Az, hogy a szervezet szerint nálunk a legidősebbek a pedagógusok, komoly gondokat vet fel a jövővel kapcsolatban.
Az OECD legfrissebb nemzetközi oktatási és tanulási felméréséből (TALIS) készült – A tanítás állapota című – jelentés szerint a sok probléma ellenére a világ pedagógusainak átlagosan közel háromnegyede választaná újra a tanári pályát. A megkérdezett tanárok közel 90 százaléka azt is mondja, hogy gyakran érzi magát boldognak tanítás közben. Globálisan a tanárok Vietnámban érzik magukat a leginkább értékesnek, ahol több mint 92 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a társadalom nagyra tartja őket.
Az OECD által 2024-ben végzett TALIS felmérésben mintegy 280 000 tanárt és iskolaigazgatót kérdeztek meg 17 000 iskolában. Minden országban – köztük Magyarországon is – körülbelül 200 iskolát választottak ki véletlenszerűen.
Minden iskolában egy kérdőívet az igazgató, egy másikat pedig 20 véletlenszerűen kiválasztott tanár töltött ki. A TALIS célja, hogy segítsen a politikai döntéshozóknak és az oktatási vezetőknek megalapozott stratégiák kidolgozásában a tanítás minőségének és a tanulási környezetek javítása érdekében.
Aggasztó tanárhiány
A tanulmány rámutat: egyre aggasztóbb a képzett tanárok hiánya a világ különböző oktatási rendszereiben. Hazánk ebből a szempontból a középmezőnyben végzett, bár Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint még mindig 16 ezer pedagógus hiányzik a magyar oktatási rendszerből.
De az OECD-országokban nagy gond a sajátos nevelési igényű tanulók tanítására alkalmas tanárok hiánya is, a pedagógusok 33 százaléka olyan iskolákban dolgozik, ahol ezt problémaként jelezték.
Fotó: OECDMás területről érkező pedagógusok
A jelentés megállapítja, hogy az elöregedő népesség és a migrációs minták számos oktatási rendszerben megváltoztatták a tanárok demográfiai összetételét. Az OECD-országokban a tanárok átlagéletkora jelenleg 45 év,
de Lettországban 50 év, Litvániában és Portugáliában 51 év az átlagéletkor. Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában és Portugáliában pedig a tanárok több mint fele 50 éves vagy annál idősebb. Sőt, az OECD-tanulmányban szereplő országok közül Magyarországon található a negyedik legidősebb pedagógustársadalom.
Ezzel szemben Törökországban a tanárok átlagéletkora 38 év, Marokkóban, az Egyesült Arab Emírségekben és Üzbegisztánban pedig 39 év körül mozog.
Számos kormány emiatt más szektorokból toboroz tanárokat, hogy biztosítsa a képzett oktatók fenntartható utánpótlását. A más pályáról érkező tanárok jelenleg Izlandon a teljes tanári állomány 21, Ausztráliában pedig a 17 százalékát teszik ki. A tendencia Magyarországra is begyűrűzött, aminek a szakértők nem örülnek: egy rendeletmódosítás miatt drasztikusan csökken a képzési idő, akár egy másfél éves gyorstalpaló elvégzését követően is taníthat valaki általános, illetve középiskolában.
Magyarországon nemcsak kevesen vannak, de nagy részük 50 évnél idősebb is Fotó: Depositphotos
A pályakezdő tanárok helyzete
Az oktatási rendszerek körülbelül egyharmadában nőtt a kijelölt mentorral rendelkező pályakezdő tanárok aránya. Az OECD-országokban átlagosan minden negyedik fiatal tanárnak van kijelölt mentora. Bahreinben, Izraelben, Lengyelországban, Sanghajban (Kína), az Egyesült Arab Emírségekben és Üzbegisztánban az öt évnél kevesebb tapasztalattal rendelkező tanárok több mint 50 százalékának van mentora.
A mesterséges intelligencia berobbanása
Az oktatásban bekövetkezett egyik legnagyobb változás a mesterséges intelligencia berobbanása az iskolákba. Például Szingapúrban és az Egyesült Arab Emírségekben minden harmadik tanár használja a munkájában, de tízből hét aggódik amiatt, hogy ez elősegíti a plágiumot és a csalást a diákok körében.
A tanárok mintegy 29 százaléka jelezte, hogy további szakmai továbbképzésre van szüksége a mesterséges intelligencia használatában, ami nagyobb arány, mint bármely más vizsgált szakmai továbbképzési téma esetében. A tanárok MI-képzésben való részvételének bejelentett aránya Szingapúrban a legmagasabb (76 százalék) és Franciaországban a legalacsonyabb (9 százalék), az OECD-országok átlaga 38 százalék. Átlagosan a tanárok 73 százaléka számolt be arról, hogy hatékonyan használja ki a témák elsajátítására és összefoglalására, és 69 százalék a tantervek készítésére.
A magyar pedagógusok az OECD-országok között az ötödik legkevesebb MI-t használó iskolai dolgozók.
A tanárok túlterheltsége
A tanárokkal szembeni legnagyobb követelmény a munkaterhelésük. Ha a tanárok túl sok időt töltenek munkával, az kihat a jóllétükre, a munkával való elégedettségükre és a hatékonyságukra. 2018-ban a japán tanárok közel 60 órát dolgoztak hetente, ami a legmagasabb arány a világon. 2024-ben már körülbelül 55 órát dolgoznak hetente.
A mai iskolák jóval sokszínűbbek, mint régen. 2018-hoz képest 7 százalékponttal nőtt azoknak a tanároknak az aránya, akik olyan iskolákban tanítanak, ahol a tanulók több mint 10 százaléka nem helyi anyanyelvű. Erre Csehország az egyik legjobb példa, itt tapasztalták a menekült diákok számának legnagyobb növekedését 2018 óta – az iskolák mintegy 71 százalékában van legalább egy menekült, szemben a 2018-as 4 százalékkal.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
