Normális dolognak tarja az elviselhetetlen hőséget egy szerb meteorológus Közép- és Kelet-Európa déli felén, már száz évvel ezelőtt is ettől szenvedtek az emberek, pedig akkor még nem volt klímaválság.
Fotó: Depositphotos
Nedeljko Todorović meteorológus szerint hosszú és forró nyárra lehet számítani és a következő napokban is marad a 35-39 Celsius-fokos magas hőmérséklet – tolmácsolta a szakértő szavait a vajdasági Szabad Magyar Szó. Július 20-ig tart a forró nyár, így a következő 10-12 napban 35-39 fokra kell számítani, sőt esetleg 40 fokig is emelkedhet a hőmérséklet. Belgrádban 36-39, esetleg 40 fok között lehet a hőmérséklet, míg a hegyvidéken lesznek ugyan záporok, de nem számottevőek.
Alapvetően forró, száraz, rendkívüli magas hőmérséklettel kísért nyár a mostani. Július vége felé már lehetnek esők, de nem tudni, hogy ezek mennyire fogják befolyásolni a hőmérsékletet – mondta Todorović. Az ilyen időjárási viszonyok a nyárra jellemzőek a világnak ezen a részén. Ebben újdonság nincs, ez a fajta időjárás a megszokott ilyenkor. A 20. század első felében, az 1920-as, 1930-as években is ilyen időjárási viszonyok szoktak lenni és akkoriban aszályos időszak is volt. Az 1990-es évek elejétől elkezdődött egy újabb időszak, amelyben még mindig élünk. Erre jellemzőek a meleg, száraz nyarak. Ez nemcsak a mi éghajlatunk esetén figyelhető meg, hanem az egész mérsékelt övben.
A szerb meteorológus azt is elmondta, hogy Szerbia Nyugat-Európához képest „eldugott”, az extrém jelenségek rövidebbek és kisebb következményekkel járnak ahhoz a térséghez képest. Szerinte ez egy kisebb paradicsom, hiszen nincs annyi szélsőséges időjárási esemény, mint máshol. Szerbiában inkább a kisebb európai tornádók jelentkezhetnek, szemben a grandiózus amerikai szélviharokkal.
Rekord és kedvezőtlen kilátások
Bár a szerb szakember nem látja kivételesnek a mostani időjárást, az adatok árnyalják a képet. Példaul az, hogy kedden Magyarországon megdőlt a melegrekord. Baján 38,1 Celsius-fokot mértek, amire korábban ezen a napon - július 9-én - még nem volt példa.
A Másfélfok időjárással foglakozó szakportál összefoglalója szerint a nyarak melegedtek a leginkább az elmúlt 50 év alatt, mely a hazai hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának a növekedését is eredményezte. Az ebből adódó jelentős hőstressz-terhelésért statisztikailag is kimutathatóan az emberi tevékenység a felelős. A hőstressz az egyik legnagyobb kihívása az éghajlatváltozásnak, mert az emberi szervezetet közvetlenül és rövid távon érinti, valamint nagyon szoros kapcsolatban áll a többlethalálozással.
Ahogy a nyarak trendszerű felmelegedéséért, úgy a növekvő hőstressz-terhelésért is egyértelműen az emberi tevékenység a felelős. Ez a társadalom jelentős részének komoly egészségügyi kockázat, az arra érzékenyeknek életveszély.
A hőség érzékelését jellemző egyik komplex indikátor (röviden UTCI vagy hőstressz index) értéke általában 12 és 16 óra között maximális, míg hajnalban minimális. Mivel az emberi test nagyjából 37 Celsius-fokos, ezért az afeletti hőmérsékletet nehezen viseli, így a Másfélfok szerzői elsősorban az extrém - 38 Celsius-fokos - hőstresszes napok gyakoriságát (azaz hány napon fordul elő) és intenzitását (azaz hány Celsius-fokos a stressz) vizsgálták.
Kellemes a hőérzet, ha az index értéke 26 Celsius-fok alatti, míg 26-32 Celsius-fok között közepes, 32-38 Celsius-fok között nagy hőstresszről beszélhetünk. A 46 Celsius-fok feletti tartomány már életveszélyes, de ilyen hazánkban egyelőre még nem fordult elő – nem úgy mint idén Indiában vagy Szaúd-Arábiában, ahol a nem megfelelő védekezés, a stratégia hiánya és emberi mulasztás miatt sok százan meghaltak.
Az 1990-es évekig kevés hőstresszes nap volt Magyarországon, ezzel szemben 2007-ben a majdnem életveszélyes tartományra is volt példa.
1971 óta az extrém hőstressz előfordulása a június-szeptemberi időszak alatt a kilencvenes évek közepéig csak július és augusztus néhány napján volt potenciálisan hőstressz-veszélyes, júniusban egyáltalán nem fordult elő ilyen nap, viszont a kétezres évek végétől szeptemberben is meg-megjelent már egyszer-kétszer. Az is szembetűnő, hogy egyre gyakrabban, szinte minden nyáron számolnunk kell ilyen extrém nappal, míg azok intenzitása (a különböző színárnyalatokkal érzékeltetve) és az országban érintett terület nagysága (körök méretével jelezve) is nőnek. A legnagyobb, több napon át tartó, 40 Celsius-fok feletti hőstresszt természetesen a legmelegebb napunk környékén élhettük át 2007-ben. Ezen a napon a maximumhőmérséklet az ország körülbelül egyötödén 40 Celsius-fok felett volt, az abszolút rekord 41,9 Celsius-fokot tett ki.
A kilátásokról a szakértők azt írják, ahogy telnek az évtizedek - 20 évet tekintve éghajlati egységnek -, a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódásával egyre növekvő éves maximális értékekre lehet számítani. Olyannyira, hogy a század végére a Délkelet-Alföldön elérheti a 45 Celsius-fokot is, amely azt jelenti, hogy több évben is előfordulhat majd egy-egy napon életveszélyes hőstressz. Szemben az elmúlt húsz év nyaraival, amikor átlagosan 40 Celsius-fok körüli legmagasabb hőstresszre számíthattunk.
A Másfélfok cikke a végén felhívja a figyelmet arra, ezzel szemben abban a jövőben, amiben tartjuk magunkat, de legalább is minden erőnkkel törekedne az emberiség a Párizsi Megállapodásban foglalt klímacélok betartására (optimista forgatókönyv vagy zöld jövő), a jelenlegihez képest csak kis mértékben növekvő (inkább csak fluktuáló) legmagasabb stresszre lehet számítani.
