Bűncselekmény hiányában elutasította a Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség azt a feljelentést, amely Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója ellen érkezett a Magyar Péterrel folytatott, szokatlanul durva hangnemű vitája miatt. Az ügyész szerint Menczer magatartása „nem tekinthető kihívóan közösségellenesnek és arra sem volt alkalmas, hogy másokban riadalmat keltsen”, így a garázdaság vétsége nem valósult meg.
A pécsi Szikla utcai Befogadó Gyermekotthon előtt december 3-án lezajlott jelenet kétségkívül új szintet jelent a hazai politikai életben, hiszen a Fidesz politikusa szokatlanul alpári stílusban vitázott Magyar Péterrel a kamerák kereszttüzében. Az viszont nem újdonság, hogy valaki a régi módon reagált erre: feljelentéssel. Vagyis büntetőjogi eszközökkel szeretett volna lezárni egy politikai vitát.
Ennek nagy hagyománya van Magyarországon, közéleti konfliktusok sokasága fajul odáig, hogy a felek feljelentik egymást, általában rágalmazás miatt. Ez amellett, hogy nem teremt túl jó hangulatot, a legtöbb esetben teljesen felesleges is. A hatóságok ugyanis igyekeznek kimaradni ezekből a vitákból. A kaposvári ügyészség is ugyanazt az érvet használta, amit egyébként a bíróságok is szoktak: Menczer Magyar jellemére tett kijelentései „véleménynyilvánításnak tekintendők”, ezért nem valósult meg bűncselekmény.
A másik ok, amiért felesleges a feljelentések többsége, hogy az országgyűlési és EP-képviselőket is mentelmi jog illeti meg. Tehát csak akkor lehet büntetőjogi értelemben felelősségre vonni őket, ha a parlament felfüggeszti a mentelmi jogukat. Ezt Menczer is pontosan tudja, a feljelentés hírére reagálva Facebook-oldalán így üzent Magyar Péternek – éppen az ő mentelmi jogát emlegetve:
„Csak a gyenge és a gyáva ember menekül a politikai ellenfele elől a bíróságra, az ötkerti balhé után pedig Manfred Weber védőszárnyai alá! Apropó, Peti! Mi van a mentelmi jogoddal? Azok a hírek, hogy a brüsszeli alkuba belekönyörögted, védjenek meg! A kis telefontolvaj lett a brüsszeliek új kedvence!”
Még az ügyészség döntése előtt megkerestük Menczer Tamást és a Fideszt arról érdeklődve, hogy a politikus egy esetleges büntetőügy megindítása esetén állna-e az igazságszolgáltatás elé vagy élne a mentelmi jog adta védelemmel. Azzal a mentelmi joggal, amit Magyar Péter szemére vetett. Válasz napok elteltével sem érkezett.
Jól tudhatta, hogy nincs vesztenivalója
Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztése az Európai Parlament hatáskörébe tartozik. Polt Péter legfőbb ügyész szeptemberben indítványozta, hogy a Tisza Párt elnökének mentelmi jogát függesszék fel, miután lopás miatt indult nyomozás ellene. Mint ismert, júniusban Magyar Péter állítólag elvette egy őt filmező férfi telefonját. Az EP jogi szakbizottsága jelenleg vizsgálja az ügyet, és az elnökség várhatóan plenáris szavazásra bocsátja a felfüggesztés kérdését.
Egy másik, rágalmazási ügyben is kezdeményezték mentelmi jogának felfüggesztését, miután Deutsch Tamás fideszes politikust bűnözőnek nevezte idén szeptemberben. Bár az EP általában a köztörvényes ügyekben engedélyezi a mentelmi jog felfüggesztését, politikai indítékra hivatkozva visszautasíthatja a kérelmet, ha megalapozatlannak találja azt.
A magyar Országgyűlés évtizedes gyakorlata ilyen esetekben az volt, hogy az úgynevezett közvádas ügyekben igen, magánvád – jellemzően rágalmazás vagy becsületsértés – esetén azonban nem adta ki a képviselőt.
Ez a gyakorlat azonban az utóbbi években megváltozott, több esetben is eltértek a kialakult gyakorlattól, és ez nem jó hír, hiszen egyértelmű a szándék, hogy büntetőjogi útra vigyék a politikai viták rendezését.
- Áprilisban Gy. Németh Erzsébet mentelmi jogát függesztették fel, a DK-s politikust rágalmazás vétsége miatt jelentette fel Áder János testvére, mert szerinte hazug kijelentéseket tett a bicskei pedofilüggyel kapcsolatban.
- Szabó Tímeát, a Párbeszéd politikusát Bús Balázs korábbi óbudai polgármester jelentette fel, miután Szabó Tímea az egyik Facebook-posztjában úgy fogalmazott: „A pedofil bűnözők a Fideszben vannak – a Fidesz óbudai jelöltje, Bús Balázs is elhallgatott egy óvodai pedofil bűncselekményt.” Szabó mentelmi jogát felfüggesztették. Mindez nem okozott neki gondot, a Fővárosi Ítélőtábla végül az ő javára döntött.
Közvádas ügyekben viszont arra van példa, hogy a gyakorlattal szemben engedékeny a parlamenti többség: tavaly Novák Előd mentelmi jogát tartották fenn.
A Mi Hazánk politikusa ellen a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt folyt közvádas büntetőügy. Mentelmi joga felfüggesztése esetén elveszíthette volna parlamenti mandátumát is, mivel próbaidő alatt állt, és halmazati büntetést kért rá az ügyészség. Novák egyébként maga is a felfüggesztés mellett voksolt, de a kormányoldal megosztott volt a kérdésben, a tartózkodók miatt így megmaradt mentelmi joga.
Újabban arra is akadtak példák, hogy egy büntetőeljárással ki lehet golyózni valakit a politikából. Fekete-Győr András képviselői mandátuma például megszűnt, miután az Országgyűlés kimondta összeférhetetlenségét egy ellene hozott jogerős bírósági ítélet miatt.
Fotó: Facebook
A momentumos politikus hivatalos személy elleni erőszakért kapott egy év felfüggesztett börtönbüntetést, mivel 2018-ban egy tüntetésen füstgyertyát dobott a rendőrsorfal elé.
Az összeférhetetlenséget kimondó szavazás történelmi jelentőségű volt, először alkalmazták a vonatkozó jogszabályt, amely szerint bűncselekmény miatti jogerős ítélet esetén a képviselő mandátuma automatikusan megszűnik.
És azóta történt még egy hasonló eset is: Varju László DK-s képviselőt is bűnösnek mondták ki a 2018 végén, az MTVA székházában történt dulakodás miatt. Ő nem várta meg, míg kimondják az összeférhetetlenséget, lemondott és bejelentette, hogy ismét elindul az időközi választáson.
Bár a mentelmi jogra sokan úgy tekintenek, hogy az visszaélésekre ad lehetőséget – emiatt kampányolt korábban a Jobbik, újabban pedig a Mi Hazánk az eltörléséért –, valójában az a célja, hogy biztosítsa a képviselők szabad véleménynyilvánítását és megvédje őket a politikai alapú zaklatástól. Gyökerei az európai parlamentáris demokráciák kialakulásáig vezethetők vissza, ahol a képviselők szabadságát az uralkodói beavatkozás ellen védték.
Elnézve a magyar közélet színvonalát, a mentelmi jog hiánya szinte biztosan oda vezetne, hogy a politikusok folyamatosan a bíróságra járnának.
A rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.
