5p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az egészségügyi dolgozók bérrendezését célzó egyeztetések szerdán folytatódnak az egészségügyi államtitkárságon; Szócska Miklós hivatalában fogadja a szakmai szervezetek, érdekképviseletek és az egészségügyben dolgozó köztestületek képviselőit. A tárgyalás kapcsán a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) veszprémi és pécsi alapszervezete felhívta a figyelmet: a szakmának a megjelölt követeléseket a szükséges minimumfeltételnek kell tekintenie, nem alku tárgyaként.

A Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) vezetősége december 30-án jelentette be - mivel előző nap Szócska Miklóstól a teljes orvostársadalmat érintő alapbérrendezésre vonatkozó ajánlatot kaptak -, hogy három hónapra felfüggesztik a letétbe helyezett felmondólevelek "élesítését".

Szócska Miklós a bérrendezést célzó múlt hét csütörtöki első egyeztetés után azt mondta: az orvosokat és a szakdolgozókat egyaránt érintő fenntartható, hosszú távú bérmegoldásokat keresnek az egészségügyben. Mint  hozzátette: 30,6 milliárd forint már rendelkezésre áll, és a különböző hatékonyságnövelő beavatkozásokból további 10 milliárdot remélnek.

Papp Magor, az MRSZ elnöke akkor azt mondta: a bértárgyalások alapjához, hangulatjavító intézkedésekhez elegendő az egészségügyi államtitkár által megnevezett több tízmilliárd forintos forrás.

Kedden a MOSZ veszprémi alapszervezete a nevükben is tárgyaló MOSZ, illetve a MRSZ képviselőihez írt felhívásban hangsúlyozta, hogy kompromisszumot csak a bérrendezés ütemezésével kapcsolatban tudnak elfogadni. Mint írták, legkésőbb a 2014. januári kifizetésekkel el kell érni a megjelölt (kezdő orvosok számára a nettó 200 ezer forintos, vagy a nemzeti bruttó átlagbér kétszeres, míg kezdő szakorvosok számára a nettó 300 ezer forintos, vagy a nemzeti bruttó átlagbér háromszoros szintjét.

Papp Magor, az MRSZ elnöke december 20-án az m1 Az Este című műsorában azt mondta, hogy a Veszprém megyei kórházban az intézményben dolgozók már csaknem 70 százaléka helyezte letétbe a felmondását. Erre reagálva Rácz Jenő, a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház igazgatója azt mondta: minden eshetőségre felkészültek vészforgatókönyvvel. Ugyanakkor hozzátette: nem tudja, hogy intézményében hányan csatlakoztak a rezidensek által meghirdetett felmondóleveles akcióhoz. Ugyanakkor kiemelte: a 70 százalékos arányt "nehéz számnak tartja".

Bélteczki János, a MOSZ elnöke kedden az mondta: a tagok, illetve tagszervezetek véleményét komolyan kell venni. A veszprémi és a pécsi orvosi kollektíva megszólalása Bélteczki szerint is arra utal, hogy a kollégák egyre elkeseredettebbek. Mint mondta: az önkéntes túlmunka visszautasításáról szóló nyilatkozatok folyamatosan gyűlnek, szinten minden nap csatlakoznak kollégák.

A MOSZ elnöke azt nem tudta megmondani, hogy országos összehasonlításban a veszprémi és a pécsi kórházat mennyiben érinti a munkaerőhiány. A Pécsi Egyetemi Klinika sebészeti osztályáról információi szerint két év alatt 17-18 kolléga ment külföldre dolgozni. Emellett a Veszprém megyei kórház több osztályán is visszatérő és folyamatos probléma a munkaerőhiány.

A Magyar Nemzet keddi számában azt írta: a MOSZ Európai Bírósághoz fordul, ha a döntéshozók nem vonják vissza azt a módosítást, amely például tömeges felmondás esetén munkára kényszeríthetné az orvosokat. A vízközmű-szolgáltatásról szóló törvényjavaslatban elfogadott jogszabállyal kapcsolatban a lap idézte a MOSZ értelmezését, amely szerint egészségügyi válsághelyzetté lehet minősíteni olyan helyzetet, amikor az egészségügyi dolgozók tömegesen élnének a felmondás, vagy az önként vállalt túlmunka megtagadásának eszközével.

Bélteczki János ennek kapcsán azt mondta: a jogszabály-módosítás súlyosan korlátozza mind a beteg, mind a munkavállalói jogokat. "Európai mértékkel mérve elfogadhatatlan, és példanélküli" - fogalmazott.

Mint a MOSZ elnöke kifejtette: a 2010-es vörösiszap-katasztrófa rámutatott több hiányosságra, így indokolt volt a szabályok módosítása. Annak kidolgozása már tavaly szeptemberben megkezdődött, időközben azonban - nyilvánvalóan a szlovák egészségügyben történt események hatására - az egyébként szabatosan meghatározott katasztrófa fogalmát "összemosták" a korábban ismeretlen egészségügyi válsághelyzet fogalommal - mutatott rá. Így az utóbbit - véleménye szerint - akkor is elrendelhetik, ha akár szervezési, akár a menedzsment hibájából az adott területen az egészségügyi ellátórendszer működésében zavar támad.

Bélteczki János szerint ehhez nincs szükség semmilyen akcióra, elegendő például, ha az influenza négy-öt orvost ágynak dönt és "bedől" a kórház, hiszen sem az ügyeleti, sem a napi munkát nem tudják teljesíteni.

A MOSZ elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: Magyarországnak presztízsveszteség lenne, ha az Európai Bírósághoz fordulnának ez ügyben. A szövetség is inkább "házon belül" szeretné megoldani a problémát. A MOSZ már el is küldte az általuk megfogalmazott módosító javaslatokat, hogy az egészségügyi kormányzattal folytatott tárgyalásokon közösen dolgozzanak ki egy valódi katasztrófavédelmi szabályozást.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!