Pofon az öngondoskodásnak: csak egy lakástakarék és egy nemzeti otthonteremtési közösség közül lehet választani

Nem jó ómen az október a hazai lakástakarékpénztárak számára, noha profán módon éppen október 31. a Takarékosság Világnapja. 2018-ban ebben a hónapban törölte el az Országgyűlés – a kormány indítványára, amit formálisan Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának fideszes vezetője jegyzett – a lakástakarékokba évente elhelyezett pénzek után több mint húsz éven át biztosított állami támogatást, azaz annak évi 30 százalékos, maximum 72 ezer forintos mértékét. Szinte napra pontosan egy évvel később, 2019-ben is októberben jelentette be a legnagyobb hazai bank, az OTP, hogy november 1-jétől felfüggeszti a lakástakarék-terméke értékesítését. S újabb egy év elteltével az Erste tette közhírré, hogy október 31-étől átmenetileg szünetelteti az új szerződések megkötését.

Utóbbi kapcsán lapunk munkatársának önkéntelenül is egyetemi oktatójának azon kijelentése jut eszébe, miszerint „semmi sem olyan tartós, mint az átmeneti”. Mindenesetre az Erste legalább megindokolta a lépését, miszerint döntését az ügyféligények változása miatt hozta meg. Amiből arra lehet következtetni, hogy az állami támogatás nélkül már sokaknak nem volt olyan vonzó a lakástakarékpénztárba tenni a pénzt. Különösen, hogy időközben az Orbán-kormány sorra rukkolt elő olyan intézkedésekkel, amelyek kedvezményesebben juttathatják forráshoz az új otthonra gyűjtőket, sőt három gyermek vállalása esetén ingyen 10 millió forinthoz. Ráadásul nem is kell több évig várakozniuk, hogy a megtakarított pénzüket kivegyék, s azt esetleg még hitellel is megfejeljék.

Egy szó, mint száz, az Erste lépését követően, november 1-jével már csak egy lakástakarékpénztárnál lehet új szerződést kötni, a Fundamenta-Lakáskasszánál, amely 1997-ben – élve az akkor hatályba lépett törvény adta lehetőséggel – elsőként indult el. Mondhatni tehát az elsőből lett most utolsó.

Két