Hogy érdemes kezelni a költőpénzt külföldön?

Alapvetően háromféle megoldással számolhatunk a külföldi költéseknél.

1. Költhetünk pénzváltóban beszerzett valutát

2. ATM-ből vehetünk ki pénzt

3. fizethetünk kártyával.

Melyiknek milyen költsége van?

A költségek pontos összehasonlítása meglehetősen bonyolult, ezért csak hozzávetőleges adatokkal tudunk számolni, illetve útmutatót tudunk adni ahhoz, hogy mire kell figyelni és pontosan mit kell kiszámolni.

Alapvetően forint-euró átváltással fogunk számolni, de jelezni fogjuk, mire kell figyelni más devizanemeknél. A számításnál 345 forintos középárfolyamot veszünk alapul (augusztus 10.), ez természetesen naponta, sőt napon belül is változhat. A bankok árfolyamánál három bank példáját nézzük meg, ezek: az OTP Bank, a Budapest Bank és az Erste Bank. A számításoknál 10 ezer forintra vetített költséget, díjat számolunk.

Pénzváltás: 10 ezer forint váltása 150 forintba kerül

Viszonylag egyszerű a történet, fogjuk a forintunkat és kérünk érte eurót, amit aztán költhetünk. Igen, de érdemes alaposabban utánaszámolni a költségeknek. A pénzváltónál kiírt árfolyam mellett ugyanis egyéb költsége is van ennek a tranzakciónak. A legjobb ajánlatot adó pénzváltóknál a marzs nagyon alacsony, 347,25 forintért már tudunk euró venni Budapesten, ami 0,65 százalékos díjnak felel meg. Emellett ki kell fizetni az ügylet kezelési költségét is, ami kb. 0,3-0,7%. Ráadásul valószínűleg a forintunkat is ATM-ből vettük fel, annak is lehet díja.

A fentiek alapján összesen nagyságrendileg 1,0-1,5 százalékos költséggel számolhatunk, azt viszont most nem vesszük figyelembe, hogy hazatérve a megmaradt eurónkat is visszaváltanánk, bár ennek szintén lenne költsége. Azt sem számszerűsítjük, hogy csak a bankjegyet lehet visszaváltani, az érméket nem, így azok megmaradnak. Abból indulunk ki, hogy az EU-ban az eurót bármikor el tudjuk költeni.

A népszerűbb valutákat jobb árfolyamon váltják

Más devizáknál hasonló a helyzet, azonban az átváltáskor alkalmazott marzsok jellemzően magasabbak, ha nem túl népszerű pénznemről van szó. A horvát kuna vagy a dollár esetében van akkora kereslet, ami alacsonyan tartja a marzsot, de a török líra, az izraeli sékel vagy a norvég korona esetében már nem ez a helyzet.

Eurót is érdemes vinni

Ha nem tudjuk, mennyit akarunk költeni, érdemes megfontolni, hogy csak eurót váltsunk, a helyi valutát pedig majd a helyszínen vesszük meg euróból. Bár ez kétszeres váltás, még így sem biztos, hogy rosszabbul járunk, mint a Budapesten sokszor tapasztalható eleve rossz árfolyammal. A megmaradt eurót ráadásul sokkal könnyebben tudjuk később felhasználni, mint mondjuk egy köteg sékelt vagy lírát.

Kártyás fizetés: 10 ezer forint 150-350 forintért

Kártyás fizetésnél a bankunk vagy a banki-, vagy a kártyánkat kibocsátó társaság (Mastercard vagy Visa) által meghatározott devizaárfolyam szerint számolja el a tranzakciót. Ez bankonként, kártyatípusonként, sőt, devizánként is eltérő lehet, és jellemzően a legjobb esetben is hasonló eredményt kapunk, mint a nagy forgalmú, olcsóbb pénzváltók marzsai esetén.

Érdemes az utazás előtt érdeklődni, hogy vásárlásainkat – kártyás fizetés esetén –, hogy fogják elszámolni a forint folyószámlánkon. A kártyatársaság ugyanis a fizetés devizanemében is levonhatja vásárlásunk összegét a bankunktól, de egy köztes, elszámoló valutát is alkalmazhat. A Mastercard kártyái esetében ez a valuta az euró, a Visa esetében pedig a dollár vagy az euró.

A bankok és a kártyatársaságok honlapján meg lehet keresni, milyen árfolyamokat alkalmaznak. A Budapest Bank külön árfolyamot alkalmaz a kártyás vásárlásra és a készpénzfelvételre, az OTP egységes devizaárfolyamon számol, az Erste pedig többféle számítást alkalmaz, itt ezért azok átlagával számoltunk.

