Amerikában már a negyvenes-ötvenes években elkezdtek foglalkozni az alvás minőségével, elsősorban abból a szempontból, hogy mennyiben befolyásolja a másnapi munkavégzést. Azt azonban ott sem tudták teljes mértékben megoldani, hogy az éjszakai műszakban dolgozók – ápolónők, reptéri alkalmazottak vagy éppen a beteg kisbabájuk mellett virrasztó anyák – cirkadiánritmusa hamar visszaálljon. Ez befolyásolja ugyanis elsősorban a megszokott tempójú, zavartalan alvást, attól függetlenül, hogy baglyok vagyunk-e vagy pacsirták. De ezt a ritmust sokaknál még az óraátállítás is befolyásolja. A jetlag is hatással lehet néhány napig a nyugodt pihenésre.
Az alvásiparba beletartozik nemcsak az, hogy milyen minőségű, tisztaságú és hány éves a matracunk, mennyire fényáteresztők a redőnyök, zajos-e az éjszakai környezet, vagy hogy hány fokos szobában alszunk, hanem az is, hogy rendelkezésünkre álljanak azok a szakemberek, köztük alvásterapeuták és orvosok, akik segítenek elhárítani az alvászavarokat. De része ennek az ágazatnak az is, hogy a szállodaipar mennyire veszi figyelembe a nyugodt pihenés szempontjait. Az alvás ugyanis annyira életfontosságú, hogy a legszörnyűbb kínokat éli át az, akit napokig nem hagynak aludni és állandóan felébresztenek. És ez nemcsak a mai emberre vonatkozik, hanem az évmilliókkal ezelőtt élt őseinkre is.
Mint a Magyar Alvás Szövetség elnökétől megtudtuk, az emberek alvása folytonos átalakuláson megy át, ahogy a tudomány, a technológia és az életmód is változik, igénybe véve ma már a mesterséges intelligenciát. Az alvási apnoét ma már a mesterséges intelligencia (MI) is segíti kiküszöbölni vagy enyhíteni, az MI által vezérelt diagnosztikával és új kezelésekkel, gyógyszerekkel.
Az éjszakai alvást gátló szorongás egyre nagyobb egészségügyi problémává válik, amit a digitális túlterhelés és a gazdasági stressz hajt, a szakértők ezért a tudatos alvási gyakorlatokat javasolják. Az MI módszerei forradalmasítják az alváskutatást, a fogyasztói technológiát és a szállodaipart is, az intelligens készülékektől a személyre szabott tanácsadásig – emelte ki G. Németh György.
Az alvásturizmus ma már túlmutat a luxusmatracokon – olyan szállodák, mint a Sensei és a Carillon Miami Beach, integrálják a biometrikus adatokat, a cirkadián világítást és a személyre szabott relaxációs programokat, a pihenés fokozása érdekében. Ugyanakkor egyre több pár alszik külön, az „alvásválások” trendje egyre nagyobb teret hódít. Az, hogy nem egy ágyban alszanak a párok, nem újdonság, ezt az elmúlt évszázadok arisztokrata családjai már kétszáz évvel ezelőtt feltaláltak. (Igaz, volt hozzá külön szobájuk, ami a lakosság alig tíz százalékára volt jellemző. Sőt, a mai magyar lakásállomány sem teszi lehetővé szélesebb körben a külön női és férfi hálószobai elosztást.)
Az, hogy ki miként érzi magát kényelmesen az ágyában, nagyon eltérő lehet egy korosztályon és egy családon belül is. Van, aki szereti a magas, tömött párnákat – mondjuk mert refluxa van –, de csak a vékony takarókat kedveli, más pedig csak a nyaka alá tesz egy kispárnát, viszont még mindig szeret belesüppedni egy vastag paplanba, igazi damaszt vagy vászon – és nem műanyag – ágyneműbe. Sokakat a pamut-krepp paplanhuzat vagy párna is zavar.
