1991-ben még óriási dolog volt, ha valaki (dollárban) milliárdosnak számított, hiszen világszerte 270 ember tartozott ebbe az elit klubba. Noha a számuk most sem óriási, hiszen napjainkban a gazdasági statisztikák szerint 1600 ember mondhatja el magáról, hogy 10 számjegyű lenne a vagyona, a számuk dinamikusan növekszik. Tavaly például 290 új milliárdos lett, vagyis egy év alatt több, mint amennyi ember 1991 ekkora vagyon felett diszponált.
Erre persze többféle magyarázat is van, a szkeptikusok azt mondják, hogy a gazdagok még gazdagabbak lettek. Aki viszont pozitívabb megközelítéssel szemléli a világot, az úgy vélekedik, hogy napjainkban könnyebb elérni ezt az óriási vagyont. Ha valaki optimista és hisz abban, hogy ő is hatalmas vagyonra tehet szert, érdemes átgondolnia néhány észrevételt.
Érdemes ugyanakkor a dolog mögé nézni, mi mozgatja az utóbbi idők jelentős vagyongyarapodását, hiszen sokan továbbra is félreértenek sok mindent. A szakértők például a szakkönyvekben rendre olyan tanácsokat adnak, hogy légy kiváló, törekedj arra, hogy a termékeid nagyszerűek legyenek.
Az önfejlesztésnek ezek a szlogenjei azonban csak ideig-óráig segítenek, ha valaki a milliárdosok klubjába szeretne eljutni, ezek a tanácsok zsákutcába viszik, olvasható a Marketwatch írásában.
Ezek ugyanis korábban, amikor a pénzügyi szektor volt a lehetőségek Mekkája, még talán közelebb voltak az igazsághoz, ma azonban a gazdaság motorjának és a milliárdosok születési helyének a technológiai szektor számít, ahol más szabályok szerint játszanak. Legyen szó informatikáról vagy éppen biotechnológiáról a vezető vállalatok több szabadalommal is rendelkeznek, ezek pedig egy kisebb vagy nagyobb területen monopóliumot biztosít számukra.
Ne kiválló, hanem az egyetlen legyélHa bármely piaci versenyző megpróbálja lemásolni az adott technológiát, amelyet szabadalom véd, a jogszabályoknak köszönhetően a mini-monopóliumok védelmet kapnak. Ez fékezi a versenyt, ami viszont lehetőséget biztosít arra, hogy a tech cégek magasabb jövedelmezőséggel dolgozzanak. Példaként említhetjük az Apple-t és az iPhone-t, amely esetében 40 százalék körüli egy-egy terméken az elért nyereségráta. Megjegyezhetjük, hogy persze a szabadalmak kikerülése, túllépése is fejlesztéseket generál, ami ugyanakkor a versenyt és az innovációt segíti.
A lényeg tehát, a mai világban, hogy ne kiváló legyél, hanem az egyetlen, és ezt persze bástyázd körül jogilag. Ha egy piacon monopolhelyzetbe kerülsz, akkor sokkal több pénzt lehet keresni, mint egy versenyző piacon, ahol az elérhető árrés a versenytársak miatt korlátozott. A világ leggazdagabb embere, Bill Gates annak idején ezt használta ki, amikor megállapodást kötött a DOS rendszerre, majd ennek köszönhetően később az operációs rendszerek piacát letarolta. Magyar milliárdos példáját is megemlíthetjük, hiszen Gattyán György, a Livejasmin alapítója a felnőtt tartalmakat "csomagolta újra” és alkotott meg egy olyan online stream rendszert, amely világszinten vezető lett, óriási bevételt hozva ezzel a vállalkozónak.
A verseny és a monopól piacok közötti különbség egy másik aspektusban is megjelenik. Sokan ugyanis azon a véleményen vannak, hogy az üzleti sikert egy nagy versenyző piacon is könnyen el lehet érni. Hiszen, ha egy óriási szegmensben csak egy kisebb részt sikerül megszerezni, az is komoly bevétellel kecsegtet a vállalkozás számára. Ezen logika alapján sokan gondolkoznak globális terjeszkedésben, hiszen minél több helyen vannak jelen, annál nagyobb vásárlói kört érnek el. Ez a gondolatmenet azonban megint csak zsákutcába vezet. A globális jelenlét óriási erőforrásokat igényel, amire kevés cégnek van pénze, és nem feltétlenül térül meg, hiába jellemző az, hogy a nagyobb üzemméret fajlagosan sokkal kisebb költségeket eredményezhet.
Érdekes példa, hogy a Deutsche Telekom számára a magyar Westel, majd T-Mobile igazi „fejőstehén” volt, és a méretéhez képest igen jelentős mértékben járult hozzá a német távközlési cég profitjához. Illetve ha már távközlési szektor, akkor érdemes a világ három leggazdagabb embere között nyilvántartott Carlos Slim példáját is megemlíteni. Miközben az amerikai piacon jelenlévő óriások vérre menő küzdelmet folytatnak és kisebb árréssel is kénytelenek beérni, addig ő a sokkal kisebb mexikói piacon gyakorlatilag egyeduralkodó lett és mobilszolgáltató cége révén elképesztő vagyonra tett szert.
Ha tulajdonjogod van, az már fél sikerHa a világ milliárdosainak listáját végigböngésszük, azt láthatjuk, hogy jelentős számban vannak olyanok, akiknek a vagyona ingatlanokhoz kapcsolódik, vagy éppen abban fekszik. De sok vállalat – például a divatiparból milliárdossá vált 40 ember – kezében egy nagyon értékes márka áll, amely ugyan ellentétben egy ingatlannal fizikai formát nem ölt, mégis jelentős értékkel bír. Más milliárdosok milliárdos ásványkincs vagyont rejtő földek tulajdonjogával rendelkeznek.
Természetesen kisebb összeggel nem feltétlen van lehetőség óriási befektetésekről dönteni, de ezek esetén is meg lehet találni azokat az eszközöket, amelyek magas hozamot biztosítanak. Így például lehet kisebb ingatlant vásárolni, vagy olyan tőkepiaci terméket keresni, amelyek ilyen eszközökbe fektetnek. Legyen szó ingatlanbefektetési alapokról, befektetési jegyekről (például úgynevezett hedge fundok), vagy ETF-ekről széles a paletta. Rövid távon ezek a befektetések sem tudnak csodát tenni, de például azok az invesztorok, akik sok évvel ezelőtt bíztak a híres tőzsdeguruban Warren Buffettben, aki a világ egyik leggazdagabbja, egy néhány ezer dolláros befektetéssel is dollár milliomossá váltak az évek során.
mfor.hu
