Meglehetősen elgondolkodtató eredményeket hozott az a KutatóCentrum által végzett felmérés, amely többek között arra kereste a választ, hogy a magyar egyetemisták szerint milyen képességekre, készségekre és kompetenciára van szükségük a munkaerőpiacra lépéshez, illetve a karrierépítés során.
Az még rendjén van, hogy a felmérésbe bevont mintegy kétezer felsőoktatási hallgató szerint a munkaadók leginkább a nyelvtudást (70 százalék) várják el leendőbeli, frissen végzett alkalmazottaiktól.
Duma és kapcsolatok
Még azzal sincsen különösebb baj, hogy a második legfontosabb szempontnak a kommunikációs készségeket (67 százalék) tartják a hallgatók elhelyezkedés szempontjából, s ezt követik a szakmai tapasztalatok (59 százalék).
A fontossági listán csak ezután következik a motiváltság (54 százalék) és a kapcsolatrendszer (52 százalék), míg a csapatmunkára való képesség (44 százalék) mindössze a hetedik legfontosabb, munkaadó által elvárt tulajdonság - legalábbis az egyetemisták szerint.
A tudás csak sokadrendű?
Az már inkább aggasztó, hogy a széleskörű általános ismeretek, az innovatív szemléletmód, vagy éppen az agilitás csak sokadrendű tényező - ezek mindössze 32, 30, illetve 29 százalékot kaptak a felmérésben.
Az pedig - a magyar közoktatásban és az abban résztvevők fejében uralkodó állapotokra nézve - még inkább elgondolkodtató tény, hogy a hallgatók szerint a munkaadók legkevésbé a tanulmányok során megszerzett tudásra, illetve az érdemjegyekre figyelnek. Előbbi szempont 17 százalékkal az utolsó előtti helyre került, míg utóbbi két százalékkal tökutolsó lett.
Arra a felmérés már nem tért ki, hogy a munkaadók valójában mit várnak el leendő alkalmazottaiktól. Gerda Zsuzsanna, a kutatást készíttető Procter & Gamble humánerőforrás menedzsere annyit jegyzett meg, hogy náluk a nyelvtudás nagyon fontos, a munkatapasztalat viszont már kevésbé.
Amire a profik figyelnek
Az amerikai multi HR-menedzsere állásinterjú során leginkább két tényezőre figyel. Az egyik a jelentkező attitűdje - ezen belül azt próbálja megállapítani, milyen a hozzáállása, mennyire motivált, milyen belső mozgatórugói és egyéni céljai vannak.
A másik fontos szempont a kompetenciák megléte - hol és hogyan kamatoztatta a jelölt eddig képességeit, akár munkán kívül is, illetve mennyire fejlett a probléma-megoldó képessége.
A kompetenciák jelentőségét már az egyetemisták is kezdik felismerni - csaknem hatvan százalékuk tartja fontosnak a részvételt az ezt fejlesztő programokon. Igaz, előtte mérlegelik, hogy mindez valóban biztosít-e olyan tapasztalatokat, melyek közvetlenül segíthetik karrierterveiket.
Az már kevésbé örvendetes tény, hogy a fiataloknak mindössze 16 százaléka jelentkezett valamilyen tanulmányokon kívüli tréningre vagy képzésre, és 37 százalék tervezi, hogy részt vesz ilyeneken a közeljövőben. A legnépszerűbbek a külföldi oktatási, illetve a gyakornoki programok - az ezeken való részvétel a pályakezdésnél is jól jön a hallgatók szerint.
Még mindig a multik az élen
Az egyetemisták csaknem fele egyébként multinacionális vállalatnál szeretne elhelyezkedni, míg 38 százalékuknak egy magyar nagyvállalat jelenti az álommunkahelyet.
A külföldi munkavégzést egy multinál harmaduk választaná, és nagyjából ugyanennyien kezdenék karrierjüket a közigazgatásban, illetve vezetnének saját vállalkozást.
A hazai kkv-szektor viszont csaknem olyan népszerűtlen, mint a kívánatos tulajdonságok között az egyetemen szerzett tudás - a megkérdezetteknek mindössze 28 százaléka építene karriert kisebb magyar cégeknél.
Wéber Balázs