Fotó: DepositPhotos.com
Az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia szerint az alvási szorongás egyre gyakoribb, különösen a fiatalabb generációk körében, akik fokozott stresszt tapasztalnak a közösségi média, a karrier instabilitása és a nonstop online jelenlét miatt. A Sleep Medicine Reviews című folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint a Z generációs felnőttek közel 40 százaléka számol be hetente legalább három, alvással összefüggő szorongásról, ami jelentős növekedés az előző évekhez képest.
A Journal of Clinical Sleep Medicine című folyóiratban megjelent tanulmány kiemeli az „ortoszomnia” terjedését, egy olyan jelenséget, amikor az emberek megszállottan törekszenek a tökéletes alvás elérésére, ami még inkább fokozott stresszhez és rosszabb alvási eredményekhez vezet.
Válaszul az életmódot befolyásoló globális márkák és az alvásszakértők a tudatos gyakorlatokat szorgalmazzák, beleértve az álmatlanság kezelésére szolgáló kognitív viselkedésterápiát, a digitális méregtelenítő stratégiákat. A stresszcsökkentő megoldásokat integráló vállalkozások kulcsszerepet játszanak majd a jövőben.
Az MI már most befolyásolja szinte az összes iparágat és tudományágat. Az alvás sem kivétel.
A mesterséges intelligencia által vezérelt algoritmusok olyan új megoldásokat indítanak el, amelyek nagyobb pontossággal segítik az alvási rendellenességek, például az apnoe és az álmatlanság felismerését. (Az apnoe nem feltétlenül azonos a horkolással, de életveszélyes lehet.) Lehetővé teszi az MI a „big data” elemzését is, amely klinikai, környezeti és laboratóriumi alapú objektív méréseket kombinál. Közben megjelentek az „okosalvás-termékek”: mint például újfajta matracok, világítástechnika, termosztátok és órák.
Az MI segít az alvási apnoeban szenvedőknek, javítva a terápia betartását és a kényelmet. Egyes szolgáltatásai ma már digitális terápiát kínálnak álmatlanság esetén, emberi terapeuta nélkül. Képes észlelni a szabálytalan légzést, a nyugtalan láb szindrómát és más alvási problémákat.
A szállodák mostanában a vendégek preferenciái alapján és az MI segítségével próbálják megteremteni az okosszobákat. Érthetően, hiszen a jó alvás üzlet – a szállodák sok millió dollárt profitálnak belőle. Az igény kielégítésére speciális alvási programokkal, prémium ágyneműkkel és tanácsadó szolgáltatásokkal is készülnek.
A GWI Sleep Initiative és a Serta Simmons Hospitality Bedding 2024-es felmérése szerint a gyakran utazók 91 százaléka hajlandó akár tíz százalékkal többet fizetni a kiváló alvást elősegítő szálláshelyekért. A Hilton a 2025-ös trendjelentésében kiemeli a „ Sleep Tourism 2.0 ”-t, mint vezető trendet, és megjegyzi, hogy minden negyedik utazó foglal gyógyfürdői vagy wellness kezelést, hogy javítsa alvását a nyaralás alatt.
Más vendéglátóipari márkák is bővítik a palettájukat a prémium ágyneműn túl, és olyan teljes értékű szenzoros alvásélményeket is kínálnak, mint a luxus wellness elvonulások, a szobai hangfürdők és a vezetett meditációs szolgáltatások, amelyek segítenek a vendégeknek ellazulni.
Egyes szállodák alvási concierge-et is nyújtanak, a pihenést a vendéglátás végső luxusaként hangsúlyozva.
A jelenlegi turisztikai versenyben azok a szállodák aratják majd le a gyümölcsöt, amelyek elsajátították az alvás művészetét.
