6p

Tavaly is a koronavírussal kapcsolatos újabb hírek dominálták a tudományos híreket, pedig más fontos fejlemények is történtek a különböző tudományterületeken. Összeszedtünk hatot a tavalyi év legfontosabb eredményeiből.

Az mRNS-vakcinák diadalmenete – és részleges bukása

2021 tavaszán úgy tűnhetett, karnyújtásnyira van a Covid-járvány vége. Az év elején tömegesen beadni kezdett mRNS-vakcinák talán még a várakozásokat is felülmúlóan jól teljesítettek a fertőzés megakadályozásában, és főleg a súlyos szövődmények elkerülésében. Aztán jött a delta, majd az év végén az omikron-variáns, és sokan úgy érezhetik, visszakerültünk a pálya elejére. Közben az is kiderült, a vakcinák hatása az eltelt idővel is gyengül, ezért előbb a megerősítő – általában harmadik – oltás lett elkerülhetetlen a védettség megőrzése szempontjából, majd már újabb oltási körök kerültek szóba, a Covid legyőzése helyett pedig a járvánnyal való hosszú távú együttélés lehetőségeiről kezdtek beszélni a szakértők.

Oltáshoz előkészítik a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot, a Comirnaty-vakcinát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban (Fotó: MTI/Vajda János)
Oltáshoz előkészítik a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot, a Comirnaty-vakcinát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban (Fotó: MTI/Vajda János)

Érthető, ha sokan úgy érzik, a vakcinák nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, de nem szabad elfelejteni, hogy a hihetetlen sebességgel kifejlesztett Covid-oltások egy forradalmian új technológia első gyakorlati alkalmazásai. Az mRNS-oltások még akkor is döntően megváltoztathatják az orvostudományt, ha a koronavírus mutálódási sebességével szemben végül is alulmaradnak: bíztató kutatási eredmények utalnak arra, hogy a technológia a Lyme-kórtól a rákos megbetegedésekig számos súlyos kór ellen lehet hatékony.

Szárnyalt a Marskutatás

Az Ingenuity első felvétele saját, a marsi porba vetett árnyékáról a levegőből (Fotó: NASA)
Az Ingenuity első felvétele saját, a marsi porba vetett árnyékáról a levegőből (Fotó: NASA)

Új korszak kezdődött a Mars kutatásában a Perseverance rover február 18-ai sikeres leszállásával. Bár a jármű egyelőre nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy volt élet a vörös bolygón, az általa szolgáltatott adatok már eddig is sokat gazdagították tudásunkat a Marsról. Arról nem is beszélve, hogy a roverrel együtt érkezett Ingenuity robothelikopter több sikeres repülést is végrehajtott – ezzel pedig az első ember alkotta eszköz lett, amely egy másik bolygó légterében repült.

De ez a küldetés csak abból a háromból, ami 2021-ben a vörös bolygót vette célba: május közepén a kínai Csu-Zsung marsrover is sikeresen landolt, az Egyesült Arab Emírségek pedig egy műholdat állított pályára a Mars körül.

Egy másik oltás

Idén arra a szóra, hogy vakcina, mindenkinek ugyanaz, a Covid elleni oltások jutottak eszébe. Pedig egy másik, tömegeket érintő betegség ellen is forgalomba került egy vakcina. A harminc év óta, 750 millió dolláros költséggel fejlesztett és tesztelt Mosquirix a maláriát veszi célba. A kór nagyjából 500 ezer életet követel évente, az áldozatok nagy része a szubszaharai Afrikában él, körülbelül felük pedig öt évesnél fiatalabb kisgyerek. Az új oltást is ötéves kor alatt adják be, méghozzá négy dózisban. Sajnos hatékonysága nem túl magas: csupán 30 százalék eséllyel veszi elejét a súlyos megbetegedések kialakulásának. Ám a hatalmas esetszámok miatt így is 5,4 millió maláriás megbetegedést és 23 ezer kisgyerek halálát előzheti meg évente, és ezzel a már bevett megelőzési és gyógymódok mellett jó eszköze lehet a betegség elleni küzdelemnek.