A Budapest Bank 350 forintos árfolyamon számol, az OTP 354-en, az Erste pedig 358-on. Ez átszámolva 1,5 százalék költséget jelent a BB-nél, 2,8 százalék az OTP-nél és 3,5% az Ersténél. Ez azt jelenti, hogy 10 ezer forint értékű kártyás vásárlás a BB-nél 150, az OTP-nél 280, az Ersténél pedig 350 forintba kerül.

A Magyarországon kibocsátott kártyák jellemzően euróban számolnak külföldön - ezt a kártyatársaság határozza meg. A Mastercard kártyái euróban számolnak el, a Visa esetében ez vagy dollár vagy euró, erről érdemes külön érdeklődni, a szabályozás bonyolult. Ha tehát forintszámlánkról kártyával fizetünk euróban, akkor a fenti számítást kell alkalmazni. Ha Horvátországban fizetünk kunában, akkor először euróra, majd kunára váltják a forintunkat. Ha dollár alapú az elszámolás, akkor dollárra, majd kunára.

Mindent egybevetve kártyával 10 ezer forintot fizetve 150-350 forint lesz a költség.

Készpénzfelvétel ATM-ből

Minek bajlódjunk a pénzváltással, ha van bankautomata is! Ráadásul egy nyaralásra való készpénzzel nem is túl biztonságos jönni-menni, nemde? Egyrészt igen. Valóban nem a legjobb ötlet két hétre való költőpénzzel a farzsebben sétálgatni. Másrészt viszont kevés annyira költséges dolog van, mint külföldön készpénzt felvenni.

Külföldi készpénzfelvételi díjak

A külföldi készpénzfelvételnek rendszerint nagyon magas a díja. Ez bankonként változik, sőt bankon belül is eltérő lehet. Drágább kártyához kapcsolódhat alacsonyabb díjú készpénzfelvétel, sőt sok esetben a bankok kisebb költséggel számolnak, ha saját bankhálózat automatáját használjuk. A számításaink során az alapkártyákhoz tartozó díjat vettük alapul. Az Ersténél saját automatás felvétellel számoltunk, az OTP-nél azonban nem, mert ez csak korlátozottan érhető el.

A Budapest Bank 1950 forint fix és 0,6 százalék díjat számol fel készpénzfelvétel során. Természetesen az euróban felvett összeget deviza árfolyamon számolja el. Ez 10 ezer forintnak megfelelő euró esetében 2160 forint. Az OTP 4,86 euró fix díjat kér, plusz 1,82 százalékot számol fel. Ez hozzáadva a deviza árfolyam költségét 2139 forint - ha saját automatából vennénk ki pénzt, akkor két euróval lenne ez kevesebb, vagyis 1439 forint. Az Erste 1290 forintot plusz 0,24 százalékot számol fel, ami a devizaárfolyammal együtt 1694 forint.

Extra díjak az ATM használatért

Mindezeken túl egyre több külföldi bank vagy szolgáltató von le extra díjat készpénzfelvétel során, például az ATM használatért. Ez lehet fix vagy százalékos, ha fix, akkor néhány eurót jelent. Összességében tehát a külföldi készpénzfelvétel rendkívül drága, ha csak lehet, kerüljük el. Ez fokozottan igaz a hitelkártyákra. Ha hitelkártyával veszünk fel pénzt, annak díja sokszorosa lehet a sima bankkártyás felvételnek, emellett a felvett összegre azonnal elkezdi felszámolni a bank a kamatot, vásárlással ellentétben ugyanis erre nem vonatkozik kamatmentes időszak.

Revolut

A Revolut kártya külföldön nagyon hasznos. Vásárláskor középárfolyamon váltják a forintot euróra, a készpénzfelvételt pedig vásárlásként számolja el. Ugyanakkor fontos, hogy mindez csak egy meghatározott limitig érvényes. Standard számla esetén a készpénzfelvétel például csak havi 75 ezer forintig ingyenes, emellett a feltöltés is összeghatárhoz van kötve.

Sajnos a Revoluttal sem lehet kikerülni a külföldi bank vagy automata hálózat maga szabta díjat. Ennek mértékét egy próbavásárlás során ki lehet deríteni. Ha túl magas az összeg - mert csak kevés összeget vennénk fel, és mondjuk 50 euróhoz mérve a 2 euró díj nagyon magas százalékosan - akkor törölhetjük a tranzakciót.