Az alvási apnoe egyben orvosi eset: összefüggésben állhat magas vérnyomással, 2-es típusú cukorbetegséggel, stroke-kal, depresszióval. Diagnosztizálásának klasszikus megközelítése az, hogy a betegeknél éjszakai (azaz poliszomnográfiát) vagy otthoni alvásvizsgálatot végeznek. Ma már az Apple elindította az alvási apnoe korai felismerési programját. Ez sokkal könnyebbé teszi a korai jelek észlelését egyszerűen, egy mobiltelefonon elindított alkalmazással.
A kezelési módszerek fejlődésének része, hogy folyamatosan növekszik a nyelv alatti idegstimulátorral beültetett betegek száma. Ezt a kezelést elsősorban azoknak a betegeknek kínálják, akik nem felelnek meg a műtét kritériumainak. A súlyosabb apnoe kezeléséhez olykor egész team szükséges: tüdőgyógyász, ortopéd orvos vagy fül-orr-gégész konzultációjára is szükség lehet.
A már fentebb említett „alvásválások” trendje – amikor a párok külön alszanak a jobb pihenés érdekében – egyre népszerűbb.
Az Amerikai Alvásorvosi Akadémia (AASM) 2024-es felmérése szerint az amerikaiak több mint egyharmada (35 százaléka) időnként vagy következetesen külön szobában alszik a partnerétől olyan problémák miatt, mint a horkolás, az eltérő alvási ütemterv és a nyugtalanság. Ez nem az intimitás feláldozását jelenti, hanem inkább mindkét partner jólétének javítását. Sok pár továbbra is az érzelmi közelséget helyezi előtérbe és egyre többen kísérleteznek rugalmas megoldásokkal – például kijelölt külön éjszakákkal vagy alvásbarát szobakialakításokkal.
A hazai tapasztalatok kapcsolódnak és beépülnek a nemzetközi folyamatokba, erősítik az új alvástrendeket – hangsúlyozta G. Németh György. A magyar szakemberek – a világ időgazdálkodásával foglalkozó új kutatási tematikához kapcsolódva – készen állnak az időfelhasználás szervezésének javítására, az új kihívások kezelésére.
Kérdésünkre, hogy hány szakember foglalkozik ma Magyarországon alvásterapeutával, a szakember azt válaszolta, hogy körülbelül száz. Hozzátéve: sajnos több kellene, pedig nagyon sokan nem is fordulnak szakmai segítséghez.
A napi életvitelben ugyanis egyre inkább az alvásidő rövidülésének az irányába tolódnak el a hangsúlyok, ezért a tudatos és jól szervezett időpolitika hozzájárulhat az egészségesebb, hatékonyabb és fenntarthatóbb élethez. A magyar szakemberek a digitális túlterhelés és a gazdasági stressz következményeinek megelőzéséhez, kezeléséhez a tudatos alvási gyakorlatot javasolják, amelyhez saját fejlesztésű tréninggel és terápiával járulnak hozzá. A program egészségtudatos vállalati körökben is alkalmazható, és részévé válhat a munkavállalók munkateljesítményének a fenntartásához és erősítéséhez.
Az álmok még mindig megfejtésre várnak
Mennyiben befolyásolják az álmaink a nyugodt alvást? Ma már komoly kutatások zajlanak világszerte ennek a ma még teljes mértékben nem feltárt jelenségnek a feltárásához, például az aktív szemmozgással kísért REM-időszakban való ébresztéshez és a páciens kikérdezéséhez. Ez persze nem fogja megszüntetni a rossz álmokat vagy befolyásolni azt, hogy hányszor kelünk fel egy éjszaka és vissza tudunk-e aludni.
A szakemberek nem javasolják, hogy ilyenkor pillantsunk rá a mobilunkra, a kék fény ugyanis akadályozza az alvás számára oly fontos melatonin képződését. Ma a fiatalok 95 százaléka úgy alszik, hogy a párnája alatt van a mobilja. Káros-e ez a szervezetre? Önmagában a telefon nem, ha ki van kapcsolva, de azért előtte ne nézzünk rajta streaming horrorfilmeket, mert akkor végképp nem fogunk jól aludni…
