Az mRNS-vakcinák diadalmenete – és részleges bukása
2021 tavaszán úgy tűnhetett, karnyújtásnyira van a Covid-járvány vége. Az év elején tömegesen beadni kezdett mRNS-vakcinák talán még a várakozásokat is felülmúlóan jól teljesítettek a fertőzés megakadályozásában, és főleg a súlyos szövődmények elkerülésében. Aztán jött a delta, majd az év végén az omikron-variáns, és sokan úgy érezhetik, visszakerültünk a pálya elejére. Közben az is kiderült, a vakcinák hatása az eltelt idővel is gyengül, ezért előbb a megerősítő – általában harmadik – oltás lett elkerülhetetlen a védettség megőrzése szempontjából, majd már újabb oltási körök kerültek szóba, a Covid legyőzése helyett pedig a járvánnyal való hosszú távú együttélés lehetőségeiről kezdtek beszélni a szakértők.
Érthető, ha sokan úgy érzik, a vakcinák nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, de nem szabad elfelejteni, hogy a hihetetlen sebességgel kifejlesztett Covid-oltások egy forradalmian új technológia első gyakorlati alkalmazásai. Az mRNS-oltások még akkor is döntően megváltoztathatják az orvostudományt, ha a koronavírus mutálódási sebességével szemben végül is alulmaradnak: bíztató kutatási eredmények utalnak arra, hogy a technológia a Lyme-kórtól a rákos megbetegedésekig számos súlyos kór ellen lehet hatékony.
Szárnyalt a Marskutatás
Új korszak kezdődött a Mars kutatásában a Perseverance rover február 18-ai sikeres leszállásával. Bár a jármű egyelőre nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy volt élet a vörös bolygón, az általa szolgáltatott adatok már eddig is sokat gazdagították tudásunkat a Marsról. Arról nem is beszélve, hogy a roverrel együtt érkezett Ingenuity robothelikopter több sikeres repülést is végrehajtott – ezzel pedig az első ember alkotta eszköz lett, amely egy másik bolygó légterében repült.
De ez a küldetés csak abból a háromból, ami 2021-ben a vörös bolygót vette célba: május közepén a kínai Csu-Zsung marsrover is sikeresen landolt, az Egyesült Arab Emírségek pedig egy műholdat állított pályára a Mars körül.
Egy másik oltás
Idén arra a szóra, hogy vakcina, mindenkinek ugyanaz, a Covid elleni oltások jutottak eszébe. Pedig egy másik, tömegeket érintő betegség ellen is forgalomba került egy vakcina. A harminc év óta, 750 millió dolláros költséggel fejlesztett és tesztelt Mosquirix a maláriát veszi célba. A kór nagyjából 500 ezer életet követel évente, az áldozatok nagy része a szubszaharai Afrikában él, körülbelül felük pedig öt évesnél fiatalabb kisgyerek. Az új oltást is ötéves kor alatt adják be, méghozzá négy dózisban. Sajnos hatékonysága nem túl magas: csupán 30 százalék eséllyel veszi elejét a súlyos megbetegedések kialakulásának. Ám a hatalmas esetszámok miatt így is 5,4 millió maláriás megbetegedést és 23 ezer kisgyerek halálát előzheti meg évente, és ezzel a már bevett megelőzési és gyógymódok mellett jó eszköze lehet a betegség elleni küzdelemnek.
Amerikában minden sokkal korábban volt
Két olyan tudományos eredmény is született tavaly, ami alapjaiban forgatta fel mindazt, amit Amerika korai történelméről tudni véltünk. Az eddigi adatok alapján a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az első emberek nagyjából 13 ezer évvel ezelőtt jutottak el a kontinensre, hogy aztán benépesítsék azt. Azonban néhány, a White Sands Nemzeti Parkban talált emberi lábnyom – pontosabban a lábnyomok mellett előkerült fűmag – radiokarbonos elemzése azt mutatja, hogy már jóval korábban, valamikor a 21 és 23 ezer évvel ezelőtti időszakban is éltek már emberek Észak-Amerikában. Ugyan az új eredményeket sokan nem fogadják el perdöntő bizonyítéknak, ez azt is jelentené, hogy a kontinensre való betelepülés nem a jégkorszak után kezdődött.
Egy hónappal később arra vonatkozóan került elő bizonyíték, hogy a vikingek az eddig feltételezettnél is korábban nemcsak eljutottak Észak-Amerikába, de ott le is telepedtek. Egy napkitörés a fákon hagyott nyomai alapján most már tudhatjuk, hogy legkésőbb 1021-ben a vikingek már házakat építettek az újfundlandi L'Anse-aux-Méduse településen.
Valami nem stimmel szubatomi szinten
Vannak olyan tudományos felfedezések, amelyek nem választ adnak a kérdéseinkre, hanem csak újabb kérdéseket vetnek fel, sőt akár alapjaiban is megrengethetik biztosnak hitt tudásunkat. Áprilisban jelentette be Chris Polly fizikus, a Fermi részecskegyorsítóban dolgozó kutatók egyike, hogy az egyik szubatomi részecske nem a részecskefizika ma leginkább elfogadottnak tekinthető standard modelljének megfelelő módon viselkedik.
A rossz magaviseletű részecske a müon, ugyan csak egy a standard modell 17 elemi részecskéjének, ám a Polly vezette kutatócsoport arra jutott, hogy bizonyos körülmények között egészen máshogy lép kölcsönhatásba környezetével, mint azt a modell szerint tennie kéne. Pollyék kísérlete egy 2001-es, szintén gyanús eredményeket hozó kísérlet eredményeit igyekezett megcáfolni vagy megerősíteni, ez növeli annak az esélyét, hogy nem valamiféle hibáról van szó – vagy legalábbis nem a kísérletben, hanem az elméletben van a hiba. A standard modell 50 évvel ezelőtti megszületése óta ez lenne az első egyértelmű eset, amikor a megfigyelt valóság nem a modell előrejelzései szerint működik, így ezek az eredmények akár az egész modell érvényességét is megkérdőjelezhetik.
A Google már a fehérjéinkről is mindent tud
A techipari óriáscég által 2014-ben megvásárolt DeepMind az Európai Molekurális Biológiai Laboratóriummal közösen végzett ötéves kutatási programjának eredményeit július végén tették közzé. A DeepMind AlphaFold névre keresztelt algoritmusa nagy pontossággal volt képes előre jelezni az emberi testben létező mind a 350 ezer fehérje szerkezetét, de 20 másik organizmusról is szinte hiánytalan fehérjetérképet készített.
A kutatóknak eddig fáradságos módszerekkel, közvetlen megfigyeléssel és tökéletlen szimulációkkal kellett meghatározniuk a fehérjék szerkezetét, a DeepMind viszont minden tudós számára hozzáférhetővé is tette az elkészült adatbázist. A kutatók szerint ez a fehérjeszerkezet-adatbázis az emberi genom feltérképezése óta az egyik legfontosabb adatgyűjtemény lehet, ami már ebben a formájában is új felfedezések ezreihez járulhat hozzá, ám a DeepMind tervei szerint több mint 100 millió fehérje szerkezetét fogják hasonló módon előre jelezni és közkinccsé tenni.
