A kávézó-reggelizőt térségszerte egyre nagyobb érdeklődés övezi, vonzáskörzete rohamosan nő, laptársunk, a Turizmus Online, arra volt kíváncsi, hogy mi is a hely sikerének titka.
Két jóbarát, Ferencz Zoltán Zénó és Szabó László régóta dédelgetett álma valósult meg a négyezres Duna-parti falucskában, hogy az irodai életet lecserélve, vagy azt kiegészítve, kávézót-reggelizőhelyet nyissanak. Már mindketten Verőcén éltek egy jó ideje, amikor az állami tulajdonban és önkormányzati kezelésben lévő Gorka Géza Kerámiamúzeumhoz tartozó kis épületben felfedezték az ideális helyszínt.
Unger Zsolt dizájner, marketingguru, számos hazai márka befuttatója egy szakmai előadásában irtó viccesen adta elő, hogy milyen buktatói lehetnek, ha nemcsak a flat white-ot, hanem a teljes belsőépítészetet is magunk szeretnénk készíteni „cuki kis kávézónkban”, ahelyett, hogy az utóbbit profira bíznánk.
A Zsengélő hál' istennek totális ellenpéldája ennek az amúgy helytálló tézisnek, mivel Zénó és Laci az utolsó szögig mindent maguk csináltak benne, mégsem kívánhatnánk jobbat a végeredménynél. Hófehérre meszelték az L-alakú házacskát, és csodás zöld színt választottak a nyílászárókhoz. Jó stílusérzékkel fával burkolták le a teraszt, a beltér padlójára pedig hangulatos hódfarkú cserepet „húztak”. A fiúk előéletüknek köszönhetően értenek a marketinghez is, és nem feledkeztek meg a storytellingről sem: meghagyták a házacska lelkét, még ha jelentős helyet foglal is. Azt a kemencét, amelyben a Gorka család három generáción át égette ki a nyers agyagot alacsony hőfokon, azaz mázazás előtt zsengélte a kerámiát. Innen jön a Zsengélő név is, és pusztán a névválasztással egy nagy hagyományú kézműves technikát és egy nemzetközi jelentőségű helytörténeti örökséget sikerült átmenteni a mindennapjainkba.
Nem mellékes a mellékhelyiség
A berendezés, ahogy a kultúrkocsmákban lenni szokott, 95 százalékban összevadászott használt bútor, de abból mindenképp a nemesebb fajta: bohém színekkel újraélesztett tonettszékek, szépen rendbehozott antik asztalok sorakoznak a vendégtérben. Akad köztük néhány igazán szembetűnő darab: a csúcsminőségben restaurált négy méregzöld fotelkét, lefogadom, sokan hazavinnénk. A pult is ötletes: élénk színe passzol a fotelekéhez és a trendi újrahasznosítás ebben is felüti a fejét kiszuperált gerendák formájában. Bár a rezsiválság ellene szólt, Zénóék szerencsére megtartották az energetikailag korszerűtlen, viszont annál szebb, osztott üveges vasablakcsodákat is - írja beszámolójában laptársunk, a Turizmus Online.
Nincs hiány a programokból sem
Az alapítók számára legalább annyira fontos volt, hogy egy kulturális színteret hozzanak létre ingyenesen látogatható programokkal, mint egy otthonos gasztrohelyet, egymást érik a visszatérő és alkalmi események. Rendre megtartják például a Filozófiai Kávéház nevű elmélkedős klubot a faluban élő négy filozófus részvételével, a vallásközi párbeszédet Isten tudja címmel, az Észkombájn kvízestéket és a helytörténeti egyesület előadásait Verőce aranykoráról. Könyvbemutatókat, irodalmi esteket, komoly- és könnyűzenei koncerteket, jam session-öket szerveznek, már befutott és feltörekvő tehetségeknek biztosítva bemutatkozási lehetőséget, és minden hónapban más képzőművész munkáit állítják ki a falakon. Akár a storytelling részét is képezheti, hogy vannak napok, amikor a művészvilágban egy csapásra tényezővé vált Gurubi Ágnes - Szabó László felesége - szolgál ki a pultban. Ági 2020-ban a Szív utca című családregényével robbant be a magyar kortárs irodalomba. A kötet azóta már négy kiadást élt meg, és az írónő tavaly jelentkezett újabb könyvével, a Másik Istennel.
