Nem jó ómen az október a hazai lakástakarékpénztárak számára, noha profán módon éppen október 31. a Takarékosság Világnapja. 2018-ban ebben a hónapban törölte el az Országgyűlés – a kormány indítványára, amit formálisan Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának fideszes vezetője jegyzett – a lakástakarékokba évente elhelyezett pénzek után több mint húsz éven át biztosított állami támogatást, azaz annak évi 30 százalékos, maximum 72 ezer forintos mértékét. Szinte napra pontosan egy évvel később, 2019-ben is októberben jelentette be a legnagyobb hazai bank, az OTP, hogy november 1-jétől felfüggeszti a lakástakarék-terméke értékesítését. S újabb egy év elteltével az Erste tette közhírré, hogy október 31-étől átmenetileg szünetelteti az új szerződések megkötését.
Utóbbi kapcsán lapunk munkatársának önkéntelenül is egyetemi oktatójának azon kijelentése jut eszébe, miszerint „semmi sem olyan tartós, mint az átmeneti”. Mindenesetre az Erste legalább megindokolta a lépését, miszerint döntését az ügyféligények változása miatt hozta meg. Amiből arra lehet következtetni, hogy az állami támogatás nélkül már sokaknak nem volt olyan vonzó a lakástakarékpénztárba tenni a pénzt. Különösen, hogy időközben az Orbán-kormány sorra rukkolt elő olyan intézkedésekkel, amelyek kedvezményesebben juttathatják forráshoz az új otthonra gyűjtőket, sőt három gyermek vállalása esetén ingyen 10 millió forinthoz. Ráadásul nem is kell több évig várakozniuk, hogy a megtakarított pénzüket kivegyék, s azt esetleg még hitellel is megfejeljék.
Egy szó, mint száz, az Erste lépését követően, november 1-jével már csak egy lakástakarékpénztárnál lehet új szerződést kötni, a Fundamenta-Lakáskasszánál, amely 1997-ben – élve az akkor hatályba lépett törvény adta lehetőséggel – elsőként indult el. Mondhatni tehát az elsőből lett most utolsó.
A lakástakarékok állami támogatásának 2018 októberi megvonásakor sokan éltek a gyanúperrel, hogy a döntést az a szándék ihlette, miszerint helyzetbe hozzák a Nemzeti Otthonteremtési Közösségeket (NOK). E képződmény 2016 januárjában robbant a köztudatba, amikor Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát akkor vezető miniszter javaslatát az Orbán-kormány felkarolta, hogy aztán erről jó fél évvel később törvény is szülessen.
Egy NOK teljesen más elveken működhet, de abban hasonló a lakástakarékhoz, hogy a nála elhelyezett 10-40 millió forintos megtakarításra állami támogatás jár (30 százalék, maximum 4,5 millió forint) és a szerződő végső soron itt is lakáshoz jut. Ki előbb, ki utóbb, de 10-15 éven belül mindenképpen.
Fontos különbség azonban, hogy míg egy lakástakarékban összegyűlt összegből új és használt lakás egyaránt vásárolható, a meglévő otthon korszerűsíthető, felújítható, és emellett lakáshitelt is ki lehet vele váltani, törleszteni, addig a NOK-megtakarítás csak új ingatlan vásárlására fordítható. További specialitás, hogy az, ki mikor jut új lakáshoz, rendszeres kiválasztásokon – licit vagy sorsolás útján – dől el. A liciten az dönt, hogy a lakásértékhez képest ki tesz be nagyobb önerőt, a sorsoláson pedig a szerencse. Az már zsebbevágó elérés lehet, hogy míg a lakástakarékban elhelyezett pénzekre érvényes az Országos Betétbiztosítási Alap garanciája (100 ezer euróig), addig a NOK-ban szunnyadókra nem.
A különbözőségek ellenére tartotta magát az a nézet, hogy a NOK megalkotásával a lakástakarékok kárára akartak Rogánék ügyfeleket szerezni a hozzájuk közelálló személyek, vállalkozások által létrehozandó ezen intézményeknek.
Ám a többes szám nem is indokolt. Hiszen a felbuzdulás dacára, a mai napig mindössze egyetlen Nemzeti Otthonteremtési Közösség jött létre, a Central NOK, amelynek vezetősége azonban a vádakat rendre határozottan visszautasította.
Most megkerestük a céget, hogy megnézzük, hogyan muzsikálnak, már csak azért is, mert utoljára több mint másfél éve hallatott magáról. Két termékük is van, az egyik 15 (NOK Klasszik), a másik 4 évre (NOK Rapid) szóló megtakarítás. Mindkét közösségük a jogszabályokban előírt létszámmal indult, a NOK Klasszik több mint 120, a NOK Rapid 180 több mint 180 fővel – közölték lapunk érdeklődésére. (Ez össze sem vethető a lakástakarékok több százezres ügyfélkörével, sőt a Fundamentáé már a milliót közelíti – hogy egy újabb jelentős különbözőségre derítsünk fényt).
