3p

A műholdakat a technológia csúcsteljesítményeinek tartják, mivel extrém körülmények között kell működniük sokáig, hibátlanul. Nagy árat fizetnek azonban azért, hogy megfeleljenek ennek az elvárásnak.

Sokkoló kutatási eredményről számolt be a Black Hat IT-biztonsági konferencián Las Vegasban Johannes Willbold, a bochumi Ruhr Unversity kutatással foglalkozó PhD-diákja: a műholdak nem rendelkeznek informatikai biztonsági védelemmel. Három különböző műholdtípust vizsgálva azt találta, hogy egy hekker könnyen átvehetné az irányításukat – derült ki a Register hírportál összefoglalójából. 

„A közfelfogás szerint a műholdak biztonságosak. Mivel drágák, tulajdonosaik biztosan erős titkosítással és belépési azonosítóval védik ezeket” – mondta Willbold, aki úgy véli, talán hibát követett el azzal, hogy felhívta a figyelmet sérülékenységükre.

A műholdak tulajdonosai eddig szerencsések voltak, mert mindenki elfogadta, hogy eszközeik túl messze vannak és túl kifinomultak ahhoz, hogy valaki meghekkelje őket. Willbold kiderítette, hogy sem távoli irányításuk, sem alapvető szoftvereik manipulálása nem jelent megoldhatatlan feladatot.

Egyebek mellett a Microsoftnál is elérhető olyan eszköz, amely képes kommunikálni az alacsony pályán keringő szatellitekkel és az azokon futó alapvető irányító szoftverek is könnyen hozzáférhetők. A kutató számításai szerint 10 ezer dollárból (3,5 millió forint) össze lehet vásárolni azt a hardvert és szoftvert, amivel egy jó hekker átveheti felettük az irányítást.

Ki vannak centizve a műholdak erőforrásai

Willbold körkérdést intézet a műholdak informatikai rendszereit fejlesztő szakértőkhöz a probléma miatt. Sokan reagáltak, a válaszokból pedig az derült ki, hogy a biztonság kérdése nagyon hátul szerepel a munkájuk prioritásai között. Az "égitestek" korlátozott számítástechnikai erőforrásait és memóriáját ugyanis nem akarják titkosítások és azonosítók futtatására elhasználni.

Kockázatosak a műholdak. Fotó: tekno.kompas.com
Kockázatosak a műholdak. Fotó: tekno.kompas.com

A legkisebb CubeSatok a legalapvetőbb azonosító protokollal sem rendelkeznek. Rádiókapcsolataik teljesen nélkülözik a titkosítást, így a "támadó" könnyen kizárhatná irányításukból az eredeti tulajdonost. Az úgynevezett repülő laptopokon van olyan rendszer, amely arra való, hogy kizárja az alapfunkciókat zavaró hatásokat, ám ezeket egy hekker könnyen megkerülheti.

Minél nagyobb, annél védtelenebb

Még érdekesebb, hogy minél nagyobb egy műhold, annál könnyebb meghekkelni, mert számítástechnikai rendszerei annál több dobozos, boltban kapható, olcsó alkatrészt tartalmaznak.

Hogy mi lehetne mindennek az értelme, arra több válasza is van Willboldnak. Az ellopott műholdon lehet célzott dezinformációt küldeni a földi fogadóállomásra. Meg lehet támadni rajtuk keresztül további szatelliteket, hogy azok felett is átvegyék az irányítást. A legrosszabb lehetőség azonban az, hogy a meghekkelt műholdat nekiirányítják egy másiknak, hogy azt kiütve még nagyobb zavart keltsenek.

Willbold szerint elvileg lehetséges volna változtatni ezen a helyzeten akár a már Föld körüli pályán keringő műholdak „agyának” módosításával is, ám ez nem lenne gazdaságos. Ezeknek az eszközöknek minden milliwatt energiája valamilyen célt szolgál. Egy erőforrás-igényes titkosítás már nem fér bele ebbe a képbe.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!