Orbán Viktor miniszterelnök legelőször tavaly szeptember végén a Kossuth Rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjújában jelezte legelőször, milyen nagy csatát folytat jelenleg. Mint mondta:
"január 1-től vissza akadjuk adni a második hetit (szerk.: 13. havi nyugdíjat) is, és bár korai erről beszélni, de én harcolok azért, hogy ez gyorsabban menjen, tehát ne csak a másodikat, hanem a harmadikat, esetleg a negyediket is megkaphassák (szerk.: a nyugdíjasok)".
Ez ezt követő hetekben a kormányfő rendre kifejezte erre irányuló célját, ezzel nyomást helyezve a Pénzügyminisztériumot vezető Varga Mihály miniszterre, akinek feladata volt, hogy legyen fedezete ennek a költségvetésben. Olykor egész konkrétan kifejezte, nyomást helyez a pénzügyminiszterre. Október 14-én a kormányfő a Facebook-oldalán közzétett egy videót a kesztölci látogatásáról, ahol "Feri bátyámnak" megemlíti a 13. havi ellátást a 80 ezres nyugdíjprémium mellett. Mint a videóból kiderül, Orbán Viktor azt mondta a 13. havi nyugdíjról, hogy "még küzdenie kell egy kicsit", de
"ott loholok a pénzügyminiszter nyakán".
A kormányfő - a tavaszi választásoktól egyáltalán nem független - pressziója egy hónappal később célt ért: november közepén bejelentették, hogy februárban a teljes 13. havi nyugdíjat kiutalják az érintetteknek. Ezt Orbán Viktor után Novák Katalin is megerősítette akkoriban.
Most pedig elérkezett az a hét, amikor megnyílik a bőségszaru az érintettek esetében. A 13. havi nyugdíjat ugyanis a szokásos havi ellátással együtt fogják megkapni az érintettek, ami azt jelenti, hogy mivel február 12-e szombatra esik, péntekre datálódik ez a nap.
Fontos hét lesz tehát ez a nyugdíjasok számára, a havi ellátás mellett még egyszer ugyanannyi pénzt kapnak. Pluszhavi nyugdíj értelemszerűen már az idei megemelt összeget fogja duplázni.
Az átlagnyugdíjasok így több mint 330 ezer forintban részesülnek majd, a legmagasabb ellátásban részesülők pedig akár kétszer 2 millió forinthoz is hozzájuthatnak.
Hatalmas terhet ró ez a büdzsére
Az eredeti elképzelések szerint 2022-ben - mint, ahogy azt a miniszterelnök is jelezte - a 13. havi nyugdíjnak a második heti részét kapták volna meg pluszban az érintettek. Ez önmagában 160 milliárd forintos költségvetési pluszkiadást jelentett volna a korábbi kormányzati becslések szerint, vagyis az előző évihez képest 83 milliárddal nagyobbat.
Ám azzal, hogy a kormány végül a teljes ellátást ki fogja utalni, 320 milliárdos tétellel terheli meg a februári büdzsét. Ez az eredeti menetrendhez képest 243 milliárddal több forrást igényel, így egyáltalán nem csoda, ha Varga Mihály pénzügyminiszternek kihívást jelentett a fedezet előteremtése egy olyan költségvetésben, mely az előző évben több mint 5000 milliárd forintos hiánnyal zárt.
A pontosabb kalkuláció kedvéért induljunk ki a decemberben elutalt nyugellátások költségvetési sorából, amin 322 milliárd forintos kiadás szerepelt. Az idén januári 5 százalékos emelést figyelembe véve januárban a költségvetés 338 milliárd forintot fordíthatott a nyugdíjakra.
Vagyis februárban a kormány 676 milliárd forintot utalhat el nyugellátás címén.
Nem lesz felhőtlen a nyugdíjasok öröme
Mint említettük, idén 5 százalékkal emelte a kormány a nyugdíjakat, miközben az idei költségvetés elfogadásakor még 3 százalékos emelést tervezett. Időközben azonban a fogyasztói - különös tekintettel az élelmiszer- - árak elszállása miatt felülírta az elképzeléseit a kormány és nagyobb emelésről határozott.
Hogy ez mennyire tudja ellensúlyozni az árak emelkedését, az szintén február 11-én fog kiderülni, amikor a Központi Statisztikai Hivatal közli a januári infláció mértékét.
A legutóbbi néhány hónap statisztikájából kiindulva azonban könnyen előfordulhat, hogy az érintettek arcára fog fagyni a mosoly. Tavaly szeptemberben ugyanis a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt infláció elérte az 5 százalékot, majd azóta is hónapról hónapra folyamatosan emelkedik, decemberben már 6,7 százalékos volt annak mértéke.
Az árak emelkedésének trendjében januárban sem következett be fordulat - ezt támasztja alá laptársunk, a Privátbankár januári Árkosár-felmérése is - tehát szinte semmi esély nem mutatkozik arra, hogy a január havi emelt ellátás le tudta volna követni az inflációt. Az élelmiszerárstop majd csak a február havi helyzeten javíthat valamennyit, de nem kizárt, hogy a nyugdíjasok inflációját még ez sem tudja majd 5 százalék alá húzni. Mindezek tükrében januárra szinte biztos, hogy értékvesztést szenvedhettek el a nyugdíjak