Eddig több mint 6,6 milliárd forint értékben kötelezték el magukat új építésű ingatlan vásárlására a Central NOK két közösségének tagjai – ez az úgynevezett támogatott szerződéses érték-, az eddigi tapasztalataik alapján a tényleges vásárlás több mint 11 milliárd forint értékben várható.
Mindkét közösség folyamatosan működik, az ügyfeleik a közösségekben negyedéves rendszerességgel kapják a vásárlási jogosultságokat, s a szerződési feltéteket teljesítő minden közösségi tag ingatlanvásárlási jogosultságban részesül.
Széles skálán mozog az ügyfelek által választott érték, van 10 millió és van 40 milliós szerződéses is. De a többség jellemzően a maximális 4,5 millió forintos állami támogatást biztosító 15 millió forintos értéket preferálja, így a legtöbb jogosult 19,5 millió forint vagy aközeli értékért vásárolta a lakását.
Eddig 111 tag szerzett lakásvásárlási jogosultságot és 47 tag már meg is vásárolta a kiszemelt ingatlanát. Ez a cég szerint a teljes létszámhoz képest nagyon magas arány, ami azt mutatja, hogy az ügyfelek értik a NOK-ban rejlő pénzügyi lehetőséget és élnek is vele.
Új ingatlan vásárlásának lehetősége annyiban határolja be a felhasználhatóságot, hogy ott lehet új ingatlanokat vásárolni, ahol épülnek. Ezek a területek pedig alapvetően Budapesten és a megyeszékhelyeken, vagy nagyobb városokban találhatóak. Az ügyfelek még nem gondoltak bele abba a lehetőségbe, hogy akár új építésű családi házakhoz, tetőtér-beépítésekhez is felhasználható a NOK, amennyiben például a házat vállalkozó építi.
Azért választották a NOK-ot az ügyfelek, mert egyrészt eleve új ingatlan vásárlásában gondolkodnak, másrészt pedig, mert egyfajta megtakarítási számlaként tekintenek a NOK-ra, ugyanis a havi részletek után minden hónapban 25 ezer forint állami támogatás jóváírása érhető el. A kamatmentesség is fontos szempont, ugyanakkor a termékek kiszámíthatók, biztosan tervezhető a befizetés a teljes futamidőre. Az ügyfelek bíznak a NOK-ban és a Covidos időben is nagyon erős a fizetési fegyelem, mert értik a közösségi finanszírozás lényegét – hangsúlyozták a Central NOK-nál lapunk megkeresésére.
A NOK-kifizetések a jogerős használatba vételi engedélyekhez kötődnek, több ügyfél esetében már átadás előtt, vagy a kivitelezés utolsó fázisában van a választott ingatlan.
Az új lakás árában megjelenő általános forgalmi adó (áfa) körüli turbulencia visszavetette az érdeklődést e termékek iránt, de a cégnél remélik, hogy a most kijött rendelkezés – az 5 százalékos áfatartalom időleges visszavezetése – újra fellendíti a közösségeikhez csatlakozók kedvét.
Arra a kérdésre, hogy mennyire hajtotta a Central NOK malmára a vizet a lakástakarékpénztárak állami támogatásának megszűnése, aminek következtében november 1-jétől már csak a Fundamenta marad egyedül, a következő választ kaptuk: „Más ügyfél cél jellemzi a korábbi ltp- és a mostani NOK-ügyfeleket. A kapható magas állami támogatás pedig már korábban is hozta az új lakás iránt érdeklődő ügyfeleket. De fontos megjegyezni, hogy az ltp-s megtakarítások lakáscélnak minősülve továbbra is áthozhatóak és felhasználhatóak a NOK szerződésekhez”.
Fontos kiemelni, hogy a családtámogatási intézkedések keretében a NOK és a CSOK együttes felhasználása is lehetséges, összevonható, együttesen is felhasználható. Tekintettel arra, hogy a NOK-termékek az új építésű lakások vásárlását támogatják, az építőipar fejlődése és volumenének emelkedése a gazdaság egy sor másik szegmensét is elősegíti – mutattak rá a Central NOK-nál. Hozzátéve: „az eddigi statisztikáink alapján kijelenthető, hogy a NOK egy nagyon hatékony gazdaságfejlesztési megoldás, ugyanis minden 1 forint állami támogatás 6,3 forint építőipari beruházást generált. Ráadásul a NOK költségvetési cashflow-hatása is pozitív, mivel az állami támogatás kifizetése jogerős használatba vételi engedélyhez kötődik, így előbb valósul meg a gazdaságélénkítési hatás, mint a költségvetést érintő tényleges kifizetés”.
