Amikor az elektromos fűtés az egyetlen járható út
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ha már létezik hőszivattyú, akkor miért is van szükség több áramot fogyasztó elektromos készülékekre. De az igazság az, hogy egy hőszivattyús fűtésrendszer telepítése, kivitelezése azért mégsem annyira egyszerű. Ráadásul a mai elektromos fűtőrendszerek már sokkal kevesebb áramot fogyasztanak és a hőátadásban, hőleadásban is hatékonyabbak, mint az ősrégi hősugárzók, elektromos radiátorok. Ezért olyan helyeken, ahol a központi fűtés kiépítése túl bonyolult lenne, vagy ahol a fűtés nincs állandó használatban (pl.: nyaralók, hétvégi házak, intézmények, rendezvény-helyszínek, turisztikai létesítmények, szállások) előszeretettel alkalmazzák őket. Arról nem is beszélve, hogy ezek is üzemeltethetők napelemről, pontosabban a hálózatba visszatápláló, villanyszámlát jelentősen csökkentő napelemmel, amivel már ugyanúgy költségmegtakarítást érhetünk el és a környezetet sem szennyezzük.
Fűtés klímával
Az elektromos fűtés legelterjedtebb, legismertebb módja a hűtő-fűtő klímával történő fűtés. A légkondicionálók működési elve gyakorlatilag ugyanaz, mint a hőszivattyúké, azaz a légkondik gyakorlatilag levegő-levegő hőszivattyúk. A legolcsóbbakat leszámítva, ma már szinte minden fixen telepített klímának van fűtés funkciója is. E funkció azonban a legtöbb belépő kategóriás klímánál korlátos. Miért? Mert a fűtési hatásfok nagyon alacsony: az alapkategóriás fűtő klímákat maximum addig éri meg használni, amíg a külső hőmérséklet nem esik 5°C alá, ezért ha állandóan lakott az adott ingatlan, akkor ezek csak kiegészítő fűtésnek használhatók. Gazdaságosan fűteni csak inverteres klímákkal lehet, amelyeknek lényegesen jobb a hatásfokuk, akár -15°C külső hőmérsékletig használhatóak.
Persze a nem állandóan lakott helyekre az alap fűtő-klíma is jó, ha mondjuk telente csak pár nap használatról van szó. Ilyenkor egy hagyományos kályhával, kis kandallóval kombinálható a klíma, nagyobb hidegek esetére.
Konvekciós (norvég) fűtőpanelek
A konvekciós, ismertebb nevükön norvég fűtőpanelek konvekciós elven működnek, azaz alul beáramlik a levegő, áthalad egy fűtőbetéten, ami voltaképpen egy kerámiaházban lévő speciális fémötvözet, és felül távozik a meleg levegő. A norvég fűtőpanelek termosztáttal rendelkeznek. Bekerülési költségük rendkívül alacsony, viszont sok áramot fogyasztanak, ezért üzemeltetésük megközelítőleg 20 százalékkal drágább, mintha egy kondenzációs kazánnal fűtenénk fel egy házat. Természetesen ez a költség napelemekkel ugyancsak csökkenthető. És ne feledjük, egy mai átlagos méretű ház gázos (kondenzációs kazán, radiátor) fűtési rendszerének szakemberekkel történő kiépítése alapesetben is 2-5 millió forint, így kisebb bővítés esetén, vagy kisebb, legfeljebb 60-70 négyzetméternyi fűtött lakótér esetén a Norvég panel jó alternatíva. (Csak a gázcsövek hivatalos tervezése, kiépítése fél-egymillió forint, és a kisebb házak lakások esetén sem sokkal olcsóbb sem a kazán, sem annak kiegészítői.)
Infrafűtés
Az infrafűtés leglényegesebb tulajdonsága más fűtésrendszerekkel szemben, hogy míg minden más fűtés a levegőt, addig az infrafűtés a tárgyakat, személyeket melegíti fel. Előnye, hogy ebben az esetben nincs fűtőtest, bárhova (padló alá, falba) beépíthető, és a fűtőfilm igény szerint méretre szabható. A telepítése bonyolultabb és lényegesen drágább, mint a norvég fűtőpaneleknek, viszont 10-15 százalékkal kevesebb áramot fogyasztanak.
Napkollektor
Ha már oly sok szó esett a napelemekről, amelyek megtermelhetik az áramot különböző fűtésrendszereink üzemeltetéséhez, akkor érdemes szót ejtenünk a napkollektorokról is, amelyekkel nem elektromos áram előállítására, hanem használati melegvíz melegítésére, illetve akár fűtővíz melegítésére használhatjuk a nap energiáját.
Fontos megjegyeznünk, hogy mivel a napsütéses órák száma télen kevesebb, ezért a napkollektor főként az őszi-, tavaszi időszakban használható, télen csak fűtés-kiegészítésre jó, és vegyes tüzelésű kazánokat nem, csak gázkazánokat lehet vele támogatni. A melegvíz előállítására azonban 100 százalékig alkalmas. Bekerülési költsége igen magas, egy átlagos háznál 2,5-3 millió forint körül is lehet, ami kb. 10-15 év alatt térül meg. Ez a megtérülési idő nagyon hosszúnak tűnhet, de ha azt nézzük, hogy a gyártók rendszerint 20-30 év garanciát vállalnak rá, akkor ez nem is olyan rossz arány.
Családi házat keresel elektromos fűtéssel? Nézz szét az Ingatlantájoló kínálatában!
Egyszerűbb változata is van ráadásul, amely nem vákuumcsöves, és nem fagyálló kering benne, hanem sokkal egyszerűbb, külső tartályos, és akár 200-300 ezer forintból megvehető, vagy kis barkácsolással akár még fekete slagból is kialakítható, melyben felmelegszik a víz. Ám ennek az olcsóságnak nagy hátránya, hogy nagyobb mínuszok esetén megfagy benne a víz, tönkretéve a rendszert, így megint csak nyaralókba lehet ideális, ahol télen ritkán vagyunk, így a fagyok közeledtével leengedhetjük, akár a kerti csapot. Ilyenkor egy kis, olcsó átfolyós villanymelegítővel, vagy kis villanybojlerrel oldhatjuk meg a téli melegvíz ellátást, ha tényleg csak pár alkalommal kell fagyos időben a melegvíz.
H vagy Geo tarifa?
Bizonyára mindenki hallott már a H tarifáról és a Geo tarifáról, amelyek az áramszolgáltatónál megújuló energiaforrásból történő fűtés üzemeltetésére igényelhető kedvezményes díjszabások. A legfontosabb különbség köztük, hogy míg a Geo tarifa kizárólag hőszivattyús rendszerek üzemeltetésére igényelhető, addig a H tarifa minden más megújuló erőforrást hasznosító rendszerre, azaz például keringető szivattyúk, kompresszorok, vagy a 3 COP felett teljesítő split klímákhoz is használható. Másik lényeges különbség, hogy a Geo tarifa egész évben rendelkezésre áll, de nem a nap 24 órájában, ugyanis naponta 2 alkalommal 2 órára leáll a szolgáltatás, ezzel szemben a H tarifa csak október 15-től április 15-ig használható, ezalatt az időszak alatt azonban minden nap 24 órán keresztül elérhető. Ezen felül rendelet is biztosítja, hogy a H tarifa díja soha nem lehet magasabb, mint a B tarifa (régebben éjszakai áram néven ismert) díja.
