A JAMA Network Open című szaklap legfrissebb számában megjelent tanulmányban philadelphiai lakosok mentális egészségi állapotát mérték fel azelőtt és azután, hogy a környékükön található üres telkeket növényekkel ültették be. Az eredményeket kontrollcsoportok adataival hasonlították össze.
A kutatók azt találták, hogy a bezöldített területek 400 méteres körzetében lakóknál 41,5 százalékkal csökkent a depresszió érzése azokhoz képest, akik az üresen hagyott telkekhez közel laktak. Az új zöldfelületek környékén lakók mentális egészségi problémái pedig 63 százalékkal csökkentek a kontrollcsoporthoz képest.
"Az elhagyatott és üresen álló területek olyan tényezők, amelyek növelik a helyi lakosoknál a depresszió és a stressz kockázatát, és megmagyarázhatják a mentális betegségek terén tapasztalható társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket" - mutatott rá Eugenia C. South, a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatásba 541 elhagyatott üres telket vontak be: volt, amelyet bezöldítettek - fűvel, fákkal ültették be, körbekerítették és rendszeresen gondozták -, volt, amelyet csak rendbe tettek - felszedték a szemetet, és ahol magától fű nőtt, ott levágták - , és volt, amelyhez egyáltalán nem nyúltak.
A felméréseket 342 embernél végezték el 18 hónappal a kiválasztott területek rendbetétele, illetve bezöldítése előtt, és 18 hónappal utána. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a résztvevők milyen gyakran érezték magukat idegesnek, kétségbeesettnek, nyugtalannak és depressziósnak.
A leglátványosabb eredményeket a szegénységi küszöb alatt élők negyedeiben tapasztalták, ahol a zöldterületekhez közel lakóknál több mint 68 százalékkal csökkent a depresszió.
Az elhanyagolt területek rendbetétele ugyanakkor nem hozott jelentős változást a résztvevők mentális egészségében. John MacDonald, a Pennsylvaniai Egyetem professzora, a tanulmány társzerzője szerint ez azért van, mert az egyszerű rendbetétellel nem születtek újabb zöldfelületek.
"Az üres telkek bezöldítése olcsó és könnyen megléphető módja a városok fejlesztésének és annak, hogy javítsunk a városlakók egészségén" - hangsúlyozta a tanulmányt szintén szerzőként jegyző Charles C. Branas, a Columbia Egyetem epidemiológiai tanszékének vezetője.
