<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Megszorításokról terjesztenek rémhíreket libernyák közgazdászok, de mindenkit megnyugtathatok: ilyesmire nem fog sor kerülni Magyarországon, hiszen a NER-ben nincs megszorítás. Amire szükség van, az csupán egy speciális gazdasági művelet (специальная экономическая операция), amely kissé helyrebillenti a költségvetést  - írja Zsiday Viktor legújabb bejegyzésében.

A kérdés csak az, hogy mekkora lesz ennek a „speciális műveletnek” a mértéke? - teszi fel a kérdést Zsiday Viktor. Pontos számot nem fogunk tudni mondani, inkább csak trendeket, nagyságrendeket, mivel annyira sok a mozgó alkatrész ebben a szerkezetben, hogy nincs ember, aki közelítőleg be tudná lőni hol a vége. Ám szerinte nem is elsősorban 2022-re kell fókuszálni, hanem 2023-ra.

2023-ra körülbelül 4 százalékos költségvetési hiánnyal számoltak eredetileg, ugyanakkor van pár tétel, amely egyre fenyegetőbb, és növelheti ezt. Egyrészt a jegybank vesztesége – ami arányosan nő a kamatszinttel – úgy néz ki, hogy meg fogja haladni a GDP 1 százalékát 2022-ben, és ezt 2023-ban már a költségvetésnek kell megtérítenie. A gazdaság jelentősen lassul a várthoz képest, és ez bevételkiesést okoz, amelynek nagyságát nehéz becsülni, de ez is legalább pár tized százalék. Nagyjából tehát 5,5-6,5 százalék körül járunk költségvetési hiányban – eddig. Ehhez jön a nagy ismeretlen, a rezsicsökkentés terhe. Zsiday szerint ez rosszabb esetben akár a GDP 2-3 százalékát is kiteheti majd, ha magasan maradnak az energiaárak.

Nagy bajban lehet Magyarország. Fotó: MTINagy bajban lehet Magyarország. Fotó: MTI

Tehát magas energiaárak mellett már akár a GDP 8-9 (rossz esetben 10) százalékát közelítő költségvetési hiány is lehetséges, ami teljes mértékben fenntarthatatlan, a nagy jolly joker, az EU-s támogatások beérkezése pedig egyelőre bizonytalan.

Zsiday Viktor szerint amennyiben nincs kiegyezés az EU-val, és jelenlegi formájában fenntartjuk a rezsicsökkentést, és magasak maradnak az energiaárak (egyelőre mindháromra igen a válasz), akkor a GDP 5 százalékát elérő „speciális gazdasági művelet”-re lesz szükség. Ez nagyon sok, közelíti a Bokros-csomag méretét (A Bokros-csomag idején 1994-ben 8,4 százalék volt a költségvetési hiány, ami 1996-ra 3 százalékra csökkent).  De még a kiegyezés esetén is évi 500-1500 milliárd forint előteremtésére lenne szükség. Korábban a hiányzó összegeket a szektorális különadókkal szedte be a kormány, mára viszont nehezíti a helyzetet, hogy ezen ágazatok jó része (bank, energia, távközlés) baráti kézbe került. 

Érzékelhető a fenti számokból, hogy a rezsicsökkentés a jelenlegi árak mellett fenntarthatatlan, az EU-val való kiegyezés pedig gazdasági szükségszerűség, mert anélkül súlyos kiigazításra lenne szükség, miközben a növekedés is padlón maradhatna. Kiegyezés nélkül akár Bokros-csomag méretű terheket kellene valakik nyakába akasztani, és bárhogyan is osztjuk majd ezeket a terheket, végül az egész társadalom fizeti meg Zsiday Viktor szerint.

"Ha nincs kiegyezés, és ragaszkodunk a rezsicsökkentéshez, akkor – egyéb alternatíva híján – egyre inkább rákerülhetünk az argentin/török útra: folyamatosan gyengülő forint, tartósan magasan ragadó infláció, újabb és újabb értelmetlen és káros árstoppok, minden, ami a feltörekvő országokban szokott történni, amikor hirtelen kiderül, hogy minden mellverés ellenére sem találták fel a spanyol (argentín, török, magyar, stb.)viaszt…"

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.