Egyre szegényebbé válnak a nyugdíjasok Magyarországon, és a helyzet 2026-ban várhatóan tovább romlik majd. A minimálbér erőltetett emelése és az átlagbérek emelkedése miatt ugyanis hiába emeli a kormány az infláció mértékével a nyugdíjakat, a nyugdíjasok az aktív dolgozókhoz képest egyre rosszabbul élnek a statisztikák szerint. 2026-ban a minimálbér már 322 800 forint, 11 százalékkal magasabb, mint 2025-ben, ez nettóban 214 666 forint kifizetést jelent, ha nem vesz igénybe a dolgozó semmilyen adókedvezményt.
Az átlagnyugdíj pedig várhatóan 256 600 forint körül alakul a mindössze 3,6 százalékos nyugdíjemelésnek köszönhetően, ami januártól lép életbe, a költségvetés ugyanis mindössze ekkora inflációval számol 2026-ban. (Ha ennél magasabb lenne a pénzromlás üteme, akkor novemberben lesz korrekció.) Mindenesetre a januári átlagnyugdíj és a januári nettó minimálbér között már kevesebb, mint 20 százalék a különbség, holott 2014-ben egy átlagos nyugdíjas még 70 százalékkal kapott több pénzt havonta, mint egy minimálbéren foglalkoztatott alkalmazott.
Az átlagbérekhez képest is folyamatosan csökken a nyugdíjak értéke. A becsült adatok alapján az idén a nettó átlagkereset 521 ezer forint körül alakulhat, így az idén várhatóan először esik az átlagnyugdíj az átlagkereset 50 százaléka alá. Ami azt jelenti, hogy 2026-ban egy átlagos nyugdíjas már feleannyi pénzből lesz kénytelen havonta megélni, mint egy átlagosan fizetett dolgozó.
Négy bő, majd 12 szűk esztendő
A Fidesz 2010-es választási győzelme után nagyjából 2014-ig javult az átlagos nyugdíj összege a munkabérekhez képest, ami nem is ártott, hiszen 2009-ben megszüntették a 13. havi nyugdíjat. 2010-ben egy átlagos nyugdíjas 43,4 százalékkal kapott több járadékot havonta, mint egy minimálbért kereső, az akkor 97 100 forintos öregségi átlagnyugdíj pedig a nettó átlagkereset 73,2 százalékát tette ki. Nagyjából 2014-ig javult a nyugdíjasok helyzete, a 118,3 ezer forintos átlagnyugdíj akkor az átlagkereset 76 százaléka volt már, a minimálbérnél pedig csaknem 80 százalékkal volt magasabb.
2014 után viszont folyamatosan romlott a nyugdíjasok helyzete, a 2021-ben, a 13. havi nyugdíj első részletének bevezetésekor az átlagos öregségi nyugdíj már csak az átlagkereset 54 százalékát tette ki, a nettó minimálbérnél pedig 41,5 százalékkal volt magasabb. Ezek az arányok az elmúlt években csaknem folyamatosan romlottak, amit a 13. havi nyugdíj visszaépítése és most a 14. havinak a bevezetése sem tudott kompenzálni.
Hiába osztogat a kormány, romlik a nyugdíjasok helyzete
A 13. havi nyugdíj visszaépítése a 2022-2023-as inflációs sokkban életmentő lehetett sok idős ember számára, de még ez a jól kommunikálható kormányzati osztogatás sem javított érdemben a helyzetükön. Sőt a 14. havi nyugdíj most kezdődő kifizetése sem tudja kompenzálni, hogy a nyugdíjakat csupán az infláció mértékével növelték, miközben a béreket sokkal nagyobb mértékben emelték az elmúlt években.
A nyugdíjasok 2023-ban – a legmagasabb infláció idején – a 13. havi nyugdíjjal és a novemberi nyugdíjkorrekcióval számolva 51 százalékkal kaptak többet éves szinten azoknál, akik 12 havi minimálbért vihettek haza. Ezt követően viszont ismét záródni kezdett az olló, és az idén már a 13. havi és 14. havi (első részlet) nyugdíjjal kalkulálva is csupán 32 százalék a különbség éves szinten, ami a legalacsonyabb arány azóta, hogy a Fidesz kormányoz.
Sosem voltak még ilyen szegények a nyugdíjasok a dolgozókhoz képest
Nemcsak a nettó minimálbérhez kerülnek egyre közelebb, hanem a nettó átlagkeresetekhez sem tudnak feljebb zárkózni az átlagnyugdíjak a 13. és 14. havi juttatás bevezetése ellenére sem. A 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése és a reálbérek csökkenése miatt 2023-ban ugyan javult az öregségi nyugdíjasok relatív helyzete a dolgozókéhoz képest: az éves szinten kapott nyugdíj az átlagkereset csaknem 60 százalékát tette már ki. Azóta viszont újra leszakadóban vannak a nyugdíjak, az idén a becslések szerint már 54,4 százalék lesz csak ez az arány, ami nemcsak a Fidesz kormányzása óta a legalacsonyabb érték, de a rendszerváltás, 1990 óta sem voltak olyan szegények a nyugdíjasok a dolgozókhoz képest, mint 2026-ban.
Ebben nagy szerepe van annak, hogy 2010-ben megszűnt az úgynevezett svájci idexálás, amely a nyugdíjak emelését részben az inflációhoz, részben a bérek emelkedéséhez igazította. Mivel azóta jóformán minden évben volt reálbérnövekedés, a nyugdíjak viszont általában csak az infláció mértékével emelkedtek, az olló egyre nagyobbra nyílik a bérek és a nyugdíjak között. Szakértői becslések szerint ha megmaradt volna a svájci indexálás, 2026-ban az átlagos öregségi nyugdíj havonta 420-430 ezer forint is lehetne.
