Péntek 13-a az idén igazán szerencsés nap a nyugdíjasok számára, érkezik ugyanis a 13. havi nyugdíj, és a 14. havi nyugdíj negyedét is kézhez kapják. Sokak számára ez a pluszpénz életmentő, hiszen a magas téli rezsiszámlák és a karácsonyi extra költekezés miatt adósságot halmozhattak fel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint amióta bevezették a 13. havi nyugdíjat, minden februárban körülbelül 10-15 milliárd forinttal csökken például a folyószámlahitelek állománya, amiből arra lehet következtetni, hogy sok nyugdíjas ebből a pénzből tölti fel a hónap végére rendszeresen mínuszba szaladó egyenlegét.
Vannak azonban olyan idősek is, akik nem költik el teljes mértékben a nyugdíjat, sőt megtakarítani is tudnak. Nekik pedig érdemes befektetni a most érkező pluszpénzt. A 259 ezer forintos átlagnyugdíjjal számolva átlagosan több mint 320 ezer forint az az extra nyugdíj, ami pénteken a számlákra érkezik, vagy amit a postás kézbesít, ekkora összeggel pedig már érdemes valamit kezdeni.
Bár februártól már 300 ezer forint vehető fel ingyen az ATM-ekből, készpénzben kivenni és otthon őrizgetni a plusz nyugdíjat továbbra sem tanácsos, hiszen így csak veszít az értékéből az infláció miatt.
Az állampapír biztonságos és adómentes
Aki „csak” azt szeretné, hogy a pénze biztosan megőrizze az értékét, annak az állampapír lehet az egyik legjobb befektetés. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) többféle lakossági állampapírt is kibocsát, ezek között vannak fix és változó kamatozásúak is. A lakossági állampapírok sajátossága – szemben az intézmények számára is elérhető államkötvényekkel és diszkont kincstárjegyekkel –, hogy az árfolyamuk nem ingadozik a piaci hangulatnak megfelelően, hanem napról napra folyamatosan emelkedik a következő kamatfizetésig.
Bár az állampapírok lejárata jellemzően több év, a befektető bármikor kiveheti a pénzét a futamidő előtt, a lakossági állampapíroknál mindezt árfolyamkockázat nélkül teheti. Olyan veszély sem fenyegeti, hogy elveszíti a részidőre járó kamatot, mint egy lekötött bankbetétnél, ahol az idő előtti „feltörést” a bank a kamatok lenullázásával bünteti.
A lakossági állampapíroknál az eladás napjáig felhalmozott kamatot mindig megkapja a kisbefektető. Ha tehát egy állampapír évente fizet kamatot, de fél év után szükség van a pénzre, az eladás után az időarányos kamatot megkapja a befektető. Tekintettel arra, hogy a lakossági állampapírok névértéke jellemzően egy forint, ha nincs szükség a teljes megtakarításra, csak egy részére, akkor a részösszeg rugalmasan kivehető, a többi pénz pedig ugyanúgy kamatozik tovább.
Állampapírból kétféle van: papír alapú és dematerializált. A papír alapút meg lehet vásárolni a postákon, ide tartoznak a Kincstári Takarékjegyek és a nyomdai Magyar Állampapír Plusz. A dematerializált állampapírok megvásárlásához értékpapírszámlát kell nyitni. Ilyen számlát lehet nyitni a bankoknál, a brókercégeknél is és a Magyar Államkincstárnál is. Utóbbinak az az előnye, hogy a kincstárnál nincs se számlanyitási, se számlavezetési díj, és a legtöbb tranzakció, a jegyzés, vásárlás és eladás is díjmentes. Ráadásul az állampapírok kamata után adót sem kell fizetni.
Ha valaki a 320 ezer forintnyi extra nyugdíjat például a 7 százalékos FIX MÁP-ba fekteti be, negyedévente 5600 forint kamatot kaphat rá.
Fotó: Klasszis Média
A bankbetét is jó, de figyeljen az apróbetűs részre!
Aki jobban szereti a bankbetétet az állampapírnál, annak is érdemes körülnéznie a bankoknál, több hitelintézetnek is vannak akciós ajánlatai. A Gránit Banknak például többféle akciója is fut most, amelyeknél akár 6 százalékosnál magasabb betéti kamatot is kaphatnak az ügyfelek a megtakarításaikra. Szintén vannak betéti akciók az OTP-nél, az MBH Banknál és a Magnet Banknál is. Az MBH például most 7,5 százalékos kamatot kínál három havi lekötésre.
