A CIB Banknál, a Takarék csoportnál, az MKB
Banknál, az OTP Banknál és az UniCredit Banknál is érzékelték a csok
iránti érdeklődés növekedését, miután március 15-től egy kormányrendelet
egyszerűbbé és gyorsabbá tette az igénylést.
Az MKB arról
számolt be, hogy nagyságrendileg tíz százalékkal többen érdeklődnek a
csokról, az OTP pedig annyit tett hozzá, hogy az élénkülést április
második hetétől érzékelik. Az UniCredit azt válaszolta, az elmúlt másfél
hónapban több építésre vonatkozó csok-igényt regisztráltak, illetve
nőtt azoknak a kérelmeknek a száma is, amelyekhez nem kapcsolódik
hitelkérelem.
A Budapest Bank az MTI kérdésére jelezte,
folyamatosan magas az érdeklődők száma. A K&H Banknál nagyjából
megegyezett a március 15. előtt és után igényelt csok-támogatások
aránya. A Raiffeisen Banknál pedig annyit közöltek, hogy az egyszerűbb
folyamat segít mind az ügyfeleknek, mind pedig a banknak. Azok
közül a bankok közül, akik megadták erre vonatkozó adataikat, az első
negyedévben a legtöbb csokot, 7,5 milliárd forint értékben az OTP Bank
folyósította - több mint kétezer igénylő részére, átlagosan 3,5 millió
forintot.
A Takarék csoport az első negyedévében 2,44 milliárd
forint értékben kötött szerződést (összesen 1123 darabot)
csok-támogatásra. A K&H Bank január-áprilisban közel 1,4
milliárd forint csokot folyósított közel 500 ügyfelének; egy-egy
érintett a pénzintézetnél átlagosan 5,4 millió forint összeghez jutott. Az
első negyedévében az UniCredit Bank egymilliárd forint értében
folyósított csokot csaknem 400 ügyfelének, akik így átlagosan 2,5 millió
forint támogatáshoz jutottak. A Budapest Banknál a folyósítás összege
343 millió forintot tett ki, 148 igénylő részesült átlagosan 2,32 millió
forintnyi támogatásban.
Az MKB Banknál az első három hónapban
70 százalékkal nőtt a három vagy több gyermekes családoknak nyújtott
támogatás. A pénzintézeten keresztül igényelt támogatások esetében az
egy-, illetve kétgyermekes családok teszik ki a nagyobb hányadot, az
összes igénylés háromötödét. Az egy-, kétgyermekes családok a többséget
képviselik a Takarék csoportnál (16 + 39 százalék), UniCreditnél (56
százalék), a Raiffeisennél (80 százalék) és a Budapest Banknál is. A CIB
Banknál fordított a helyzet, az első negyedévben az igénylők 47
százaléka egy vagy két gyerekkel, 53 százaléka pedig három vagy több
gyerekkel kérte a támogatást.
A maximálisan elérhető tízmillió
forintot a Takarék csoportnál a szerződők csaknem fele, az UniCreditnél
és a CIB-nél az igénylők 17 százaléka, a K&H-nál az igénylők 12
százaléka, a Raiffeisennél az igénylők 7-8 százaléka, az MKB-nál minden
nyolcadik csokban részesülő ügyfél kérte. Az OTP-nél tízmillió forintot
négyszázan, a Budapest Banknál 11-en vettek fel az első negyedévben.
A
felhasználás célját nézve, a legtöbb esetben használt lakás vásárlására
igényelték az otthonteremtési támogatást: az ügyletek nagyjából
kétharmadát tették ki a régi ingatlanok az OTP-nél, az MKB-nál, a
Takarék csoportnál és az UniCreditnél. Az igényelt összeg alapján
azonban már más kép rajzolódik ki például az OTP-nél, ahol a támogatási
összeg mindössze 30 százaléka kapcsolódott használt lakás vásárlásához
(37 százalék építéshez, 34 százalék új lakás vásárlásához). Használt
lakásra a Raiffeisennél a támogatások 80 százaléka, a K&H-nál 55
százalék (7 százalék új ingatlan, 32 lakásépítés), a Budapest Banknál 47
százalék (15 százalék új lakás, 38 százalék építés) ment.
Március
15-től a csok banki igénylésénél egyszerűbb esetben akár elég lehet a
személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-jogviszony
igazolása, az adásvételi szerződés vagy az építési napló, valamint egy
nyilatkozat az egyéb körülményekről. A fontos változások közé tartozik
az is, hogy már az ingatlantulajdonnal rendelkező családok is kérhetik a
csokot. A külföldről hazatérő családok is igénybe vehetik a
lehetőséget, ha külföldi tb-jogviszonyt igazolnak, és vállalják, hogy
egyikük 180 napon belül magyar tb-jogviszonyt létesít.
