Tízből négy felnőtt rendelkezik aktív felhasználói profillal a Facebookon, így ez tekinthető a legnépszerűbb közösségi portálnak. A második helyen a Skype áll, a harmadikon – a portált használók és a regisztrált tagok száma alapján - a YouTube, a negyediken pedig a Google+. A többi portált – például a Twittert, a Netlogot, a MySpace-t, vagy a Tumblr-t - viszonylag kevesen, a felnőttek 1-4 százaléka használja.
A piackutató cég felmérése szerint a felnőttek 44 százalékának van aktív felhasználói profilja valamilyen közösségi oldalon; ez inkább a 18-29 évesekre (75 százalék), a felsőfokú végzettségűekre (62 százalék), és a budapestiekre (55 százalék) jellemző. A kutatók az emberek használati szokásait is felmérték: napi rendszerességgel a felhasználók 17 százaléka barátaival, 13 százaléka a családjával tartja a kapcsolatot. Szórakozásra minden tízedik ember használja az oldalakat. A munkakeresés nem napi és heti szintű elfoglaltság az adatok alapján: a válaszadók 4 százaléka teszi csak minden nap, 12 százaléka hetente, 20 százaléka havonta (vagy ritkábban), míg a közösségi oldalakon tagsággal rendelkezők döntő többsége, 61 százaléka soha nem használja erre a közösségi médiát. Üzleti kapcsolattartásra még ennél is kevesebben alkalmazzák ezeket az oldalakat: a közösségi oldalak tagjainak 63 százaléka soha nem ilyen felületen beszél üzleti partnereivel.
A Kutatópont kiemelten vizsgálta azt, hogy az emberek milyen tevékenységeket, milyen rendszeresen végeznek a Facebookon. A legnagyobb közösségi portált az aktív tagok napi rendszerességgel leginkább arra használják, hogy hírt adjanak magukról, cseteljenek, üzeneteket küldjenek (a tagok 35 százaléka), meglátogassák közeli ismerőseik profilját (21 százalék), illetve kedvelt oldalukat (16 százalék). Valamennyi, ezeken kívüli tevékenységet ritkábban végeznek a Facebookon a hazai felhasználók.
A Facebook-tagok 13 százaléka naponta legalább egyszer lájkol vicces, szórakoztató dolgokat, 10 százaléka meg is oszt ilyeneket, zeneszámokat pedig szintén ennyien lájkolnak. A kutatás szerint ezek jellemzően inkább heti, vagy havi rendszerességgel végzett tevékenységek. „Az emberek a közösségi oldalakon nem foglalkoznak politikával; tízből hét válaszadó soha nem nyilvánul meg közéleti kérdésekben” – mondta Rabcsánszki Laura, a Kutatópont médiakutatási igazgatója. A szakember szerint a marketingesek számára sem Kánaán már ez az oldal, ugyanis az emberek fele nem kíváncsi a cégek, szervezetek megnyilvánulásaira.
Az előfeltevéssel szemben nem olyan gyakori a hazai Facebook-felhasználók körében az, hogy valakit vagy valamit kövessenek az oldalon; akik viszont figyelemmel kísérnek egy márkát, azok jóval lojálisabbak. A legtöbben (8 százalék) énekes profilját, márkát (6 százalék), színészt (6 százalék), vagy nem politikai civil szervezetet (4 százalék) követnek. A válaszadók többsége (75 százalék) pedig nem kíséri figyelemmel senkinek és semminek az oldalát.
mfor.hu
