6p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (ÖPOSZ) tartozó pénztárak összvagyona dinamikusan növekedett tovább, és 1425 milliárdot tett ki. Az adóváltozások miatti munkaáltatói befizetéseket az egyéni befizetések jórészt pótolták. Kiugró hozamokat értek el a nyugdíjpénztárak az első kilenc hónapban.

A Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona a harmadik negyedév végén 1425 milliárd forintra rúgott, ami az egy évvel korábbi szinthez képest 7,1, az idei második negyedév végéhez viszonyítva pedig 2 százalékos többletnek felel meg.

Ez a vagyonnövekedés a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben kimondottan jó eredménynek számít. Ráadásul az egy pénztártagra jutó átlagvagyon is jókora emelkedést mutat. Szeptember végén 1,3 millió forint volt, ez 9 százalékos éves emelkedést jelent

- mondta el a negyedéves eredményeket ismertető sajtótájékoztatón Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítményével a tagok elégedettek, ami elsősorban abból látszik, hogy növelték az állami támogatással - évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítéssel - igénybe vehető egyéni befizetéseiket. A tagok csak a harmadik negyedévben 14,6 milliárd forintot fizettek be, ez pedig 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget.

A nyugdíjpénztáraknál a befizetések aránya egyre inkább eltolódott az egyéni arányba: immár a kétharmadot a munkavállalók fizetik, míg a munkaadókra csak egyharmados arány jut. A munkáltatói befizetések ugyanakkor éves szinten továbbra is jelentős elmaradásban vannak: kilenc hónap alatt alig több mint 23 milliárd forint hozzájárulást fizettek be, ez 24 százalékos visszaesésnek felel meg az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke
Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke

A szolgáltatási kiadások folyamatosan növekednek, és az idei évben komoly megugrás tapasztalható, 2019-ben az első háromnegyed évben meghaladta a szolgáltatási kifizetések összege a tavalyi számokat. Ebben benne vannak a nyugdíjak kifizetése mellett a 10 év után lehetőség szerinti tőke és hozam kivét is.

Az ÖPOSZ adatai szerint a hozamok egy részét újra befektetik a pénztárakba, a nem nyugdíj jellegű kifizetés a teljes összeg harmada volt. A szervezet adatai szerint a második negyedévben volt megugrás, így a plusz kivétek mögött vélhetőleg nem a MÁP+ megjelenése miatt volt. Sokkal valószínűbb, hogy az év elején megugró hozamok jobban hozzájárultak ehhez a tendenciához.

Tavaly a teljes éves hozam -1,9 volt átlagosan, míg idén csak az első háromnegyed évben 7,58 százalék ez az átlagos mutató. Természetesen az egyes pénztárak és a különböző portfólió típusok ettől eltérő számokat mutattak. Ha összehasonlítjuk az utóbbi hónapok kedvenc befektetési típusával, a MÁP+ hozamával, amely az első évre 3,5 százalék, akkor azt láthatjuk, hogy messze lekörözték a nyugdíjpénztári hozamok a szuperkötvénnyel elérhetőt.

Az egészségpénztárakat a tagok viszik a hátukon

Stagnált idén a taglétszám és a vagyon is. A munkáltatói befizetések drasztikusan visszaestek (-55%), miközben az egyéni befizetések dinamikusan növekedtek (+18%). Miután az egyéni tagok befizetései egyre nagyobb súllyal esnek latba, idén is folyamatosan nőttek az egyéni befizetések, ez pedig a visszaeső munkáltatói befizetéseket részben ellensúlyozni tudta.

A teljes vagyon 52 milliárd forintot tett ki az egészségpénztárakban, ami 0,4 százalékos emelkedést jelent. Az egészségpénztárakban ma már csupán a befizetések 23 százalékát adják a munkaadók, és 77 százalékkal az egyéni tagok járulnak hozzá. Így kis túlzással gyakorlatilag a munkavállalók viszik a vállukon az egészségpénztárakat. Érdekesség, hogy hat évvel korábban a befizetések pont fordított arányt mutattak, akkor ugyanis még a munkaadók domináltak.