Amerikában minden sokkal korábban volt

A korábban ismerteknél tízezer évvel régebbi lábnyomok a White Sands Nemzeti Parkban (Fotó: Bennett et al., doi: 10.1126/science.abg7586)
A korábban ismerteknél tízezer évvel régebbi lábnyomok a White Sands Nemzeti Parkban (Fotó: Bennett et al., doi: 10.1126/science.abg7586)

Két olyan tudományos eredmény is született tavaly, ami alapjaiban forgatta fel mindazt, amit Amerika korai történelméről tudni véltünk. Az eddigi adatok alapján a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az első emberek nagyjából 13 ezer évvel ezelőtt jutottak el a kontinensre, hogy aztán benépesítsék azt. Azonban néhány, a White Sands Nemzeti Parkban talált emberi lábnyom – pontosabban a lábnyomok mellett előkerült fűmag – radiokarbonos elemzése azt mutatja, hogy már jóval korábban, valamikor a 21 és 23 ezer évvel ezelőtti időszakban is éltek már emberek Észak-Amerikában. Ugyan az új eredményeket sokan nem fogadják el perdöntő bizonyítéknak, ez azt is jelentené, hogy a kontinensre való betelepülés nem a jégkorszak után kezdődött.

Egy hónappal később arra vonatkozóan került elő bizonyíték, hogy a vikingek az eddig feltételezettnél is korábban nemcsak eljutottak Észak-Amerikába, de ott le is telepedtek. Egy napkitörés a fákon hagyott nyomai alapján most már tudhatjuk, hogy legkésőbb 1021-ben a vikingek már házakat építettek az újfundlandi L'Anse-aux-Méduse településen.

Valami nem stimmel szubatomi szinten

Vannak olyan tudományos felfedezések, amelyek nem választ adnak a kérdéseinkre, hanem csak újabb kérdéseket vetnek fel, sőt akár alapjaiban is megrengethetik biztosnak hitt tudásunkat. Áprilisban jelentette be Chris Polly fizikus, a Fermi részecskegyorsítóban dolgozó kutatók egyike, hogy az egyik szubatomi részecske nem a részecskefizika ma leginkább elfogadottnak tekinthető standard modelljének megfelelő módon viselkedik.

A Fermi részecskegyorsító szíve, ami egyben a standard modell sírja is lehet (Fotó: Fermilab)
A Fermi részecskegyorsító szíve, ami egyben a standard modell sírja is lehet (Fotó: Fermilab)

A rossz magaviseletű részecske a müon, ugyan csak egy a standard modell 17 elemi részecskéjének, ám a Polly vezette kutatócsoport arra jutott, hogy bizonyos körülmények között egészen máshogy lép kölcsönhatásba környezetével, mint azt a modell szerint tennie kéne. Pollyék kísérlete egy 2001-es, szintén gyanús eredményeket hozó kísérlet eredményeit igyekezett megcáfolni vagy megerősíteni, ez növeli annak az esélyét, hogy nem valamiféle hibáról van szó – vagy legalábbis nem a kísérletben, hanem az elméletben van a hiba. A standard modell 50 évvel ezelőtti megszületése óta ez lenne az első egyértelmű eset, amikor a megfigyelt valóság nem a modell előrejelzései szerint működik, így ezek az eredmények akár az egész modell érvényességét is megkérdőjelezhetik.

A Google már a fehérjéinkről is mindent tud

6 a 350 ezerből - feltérképezett emberi fehérjék az AlphaFold adatbázisából (Illusztráció: DeepMind)
6 a 350 ezerből - feltérképezett emberi fehérjék az AlphaFold adatbázisából (Illusztráció: DeepMind)

A techipari óriáscég által 2014-ben megvásárolt DeepMind az Európai Molekurális Biológiai Laboratóriummal közösen végzett ötéves kutatási programjának eredményeit július végén tették közzé. A DeepMind AlphaFold névre keresztelt algoritmusa nagy pontossággal volt képes előre jelezni az emberi testben létező mind a 350 ezer fehérje szerkezetét, de 20 másik organizmusról is szinte hiánytalan fehérjetérképet készített.

A kutatóknak eddig fáradságos módszerekkel, közvetlen megfigyeléssel és tökéletlen szimulációkkal kellett meghatározniuk a fehérjék szerkezetét, a DeepMind viszont minden tudós számára hozzáférhetővé is tette az elkészült adatbázist. A kutatók szerint ez a fehérjeszerkezet-adatbázis az emberi genom feltérképezése óta az egyik legfontosabb adatgyűjtemény lehet, ami már ebben a formájában is új felfedezések ezreihez járulhat hozzá, ám a DeepMind tervei szerint több mint 100 millió fehérje szerkezetét fogják hasonló módon előre jelezni és közkinccsé tenni.

(Nature, Smithsonian Magazine)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!