Ha biztonságban szeretnék tudni a vagyonukat, saját maguk, vagy a családtagjaik számára, akkor két konstrukció jöhet szóba: bizalmi vagyonkezelés vagy vagyonkezelő alapítványok – írja laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor. A cikk szakértő – Magyar Csaba, a vagyontervezési tanácsokat és szolgáltatásokat (is) nyújtó Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda (CRWW) vezetője és a Magyar Oklveles Adószakértők Egyesületének alenöke – segítségével végigveszi, miben hasonlít és miben különbözik a bizalmi vagyonkezelés a vagyonkezelő alapítványoktól.
Például a bizalmi vagyonkezelés előnyösebb a vagyon családon belüli átadására, mintha az esetleg egy hagyatéki eljárásban kallódna el hosszasan.
Íme a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítványok közötti eltérések:
- míg a bizalmi vagyonkezelésnél nincs semmilyen értékhatár, hogy mennyivel lehet ilyet létrehozni (így például egy kerékpárt is bizalmi vagyonkezelésbe lehet adni), addig vagyonkezelő alapítványt csak minimum 600 millió forinttal vagy annak megfelelő értékű vagyontárggyal lehet gründolni
- a bizalmi vagyonkezelés egy szerződéses forma. Ezzel szemben a vagyonkezelő alapítványnál nem szerződést kötnek a felek, hanem az alapító a vagyont átadja egy alapító okiratban a vagyonkezelő alapítványnak, amely ezzel együtt bírósági bejegyzéssel jön létre
- a bizalmi vagyonkezelésnél az egyetlen kötelező elem, hogy legyen egy bizalmi vagyonkezelő. Persze lehet emellett vagyonellenőrt (vagy divatosabb szakzsargonnal: protektort) kinevezni, és/vagy könyvvizsgálót kijelölni. A vagyonkezelő alapítványnál azonban kötelező könyvvizsgálót kijelölni, ami a 600 milliós vagyon miatt indokolt is
- a bizalmi vagyonkezelésnél szigorúbbak a pénzmosás elleni törvényi előírások. Itt tényleges tulajdonosnak minősül a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett – ezekből egyébként lehet több is. A vagyonkezelő alapítványnál viszont megengedőbb a törvény. Tényleges tulajdonosnak minősül az a kedvezményezett, aki legalább a vagyon 25 százalékára tarthat igényt. Ha nincs ilyen személy, akkor azt kell nézni, hogy ki az, akinek érdekében az alapítványt létrehozták.
Ugyanazok az adózási szabályok vonatkoznak mindkettőre, csak minimális az eltérés. Számviteli szempontból a bizalmi vagyonkezelésnél a kezelt vagyonnak van egy adószáma és saját beszámolója, amely elkülöníti a vagyont a bizalmi vagyonkezelő saját vagyonától. A vagyonkezelő alapítványnak ugyancsak lesz egy saját beszámolója, amiben látszik az alapítványi vagyon.
Idehaza a bizalmi vagyonkezelés jobban elterjedt, népszerűbb, több van belőle, mint a vagyonkezelő alapítványból. A NAV által a kezelt vagyonok részére kiadott adószámok közelednek a 2000 felé, addig a vagyonkezelő alapítványok száma alig lépte át a 100-at.
További részletek a Privátbankár cikkében.