Ezeknél az ajánlatoknál oda kell figyelni arra, hogy milyen extra feltételek teljesítéséhez kötik a bankok a kiemelkedő kamatot.
Lehetséges, hogy elvárnak egy magasabb összegű havi jóváírást a folyószámlán, vagy azt kérik, hogy az ügyfél rendszeresen vásároljon a bankkártyájával, esetleg válasszon egy drágább havidíjú számlacsomagot.
A lekötött bankbetétek további jellemzője, hogy a lejárat előtti feltörés esetén nem fizetnek kamatot, illetve a kamatból 15 százalékos kamatadót és 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is le kell vonniuk a bankoknak. Vagyis a nettó kamat jóval kevesebb annál, mint amennyi a reklámban szerepel.
A bankoknak is vannak kötvényeik
A betétek mellett a bankok kínálhatnak kötvényeket is a lakosság számára. Ezek megvásárlásához ugyanúgy értékpapírszámlát kell nyitni, mint az állampapírok esetében. Az OTP például most egyéves kötvényt kínál 6 százalékos fix kamattal, az Erste kétéves kötvényeket kínál forintban, euróban és dollárban is. A forintkötvény a lejáratkor 12,2 százalékos, az euró kötvény 4,8, a dollárkötvény 7 százalékos kamatot fizet majd.
A kötvények kamatát a betétekhez hasonlóan kamatadó és szochó terheli, de mindez elkerülhető, ha a befektető úgynevezett tartós befektetési számlán (TBSZ) vagy nyugdíj-előtakarékossági számlán (NYESZ) tartja az értékpapírokat.
Befektetési alapot is választhat, változó kockázattal
A bankok és brókercégek a kisbefektetőknek gyakran ajánlanak befektetési alapokat, amelyek között vannak kockázatosabb és kevésbé kockázatos konstrukciók is. Ha már nyitott valaki értékpapírszámlát, akkor vásárolhat rá az állampapírok és más kötvények mellett befektetési jegyeket vagy részvényeket is.
Vannak olyan bankok is, amelyek vállalják, hogy magasabb kamatot adnak a lekötött betétekre, ha a betét mellett befektetési alapot is vásárol az ügyfelük a megtakarítása egy meghatározott részéből. A CIB Bank például a kiemelt ügyfeleknek akár 10 százalékos betéti kamatot is fizet hat hónapra, ha a megtakarítás egyharmadát bankbetétbe, kétharmadát pedig valamilyen befektetési alapba teszi be az ügyfél. A nem kiemelt ügyfelek 7 százalékos betéti kamatot kaphatnak. Kínál kombinált betétet a Gránit Bank is, náluk 8 százalékos a betéti rész kamata, és van ilyen konstrukció egyebek mellett a K&H Banknál, ahol szintén 8 százalékos betéti kamat érhető el a betéti részre.
A befektetési alapok hozamát a tőzsdei részvényekéhez hasonlóan előre nem lehet megjósolni. Az árfolyamuk naponta változik, felfelé és lefelé is mehet.
Vannak persze nagyon alacsony kockázatú alapok is, amelyeknek az árfolyama nem ingadozik, sőt garantált, illetve tőkevédett alapok is léteznek, amelyek vállalják, hogy ha meghatározott ideig nem veszi ki az ügyfél a pénzét, akkor legalább a befektetett eredeti összeget visszakapja. Az ellenkező végletbe tartoznak a részvényalapok, a magas kockázatú származtatott alapok, amelyek nagyon magas hozammal kecsegtetnek, de ha rosszul alakulnak a piacok, a befektető el is bukhatja a pénze nagy részét egy ilyen befektetésen.
A befektetési alapoknál a visszaváltásról is érdemes tájékozódni: a többségükből bármikor ki lehet szállni, de lehetnek olyan konstrukciók – például ingatlanalapok –, amelyeknél a visszaváltásra fél évet is várni kell.
A befektetési alapok hozamából szintén vonnak le kamatadót és az ingatlanalapok kivételével szochót is, ezt a már említett TBSZ- vagy NYESZ-nyitással lehet elkerülni.
