Az elmúlt egy évben a magyar közösségi média felhasználók fele találkozott olyan üzenettel, amelyben hamis e-mailekkel próbáltak személyes adatokat kicsalni. A kiberbűnözők SMS és azonnali üzenetküldés segítségével is megpróbálnak bizalmas információkhoz jutni. Sajnos sok hazai internetező megkönnyíti a hackerek dolgát. A Sophos regionális felmérése szerint viszont jó hír, hogy a magyarok csupán 11 százaléka továbbítja WhatsAppon vagy Messengeren keresztül a bejelentkezési jelszavakat és fontos dokumentumokat.
A hackerek minden oldalról támadnak
Az adathalászat olyan manipuláció, amelynek során a támadó más személyeknek vagy intézményeknek kiadva magát hamis üzenetet küld, hogy érzékeny adatokat csaljon ki. A hackerek általában olyan jelszavakat és bejelentkezési adatokat vesznek célba, amelyeket az áldozatok a fiókjaikhoz és rendszereikhez, többek között az online banki szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez használnak.
A Sophos megbízásából készült felmérés szerint a közösségi média felhasználók 47 százaléka kapott veszélyes e-maileket kiberbűnözőktől az elmúlt évben. A válaszadók 42 százaléka megerősítette, hogy az elmúlt évben kapott sms-t csalóktól. Átlagosan minden harmadik válaszadó kapott gyanús telefonhívást (36 százalék) vagy azonnali üzenetküldő üzenetet (32 százalék), amelyet adathalászati céllal küldtek.
Lakóhelytől, iskolai végzettségtől vagy jövedelemtől függetlenül minden közösségi médiafelhasználó a kiberbűnözők célpontja. A leggyakoribb (45 százalék) kapcsolatot az adathalászattal e-mail, SMS és telefonhívás formájában a 25 és 34 év közöttiek jelentették be, a legkevésbé gyakori (30 százalék) pedig a legidősebb, 55 és 65 év közötti válaszadók.
"Mindig azt tanácsoljuk az embereknek, hogy ne nyissák meg az ismeretlenektől e-mailben küldött linkeket vagy mellékleteket. Másokat azonban általában nem figyelmeztetünk arra, hogy gyanakodjanak telefonhívásokra is. Ha nem ismeri a telefon másik végén lévő személyt, legyen különösen óvatos a hívás során. A bizalmatlanság jó védelmi intézkedés ilyen helyzetekben" - mondja Andrew Brandt, a SophosLabs vezető kutatója.
Csehországból és Lengyelországból származó eredmények
A helyzet némileg eltérő a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban, ahol a Sophos azonos felmérést végzett. A cseh válaszadók jóval nagyobb valószínűséggel szembesültek hamisított e-mailekkel (62 százalék), ami arra utalhat, hogy még mindig ez a leghatékonyabb adathalász módszer. A gyanús azonnali üzenetek és SMS-ek esetében 42 százalék, illetve 36 százalék volt az arány. A legkevesebben, a megkérdezettek mindössze 22 százaléka találkozott már vishinggel, azaz telefonhívás formájában történő adathalászattal.
A lengyel válaszadók közül minden második talált adatszerzés céljából küldött e-mailt a postaládájában. Közel 40 százalék ismerte el, hogy kapott már hamis sms-t, és a válaszadók 29 százaléka beszélt már telefonon egy magát másnak kiadó csalóval. Csak minden ötödik lengyel válaszadó tapasztalt már adathalászatot Messengeren vagy WhatsAppon keresztül.
Kényelem vagy. biztonság: melyik a fontosabb?
A lengyel, cseh és magyar válaszadókat arról is megkérdezték, hogy küldtek-e már valaha dokumentumokat és bejelentkezési adatokat szkennelve népszerű azonnali üzenetküldőkön keresztül. Kiderült, hogy a magyarok csupán 11 százaléka továbbít bizalmas információkat ilyen módon. Ezt leggyakrabban a 18-24 éves korosztályba tartozó válaszadók (27 százalék) és a felsőfokú végzettségűek (22 százalék) teszik. A cseh válaszadók körében ez az arány 30 százalék, a lengyeleknél pedig 27 százalék.
A magyar válaszadók 87 százaléka (valamint a csehországiak 70 százaléka és a lengyelek 62 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem használ olyan alkalmazásokat, mint a Messenger vagy a WhatsApp, hogy magánjellegű adatokat küldjön. A hazai közösségi média felhasználók 17 százaléka azonban elismeri, hogy bizalmas információkat kapnak barátaiktól és családtagjaiktól azonnali üzenetküldéssel (Lengyelországban 15 százalék, Csehországban 18 százalék) - zárul a Sophos közleménye a kutatás adatairól.
