A negatív forgatókönyv az, hogy a feszes magyar munkaerőpiac miatt a bérek 15-20 százalékkal nőnek, amiből stabilan 10-15 százalékos infláció lesz – mondta a 24.hu-nak adott terjedelmes interjúban Zsiday Viktor, a Citadella Származtatott Befektetési Alap kezelője, gazdasági elemző.
Szerinte azonban ha a kormány nem tud megállapodni az Európai Unióval, akkor a magyar gazdaság nagyon mély recesszióba is süllyedhet. Abban reménykedik, hogy a magyar kormány felismerte, komoly válság van, és el is kezdte kezelni azt – ezért tartja megnyugtatónak a kormányzati ijedtséget.
Azért fontos, hogy a gazdaságpolitika irányítói megijedjenek, pánikoljanak, mert akkor hajlandók meglépni azokat az intézkedéseket, amelyekkel stabilizálni lehet a gazdaságot. Ezek pedig fájdalmasak: egy válságban minden lépés, amit meg kell tenni, fáj valakinek - fejtegette. Mint aláhúzta: Magyarországon, ahol a politika nagyon erősen rátelepszik a gazdaságra és a gazdasági döntéshozatal szervezeteire is, különösen nehéz meghozni olyan intézkedéseket, amelyek fájnak a lakosságnak vagy a vállalatoknak.
"Azért megnyugtató nekem, hogy a kormányban megijedtek, és hajlandók hozzányúlni a rezsicsökkentéshez, mert ezek szerint belátták, hogy ez komoly probléma, és valamit kezdeni kell vele. Ez a felismerés látszik a jegybanki intézkedésekből is, mert ilyen magas kamatszintet nagyon régen nem láttunk. Összességében a helyzet megnyugtatóbb, mint három hónappal ezelőtt volt, mert úgy néz ki, hogy felismerték a válságot, és kezelni is fogják."
Utalt rá, hogy bevezették a különadókat és egy 2000 milliárdos megszorítást, igaz, hogy annak a nagyobbik, kiadáscsökkentő része még nem igazán látszik. Úgy látja, hogy a rezsicsökkentés kivezetése nyilvánvalóan több száz milliárd forintjába fog kerülni a családoknak, ami szerinte is súlyos teher, de nemcsak azért fontos, hogy rendbe hozzuk a költségvetést, hanem azért is, mert a folyó fizetési mérleg felborult az energiaárak emelkedése miatt.
A rezsiintézkedésnek – amit érdemes egyszerűen gázáremelésnek hívni, mert az áram másodlagos, és sokkal kevésbé drágul – az is a célja, hogy csökkentsük a fogyasztást, Magyarországnak ugyanis csökkentenie kell azt a devizamennyiséget, amit kifizet a gázért, mert egyszerűen nincs ennyi devizánk - érvelt.
Szerintem nincs most olyan egyensúlytalanság, hogy értelmes beavatkozással ne lehetne stabilizálni a gazdaságot, ha van rá kormányzati akarat.
"Nem látom úgy, hogy az összeomlás felé haladnánk, ha nem következik be valamilyen tragédia, akkor ezt a válságot a már bejelentett kormányzati és jegybanki intézkedésekkel kezelni lehet. Persze nem tudom, hogy mennyi lesz három hónap múlva a gáz ára." - jegezte meg.
Felrótta viszont a kormánynak és a jegybanknak, hogy nem folytatott anticiklikus politikát, méghozzá legkésőbb 2018-tól. Az erősebb forinttal, magasabb kamatokkal, kisebb költségvetési hiánnyal járt volna. Megtévesztő lehetett ugyanakkor, hogy a hazai inflációs mutatókon még nem látszott a gazdaság túlfűtöttsége, mert azokban lényegében nincs benne a lakáspiac, szemben az amerikai inflációs mutatókkal, amelyekben különböző csatornákon, de nagyjából 30 százalékos súllyal benne van. Ha nálunk is amerikai módszerrel számolnák, 6-7 százalékos infláció látszott volna már akkoriban. Így érkeztünk meg a Covid-járványhoz, majd az ukrajnai háborúhoz. A latin-amerikai rendszerekre is jellemző, hogy mindaddig fenntarthatóak, amíg nincs egy negatív sokk, ami rámutat a hiányosságokra, például arra, hogy nem képeztek tartalékokat.
