Vegyes eredményeket hozott a legfrissebb magyarországi Digitális Fizetési Index. Ez az a mutató, amelyet a Mastercard tavaly indított el és a célja, hogy iránytűként szolgáljon az elektronikus fizetési piacon és holisztikus képet adjon a digitalizáció mértékéről, illetve fejlődéséről Magyarországon. Az index referenciapontként segíti a piaci szereplőket a fejlesztési irányelvek és szabályalkotások kapcsán azáltal, hogy feltárja a fizetési infrastruktúra állapotát, valamint méri a különböző fizetési megoldásokhoz kapcsolódó fogyasztói tudást és attitűdöket. A kutatásban idén Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Románia és Szerbia is részt vett.
Ami jó hír, hogy a magyarországi Digitális Fizetési Index a mostani, második mérés során - mely a 2021-es állapotokat tükrözi - 58 pontot ért el a 100-ból. Ez ugyan első ránézésre nem tűnik magasnak, de ha azt vesszük, hogy két ponttal verte a régiós átlagot, akkor már nem is olyan borús a kép. A górcső alá vett hét ország összesített pontszáma 2021-ben 45 és 61 között mozgott, és a horvát tengerpartra járók számára talán meglepő - hiszen a tapasztalatok szerint sok helyen csak készpénzzel lehet fizetni - a legjobb eredményt déli szomszédaink érték el. A legalacsonyabb összesített pontszám pedig Szerbia neve mellé került.
De akkor most már térjünk át arra, miért is minősítettük cikkünk elején vegyesnek a magyarországi értékek. Nos azért, mert míg a három alappillérből az Infrastruktúra 73 pontot kapott, addig a Tudás 51-et, a Használat kategória pedig csak 49-et. Ami ki is jelöli, hol kell még erősíteni, annak ellenére, hogy ma már kis hazánkban se szeri, se száma a pénzügyi tudatosságot, edukációt növelni célzó programok, kezdeményezések száma.
Ebben lapcsoportunk is immár több mint két éve vesz részt, gimnáziumok és szakiskolák tanulói számára megrendezett diákversenyekkel megpróbálva elmélyíteni a pénzügyi tudást, készséget, e sorban ötödik megmérettetésre idén október-december között kerül sor, amelyre ezúttal szakiskolások már jelentkezhetnek is ezen a felületen.
Ami a Digitális Fizetési Index részleteit illeti, a tavalyinál 9 ponttal magasabb Infrastruktúra alappillér azt jelzi, hogy a szabályozói intézkedések, a piaci szereplők innovációi, valamint a helyi piacon megjelenő új technológiák nagyban hozzájárultak a digitális fizetési infrastruktúra dinamikus fejlődéséhez - hangzott el a mutatót ismertető mai sajtótájékoztatón.
Jó példa erre a tavaly óta érvényben lévő rendelet, mely értelmében minden online kasszával rendelkező vállalkozás köteles valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani a vásárlói számára. A számlaközi pénzforgalom szintén széles körben elérhető: 2020 óta működik az azonnali átutalások rendszere Magyarországon. A kártyás fizetések – a digitális fizetések alapvető infrastruktúrája – penetrációja pedig tovább növekedhet a kereskedői elfogadóhálózat bővülésével.
És akkor jöjjön a feketeleves. A Tudás alappillér pontszáma (51) 2020-hoz képest 2021-re nem változott. Vagyis a digitális fizetési megoldások használatához való hozzáállás és az ahhoz szükséges készségek 2020 óta nem fejlődtek érdemben a magyar lakosság körében. A tudás fejlődése a fizetési módokat már jobban ismerő szegmensekben volt tapasztalható, míg az alacsonyabb tudásszinten lévő fogyasztóknál nem történt elmozdulás. Az index arra is rámutatott, hogy a biztonság és a kényelem a legfontosabb szempontok a fogyasztók számára: minél kényelmesebbnek tartanak egy fizetési módot, annál biztonságosabbnak ítélik azt.
Márpedig első látásra bármennyire is furcsának tűnik, e tekintetben a készpénzt sokan előrébb sorolják az elektronikus fizetési eszközöknél. Noha legalább az pozitívum, hogy 2021-ben először fordult elő, a fogyasztók többet használták kártyáikat digitális fizetésre, mint készpénzfelvételre.
A Használat alappillér legalább 2020-hoz képest 2021-re növekedett, 11 ponttal - elsősorban a digitális fizetési infrastruktúra fejlődésének köszönhetően -, de az így kijött 49-es érték sem adhat okot elégedettségre. Továbbra is jelentős fejlődésre van ugyanis lehetőség a felhasználók fizetési ismereteinek bővítése által. Bár az innovatív fizetési megoldások már elérhetőek a piacon – például a kártyás részletfizetés, QR-kódos fizetés, viselhető eszközökkel történő fizetés - a magyar fogyasztóknak több időre van szükségük elfogadásukhoz és használatukhoz.
Az viszont kifejezetten bíztató, hogy az érintésmentes fizetések használata tovább terjedt a felhasználók körében, azok 2021-ben már a POS-tranzakciók 97 százalékát tették ki, szemben a 2020-as 93 százalékkal.
Érdekesség, hogy a kártyahasználat elterjedtsége a felnőtt lakosság körében 2021-ben meghaladta az 1,0-s értéket, vagyis az összesített átlagot tekintve minden magyarországi felnőtt legalább egy kártyás tranzakciót végrehajtott fizetési kártyájával az év során. Az online vásárlást illetően az online fizetéshez használt kártyák egyre nagyobb arányban vannak online módon tárolva, ami gyorsabb fizetést tesz lehetővé, és kényelmesebb megoldást jelent a kártyabirtokosoknak. 2021 végére az interneten használt kártyák 69 százalékának adatait tárolták online módon, ami 8 százalékos emelkedés egy év alatt.