DCC - dinamikus devizaváltás

Amit mind vásárlásnál, mind készpénzfelvételnél kerülni kell, az az úgynevezett DCC (Dynamic currency conversion), azaz a dinamikus devizaváltás. Ez egy szolgáltatás, amely során fix árfolyamon váltják euróra a forintunkat. Mivel a kártyás vásárlás elszámolása nem azonnal, hanem akár néhány nap késéssel történik, valamekkora kockázatot futunk. Ha felrobban az árfolyam, akkor sokkal magasabb is lehet a számla, mint amennyit fizetéskor hittünk. Vagyis jól hangzik ez a garantált árfolyam.

Ez azonban rendszerint kedvezőtlen, jóval rosszabb árfolyamot ajánl fel. Vagyis komolyan meg kell fontolni, hogy kérjük-e ezt a szolgáltatást vagy nem. Ha rákérdez akár az automata, akár a boltban a terminál, hogy euróban vagy forintban számolják-e el a tranzakciót, az eurót kell választani, ha el akarjuk kerülni a DCC-t.

Hétvégén drágább lehet

Bizonyos esetekben nem mindegy, hogy az adott ügyletet hétköznap vagy hétvégén - pontosabban munkaidőben van azon kívül - hajtunk-e végre. A bankok, szolgáltatók készpénzfelvételnél vagy pénzváltáskor adott árfolyamon kötnek velünk üzletet. Vagyis ők futják az árfolyamkockázatot egészen addig, amíg vissza nem váltják a valutát, devizát.

Igen ám, de ezt hétvégén, illetve munkaidőn kívül nem tudják azonnal megtenni. Így ha péntek este tízkor veszünk fel pénzt az automatából például Revolut kártyán vagy váltunk forintot euróra a pénzváltónál, rosszabb árfolyamot fogunk kapni, mintha ugyanezt még reggel elintéztük volna. A Revolut ugyanis 1 százalékos hétvégi felárat is felszámol. Ez esetben ugyanis csak hétfő reggel tudják lezárni az ügyletet, addig övék a kockázat. Ha elszáll az árfolyam, bukni fognak.

Ezt nyilván nem kockáztatják meg, ezért hétvégén ezt a kockázatot - pontosabban ennek reálisan bekövetkező és elfogadható részét - az ügyfélre hárítják. Vagyis ha lehet, akkor ne hétvégén váltsunk vagy vegyünk ki pénzt, hanem még munkaidőben.

Fontos, hogy előre tervezzünk

A külföldi pénzköltés és pénzkezelés sok mindentől függ. Az egyéni preferenciáktól, a kényelmi szempontoktól ugyanúgy, mint attól, hogy mi mennyibe kerül. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy mekkora díja van a kártyás vásárlásnak, a készpénzfelvételnek és a pénzváltásnak, és ezt összhangba hozni azzal, hogy számunkra milyen megoldás lenne a legkényelmesebb.

Ha nem akarunk egy köteg bankjeggyel sűrű sikátorokban mászkálni, akkor ne váltsuk be az összes pénzünket Budapesten. Ha nem akarunk brutálisan magas díjakat fizetni az ATM-eknél, hanyagoljuk a készpénzfelvételt. Ha van Revolut-kártyánk, akkor gondoljuk végig, milyen ügyletek ingyenesek és milyenek nem. A lényeg, hogy tudjuk, minek mi a következménye és mi mennyibe kerül.

Tippek

• Nézzük meg, kérdezzük meg, milyen deviza árfolyamot alkalmaz a bankunk! Ha túl nagy a marzs, inkább kerüljük a kártyás fizetést!

• Lehetőleg ne vegyünk fel pénzt hétvégén, még Revolut kártyával sem, ha nincs éppen az adott devizában elegendő a számlánkon! Augusztus 12. óta ugyanis jóval kedvezőtlenebb árfolyamon vált a hétvégenként a Revolut.

• Soha ne vegyünk fel pénzt hitelkártyával!

• Kerüljük el a dinamikus devizaváltást (DCC), mindig euró (vagy a helyi devizanem) alapú elszámolást kérjünk, az átváltást bízzuk a bankunkra!

• Számoljunk azzal a költséggel is, hogy mit kezdünk a nyaralás végén megmaradt valutával!

• Ha nagyobb összeget szeretnénk váltani, keressük meg a legkisebb marzzsal dolgozó pénzváltókat, kerüljük a repülőtereket és a vasútállomásokat, mert ezeken a helyeken rendszerint nagyon rosszul váltanak!