A Zsengélő állhatatosan végzett kultúrmissziójának részeként olyan nagyágyúk is szerepelnek a meghívottak között, mint Mérő László és Pintér Gergő matematikusok, Kardos-Horváth János zenész, májusban pedig Parti Nagy Lajos, költő-író érkezik. Programjaikra akkora az érdeklődés, hogy a beltéri 45 négyzetméter túlságosan kicsinek bizonyul. Szerencsére a múzeum szobrokkal tarkított, romantikus kertje, középen a varázsos éjszakai kivilágításban tündöklő óriási tiszafával, jó idő esetén szuper B-tervnek bizonyul. A jövőben még az alternatív színházi vonallal szeretnék erősíteni az üzemeltetők a kulturális felhozatalt, de ami már most is az egyik legkomolyabb pillérét adja az eseményeknek, azok a gyerekeknek és családoknak szóló programok: mese- és bábelőadások, koncertek, kézműves vásár, ünnepkörökhöz kapcsolódó tevékenységek.
A helyi közönség táncol
A Turizmus Online beszámolója szerint a családok meghatározó célközönségét adják a Zsengélőnek, tekintve, hogy az elmúlt étvizedben lakosságarányosan országszerte Verőcén született a legtöbb gyerek, kiugró a nagycsaládosok aránya a faluban, és a lélekszám megduplázódott a beköltöző, kisgyerekes famíliáknak köszönhetően. Talán ezeken a tényeken alapszik a Zsengélő egyedisége is a hasonló műfajú vidéki helyek piacán. Hogy nem a Balaton egy kipofozott, skanzenszerű háttértelepülésén található, amely csak nyaranta telik meg „előkelő idegenekkel”, hanem a falu szövetébe szervesen beépült gyüttmentek és persze a tősgyökeresek négyévszakos törzshelye.
Egész évben nyitvatartó gasztrolétesítményt egyébként a Dunakanyarban is nagyítóval kell keresni. Az alig egy éve nyílt Zsengélőt viszont eltartja a helyiekből álló széles, ideszokott vendégkör a billentyűzetet vadul csépelő távdolgozókkal, a pletykáló anyukákkal, a munka után egy kávéra, vagy este egy italra összeülő baráti társaságokkal. A nem itt élők számára komoly vonzerő lehet, hogy a Zsengélő bepillantást enged egy összetartó faluközösség mindennapjaiba, kipipálva ezzel a Go local turizmus élményét belföldön.
Signature ételük is van
Ami a gasztrokoncepciót illeti, Zénó és különösen Laci, aki a hely egyik baristája is, szívügyüknek tekintik, hogy lehessen egy tisztességes kávét inni a Dunakanyarban. A Budapest Kávé pörkölőjéből mindig tartanak egy sztenderd brazilt, a Roastopustól és a Casino Moccától pedig jó minőségű kenyai és etióp alapanyagokat szereznek. A kávézás élményét itt az is emeli, hogy Fóti-Papp Detti (Tűz.Föld.Műhely), helyi keramikus páratlan jó ízléssel megalkotott bögréiből fogyaszthatjuk a meleg italt. Sajnos a teakedvelők felé még mindig nagy adósság, hogy hely szűkében csak szupermarketes filterest tartanak - jóllehet, a matchával azért szépítenek valamelyest -, de Zénó fogadkozik, hogy amint lesznek újabb polcok, a minőségi szálas teára is berendezkednek a hozzá illő edényzettel.
A rövid ellátási láncból való beszerzés, mint minden kicsit is tudatosabb vendéglátóhelyen, a Zsengélőben is alapvetés. Az illatozó kakaós csiga és a croissant olyannyira helyből jön, hogy az utca túloldalán készíti egy anyuka, pékréka márkanéven, akárcsak az isteni kovászos kenyereket a villásreggelik mellé. A sacher, a brownie, a bécsi csokitorta és az óriáscookie-k a közeli Nőtincsről érkeznek, a méz és a szörp szintén helyi termelőktől, a faluból. A konyhában telitalálat, hogy van signature fogásuk is, vagyis olyan ételük, amely csak náluk kapható, kimondottan a Zsengélő számára készítik Budapesten. A jellegzetes erdélyi zöldfűszerrel ízesített miccs-szerűséget, a Csomborkát mindenképpen érdemes megkóstolni, de a kencék és a panínik is megérnek egy misét a gazdag zöldséges és balzsamecetes tálalással. Az alkoholok terén is a magas minőséget képviseli a hely: cseh kisüzemi söröket tartanak a Primatortól és a Konradtól, hazaiból pedig a békésszentandrási kézművesekre esküsznek. Ami a borokat illeti, kistermelői kékfrankost, és soproni és balatoni nem túl mainstream tételeket kínálnak.
