Laptársunk, a Privatbankar.hu cikke sorra veszi, hogy 2018 novembere és 2020 júliusa között immár öt önsegélyező pénztár dobta be a törülközőt. S egy további kieső személye már most biztos: a koronavírus-járvány kapcsán a szokásosnál is jobban reflektorfénybe került Magyar Orvosi Kamara (MOK) önsegélyező pénztára jelenleg végelszámolás alatt áll.
Jelenleg még az Magyar Nemzeti Bank 13 egészség- és önsegélyező, valamint 3 önkéntes önsegélyező pénztárt tart nyilván, miután a jegybank engedélye szükséges a pénztárak tevékenységének megkezdéséhez. Ha azonban a MOK önsegélyező pénztára és esetleg egy másik, május végig felügyeleti biztos irányítása alatt lévő Tempo is kiáll a sorból, akkor már csak 14 ilyen intézmény marad.
Érdemes definiálni a nyugdíj- és egészségpénztárak mellett talán kevésbé ismert önsegélyező pénztárakat. Ezek az önkéntes pénztárak fajtái, melyek célja ugyancsak az öngondoskodás erősítése. Míg azonban az egészségpénztárak – nevükhöz hűen – egészségügyi termékek és szolgáltatások igénybevételét finanszírozzák, addig az önsegélyező pénztárakban összegyűlt összegeket egyéb célokra lehet felhasználni. Mint például:
- lakáscélú jelzáloghitel törlesztése,
- szülési segély,
- gyermeknevelési támogatás,
- beiskolázási támogatás,
- felsőoktatási költségtérítés,
- munkanélküliek támogatása,
- rokkantsági és baleseti járadék.
Az önsegélyező pénztári számlánkra három forrásból érkezhet pénz:
- egyénileg,
- munkáltatóktól
- az egyenes ági rokonoktól.
Az egyéni és a munkáltatói befizetések után is jár a 20 százalékos, maximum évi 150 ezer forint visszatérítés a személyi jövedelemadónkból – igaz, ez a 150 ezer forint a három önkéntes pénztári szolgáltatásra (nyugdíjpénztár, egészségpénztár, önsegélyező pénztár) együttesen vonatkozik. A negyedévente jóváírt hozam a többi pénztári formához hasonlóan itt is a számlán lévő, még fel nem használt megtakarításokra jár. Mint ahogy az önsegélyező pénztár működési költségét is a befizetésekből vonják le, ennek összege az egyes pénztáraktól és a befizetett összeg nagyságától függően 4-8 százalék között szóródik. Minél nagyobb összeget fizetünk be, annál kevesebb a levonás.
Laptársunk utánanézett annak, mi lehet az oka a nyugdíjpénztárak árnyékában talán kevesebb figyelmet kapott öngondoskodási formák, az önsegélyező pénztárak számának csökkenésének. Talán nem annyira vonzóak, mint a többi pénztári forma? - szegezte a kérdést az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ).
A szövetség azonban ezzel nem értett egyet, mondván, az ÖPOSZ-tagsággal rendelkező hazai egészség- és önsegélyező pénztárak taglétszáma 2,45, míg a tagdíjbevételeik 4,74 százalékkal bővültek az elmúlt egy évben. Az is a pénztárak növekvő jelentőségét mutatja a szövetség szerint, hogy 2020 negyedik negyedévében a pénztártagok 10 százalékkal többet fordítottak a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztésének támogatására, mint 2019 azonos időszakában. S az ÖPOSZ-nál arra számítanak, hogy ez az emelkedő trend a következő években folytatódni fog, és az önsegélyező pénztárak az öngondoskodás fontos elemeivé válnak.
Arra a kérdésre, hogy akkor mégis minek tulajdonítható, hogy az utóbbi időben több önsegélyező pénztár is vég-, illetve felszámolás alá került, az ÖPOSZ fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy „az elmúlt évek során a Pénztárszövetség egyetlen tagja sem szűnt meg vég- vagy felszámolás útján”. S ez a mérleg a MOK és a Tempo piacról való kivezetésével sem fog romlani, mivel egyikük sem tagja az ÖPOSZ-nak, amely a 16, jelenleg még MNB-engedéllyel rendelkező pénztár közül 11-et tudhat a soraiban. A szövetségi tagság ugyanis egyetlen intézmény számára sem kötelező, hanem csak egy lehetőség. Sok kisebb pénztár speciális feladatokat lát el, így nem tartja fontosnak, hogy zárt céljai megvalósításához éljen a Pénztárszövetség által nyújtotta előnyökkel – mutattak rá az ÖPOSZ-nál, amely (tag és vagyon tekintetében) az egészség- és önsegélyező pénztárak 90 százalékát képviseli.
A 11 ÖPOSZ-tag önsegélyező pénztár közül laptársunk kettőt – a 286 ezer taggal rendelkező OTP Országos Egészség- és Önsegélyező Pénztárat és a 205 ezer fős MKB-Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztárat – is megkért arra, hogy mondják el:
- Mennyire váltak be a pénztár létrehozásával kapcsolatos várakozásaik?
- A tagi számlákra történő befizetések hány százalékát teljesítik a tagok, egyénileg (egyáltalán ők élnek e lehetőséggel)?
- Jellemzően milyen célokra fordítják a tagok a számlájukon lévő összegeket?
- A Covid hatására nagyobb mértékben nyúltak a tagok a számláikon lévő megtakarításaikhoz?
- Mekkora volt a hozamuk 2019-ben és 2020-ban?
E kérdésekre adott válaszok is kiderülnek a Privatbankar.hu cikkéből.
