4p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Hét közben hirdették ki az idei közgazdasági Nobel-díjasokat, Paul Robert Milgrom és Robert Butler Wilson, a Stanford egyetem két professzora. Az amerikai közgazdászokról kiderült egy érdekes történet, és azt is megtudhatják olvasóink, hogy miért járt nekik a díj.

Két amerikai közgazdász, Paul Robert Milgrom és Robert Butler Wilson kapta idén a svéd jegybank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-emlékdíjat, amit a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda. A díjjal járó tízmillió svéd korona (1,1 millió dollár) pénzjutalom megoszlik a két kitüntetett között.

Érdekesség ugyanakkor, hogy a díjazott professzorokat előzetesen nem sikerült telefonon értesíteni, pedig az elbírálást követően mindkét közgazdászt megpróbálták felhívni. Mint a The Guardian írásából kiderült, Bob Wilson azért nem vette fel a telefonját, mert azt hitte valamilyen politikai, választási ügyben keresik. Szerencsére azonban őt közvetve mégis sikerült elérni, hiszen a feleségét is megpróbálták felhívni, aki ellenben felvette a telefonját. Így Bob Wilson végül a hivatalos bejelentés előtt értesült a megtiszteltetésről.

Nem így Paul Robert Milgrom, aki nem reagált a hívásra, majd ki is kapcsolta a telefonját, hogy ne zavarják, és lefeküdt aludni. Az éjszaka során a szomszédságban lakó kutatótársa és annak felesége csengetett be hozzá a jó hírrel. Mint azt a házban lévő okoscsengő rögzítette, egy ideig erről sem vett a közgazdász tudomást. Amikor felriadt, akkor úgy tűnt félálomban először fel sem fogta miért zavarták, végül azonban realizálta, hogy élete legnagyobb szakmai elismerése miatt riasztották fel az éjszaka közepén.

Egyre fontosabb az árverések rendszere

Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerint a kutatók olyan területen értek el komoly eredményt, amely egyre fontosabb, hiszen napjainkban számos terméket és szolgáltatást értékesítenek árveréseken, így például elektromos energiát, pénzügyi eszközöket, halászati kvótákat vagy éppen szén-dioxid-kvótákat, de még az online hirdetési rendszerekben (legyen szó a Google vagy a Facebook) is ez alapján rangsorolják az ügyfelek reklámjainak megjelenését. Mint jelezték, felismeréseikkel új árverési formátumokat is terveztek olyan termékek és szolgáltatások számára, amelyeket hagyományos módon nehéz eladni, például a mobiltelefon frekvenciákat a legtöbb kormány árverések útján biztosítja a szolgáltatók számára.

Éppen a fentiek miatt az aukciók tudománya nagyon fontos a jól működő piacok megértéséhez. Nem véltelen, hogy az árveréselmélet és licitálási stratégiák két kiemelkedő alakja már évek óta a közgazdasági Nobel-díj esélyesei között szerepel.

Paul R. Milgrom 1948. április 20-án született, és a Michigani Egyetem után a Stanfordon tanult, 1987 óta dolgozik a Stanford professzoraként. Leginkább az árverések elméletében, az árverések megtervezésének gyakorlatában és az árképzési stratégiák területén folytatott munkássága miatt ismert. Már az 1979-ben megvédett doktori disszertációját is az aukciós elméletről írta, konzulense pedig Robert B. Wilson volt, akinek így ő immár a harmadik tanítványa, aki a legrangosabb közgazdasági elismerésben részesült.

Paul Robert Milgrom és Robert Butler Wilson az idei díjazottak (Forrás: Youtube.com)
Paul Robert Milgrom és Robert Butler Wilson az idei díjazottak (Forrás: Youtube.com)

Robert B. Wilson 1937. május 16-án született, a Harvardon tanult, és 1964 óta dolgozik a Stanford egyetemen. Szakterületei a piactervezés, az árképzés, a tárgyalások és más egyéb témák az ipari szervezeteket illetően, valamint a gazdaság és az információáramlás kapcsolatának vizsgálata. Szakértője a játékelméletnek és annak alkalmazásának. Részt vett árverések tervezésében és versenyképes licitálási stratégiák kidolgozásában az energia és a kommunikációs szektorban, valamint újító árképzési sémák megtervezésében is közreműködött.

Csak két női díjazott volt eddig

A közgazdasági Nobel-díjat, egészen pontosan a Svéd Központi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíját, a svéd jegybank alapította fennállásának háromszázadik évfordulója alkalmából 1968-ban. A díjat először 1969-ben ítélték oda. A többi - az orvosi, a fizikai, a kémiai, az irodalmi és a béke - Nobel-díjat Alfred Nobel (1833-1896) svéd vegyész és üzletember, a dinamit feltalálója végakaratának alapján hozták létre, és először 1901-ben osztották ki.

A díjazottak eddig szinte mindig férfiak voltak, hiszen a most elismert két közgazdásszal együtt összesen 86-an kaptak Nobel-díjat, ebből csupán két alkalommal ismertek el női kutatókat. Az egyikük Esther Duflo, aki 46 évesen tavaly nyerte el a kitüntetést, ezzel ő az eddigi legfiatalabb díjazott. Rajta kívül az amerikai Elinor Ostrom kutatásait ismerték még el ilyen módon, utóbbi 76 éves korában 2009-ben kapta meg a Nobel-díjat.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!