Kravalik Gábor azt hangoztatta az eredmények kapcsán, hogy az egészségkasszáknál nem a vagyongyarapodás az elsődleges eredményességi mutató, hiszen az egészségpénztári befizetéseiket a pénztártagok elsősorban a különböző, akár napi szinten felmerülő egészségügyi-, vagy önsegélyező (pl. lakáshitel törlesztésével, gyermekek iskoláztatásával kapcsolatos) kiadásainkra használják fel.

Az ÖPOSZ által képviselt egészségpénztárak tagjai az év első kilenc hónapjában több mint 6 millió alkalommal fizették egészségszámláikról a különféle szolgáltatásokat, alkalmaként átlagosan 5600 forint értékben. Kravalik Gábor megemlítette, hogy ezen belül egyre népszerűbbek az úgynevezett önsegélyező szolgáltatások. A pénztári megtakarítások gyerekvállalás anyagi terheihez, gyerekneveléshez, iskoláztatáshoz vagy akár idősgondozáshoz is – adókedvezménnyel támogatott – segítséget nyújtanak, de a legnagyobb növekedést a tagok lakáshiteléhez történő hozzájárulás tette ki. A kasszák kilenc hónap alatt több mint 23 ezer alkalommal összesen 458 millió forinttal járultak hozzá tagjaik lakáshitel-törlesztéseihez, ami éves szinten 39 százalékos esetszámnövekedést és 47 százalékos kifizetett szolgáltatás növekedést jelent.

Ezek a változások várhatók

2020-tól jön a nyugdíjpénztári TKM, amely egyszerű, könnyen összehasonlítható módon egyetlen mutatószámban fejezi majd ki az adott termék összes befizetéseiből és megtakarításaiból levont költséget. Az MNB előzetes hatástanulmányai alapján a pénztárak esetén a TKM 0,53-2,5 százalék lesz, míg a nyugdíjbiztosítóknál 0,89-5,69 százalék között szórhat. Ez pedig azt jelenti, hogy más előnyöket is figyelembe véve a pénztárak valószínűleg még olcsóbbak is, mint a nyugdíjbiztosítások.

Kravalik Gábor azt hangoztatta, hogy a pénztárakon keresztül történő takarékoskodás az egyik legjobb alternatívát jelenti a jövőjükről és az egészségükről gondoskodó embereknek.

Az embereknek javarészt fogalmuk sincs miből fizetik majd egészségügyi kiadásaikat, miből egészítik ki a várhatóan az elvárt életszínvonalukat nem biztosító állami nyugdíjukat. Nem tudják mikortól, mekkora összeggel és milyen megtakarítási formában kellene megkezdeni a felkészülést pedig a pénztárak kézenfekvő, költséghatékony, magas hozamú, biztos alapokon nyugvó megtakarítási termékekkel több mint 20 éve jelen vannak

– mondta el a Pénztárszövetség elnöke. A Pénztárszövetség kutatásai rávilágítottak, hogy a munkáltatója segítségével a többség megkezdené a pénztárakon keresztül történő takarékoskodást vagy növelné a befizetéseit.

Az tehát világos, hogy a munkáltatók főszerepet kaphatnak az emberek takarékoskodásában

- emelte ki Kravalik Gábor. Ráadásul ezt az idei évtől kedvezményesen megtehetik, hiszen a munkáltatói hozzájárulás után a tagok igénybe vehetik a már említett évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adókedvezményt.

Lapunk kérdésére Kravalik Gábor elmondta, hogy az elmúlt időszakban többször felmerült a Jóléti számla bevezetése, amelyet a Pénztárszövetség támogat, mivel véleményük szerint az öngondoskodáshoz hozzájárulna. Ugyanakkor egyelőre ők is csak a sajtóból értesültek az utóbbi időszak fejleményeiről. Ezen túl konkrét megkeresésre, szakmai egyeztetésre még nem került sor.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!