Egy új, napenergiával működő technológia képes a szén-dioxidot és a műanyaghulladékot fenntartható üzemanyaggá alakítani. A Cambridge-i Egyetem tudósai olyan napenergiával működő reaktort fejlesztettek ki, amely a szén-dioxidot szingázzá alakítja, ez pedig a fenntartható, folyékony üzemanyagok kulcsfontosságú része. Az Euronews cikke szerint ez a kutatás azért is jelentős mérföldkő az energiakutatásban, mert a korábbi kísérletekkel ellentétben nem tiszta szén-dioxidot használnak fel, a reaktor ipari üzemekből származó hulladékgázt is hasznosítani tud. Végső soron pedig ipari felhasználásra is alkalmas lehet a technológia.
Nyugdíjba mennek a mostani nafták
Erwin Reisner, a Cambridge-i Egyetem Yusuf Hamied Kémiai Tanszékének vezető kutatója szerint ez a technológia segíthetne teljesen megkerülni a fosszilis tüzelőanyagokat, mivel alternatív energiaforrást biztosítana.
Középtávon ez a technológia segíthet csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást azáltal, hogy az iparból elvonja és valami hasznos dologgá alakítja azt.
A valódi körforgásos gazdaság eléréséhez azonban a fosszilis tüzelőanyagokat teljesen ki kell iktatni. A meglévő szén-dioxid-leválasztó és -tároló (CCS) rendszerek a levegőből vonják ki a CO2-t, és a föld alatt tárolják.
Tárolás helyett hasznosítás
A meglévő technológiákkal ellentétben Reisnerék nem csak kivonnák a levegőből és szén-dioxidot és a föld alatt tárolnák, hanem hasznosítanák is azt. A kutatócsoportot egyébként a fotoszintézis inspirálta.
A szén-dioxidot nagyon nehéz elválasztani a belélegzett levegőben lévő különböző molekuláktól, ezért a levegőt egy lúgos oldaton „vezették át” csapdába ejtették a szén-dioxidot, miközben más gázok, például a nitrogén és az oxigén tovább mentek. A szén-dioxidot ezek után kémiai reakciók segítségével úgynevezett szintézisgázzá alakították.
A műanyaghulladékok problémáján is segít
A rendszer emellett sikeresen alakította át a műanyaghulladékot glikolsavvá, a kozmetikai iparban használt vegyületté.
Dr. Sayan Kar, a tanulmány társszerzője szerint a napenergiával működő rendszer két káros hulladékot - a műanyagot és a szén-dioxid-kibocsátást - alakítja át valami igazán hasznossá. A műanyagok ugyanis szintén jelentős problémává nőtték ki magukat: az ENSZ adatai szerint évente mintegy 300 millió tonna műanyaghulladék keletkezik, ez a mennyiség az emberi lakosság súlyának felel meg. Ennek az óriási mennyiségnek azonban csak 9 százalékát hasznosítják újra, a többi a hulladéklerakókban halmozódik fel, vagy mikroműanyagokkal szennyezi óceánokat.
A kémiai újrahasznosításhoz, amelynek során a műanyagot üzemanyaggá alakítják, rendkívül magas hőmérsékletre van szükség. Ez a folyamat ráadásul drága és nem eléggé hatékony. Resiner szerint a napenergia ebben is tud segíteni, mivel eddig még nem sikerült egyetlen folyamat során újrahasznosítani a műanyaghulladékot és csökkenteni az üvegházhatású gázokat. Egy integrált reaktort fejlesztettek ki, amely két különálló résszel rendelkezik: az egyik a műanyag, a másik az üvegházhatású gázok számára.
A kutatók szerint most egy olyan napelemes technológiáról van szó, amely egyszerre segíthet a műanyagszennyezés és az üvegházhatást okozó gázok kezelésében, valamint döntő jelentőségű lehet a körforgásos gazdaság kialakításában.
