Egy héttel tovább, június 21-ig kellene iskolába járniuk a nebulóknak a jövő tanévben, cserébe
- az őszi szünet 9 (október 28-tól november 5-ig),
- a téli szünet 18 (december 21-től január 7-ig),
- a tavaszi szünet pedig 9 (március 29-től április 7-ig)
naptári napot foglalna magába – derül ki egy csütörtökön este közzétett belügyminiszteri rendelettervezetből.
Az érettségi vizsgák május 3-án indulnának nemzetiségi nyelv és irodalommal, majd – szokásos módon – a következő héten hétfőn magyar nyelv és irodalom, kedden matematika, szerdán történelem, csütörtökön angol, pénteken pedig német érettségit írnának a nebulók emelt és középszinten is. Az emelt szintű szóbeli érettségikre június 5. és 12., a középszintű szóbelikre pedig június 17. és 28. között kerülne sor.
Az új tanítási rendről a HVG megjegyzi, vannak érvek a rövidebb nyári és hosszabb téli szünetek ellen és mellett is, mint írják, „egy valós szakmai vita a témában egyáltalán nem lenne felesleges”. Emlékeztetnek, utoljára 2018-ban volt szó arról, hogy meghosszabbítanák a tanévet, de a 2010-es évek elején Pokorni Zoltán is emellett érvelt. Orbán Viktor korábbi oktatási minisztere azzal érvelt a szünet rövidítése mellett, hogy a hosszú nyári szünet számos család számára megoldhatatlan feladatot jelent, mert nehezen tudják biztosítani a gondoskodást a gyerekről. A tanév békén hagyása mellett érvelők viszont azt mondják, hogy „a gyerek szellemi éréséhez, fejlődéséhez, személyiségének kibontakozásához szükség van az egybefüggő, viszonylag hosszú szünidőre”, és a pedagógusoknak is fontos a hosszú vakáció. És az sem utolsó szempont, hogy a nagy meleg miatt az iskola „mind a diák, mind a tanár számára már május végén, június elején is kínszenvedés” – idézi fel a HVG.
