Miközben elindult a Turizmus 2036 stratégia kidolgozása a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetésével – mely munkában a Magyar ApartmanKiadók Egyesülete is részt vesz – a többezernyi budapesti magán- és egyéb szálláshely szolgáltató még mindig nem tudja, hogy milyen körülmények között fognak tudni dolgozni 2027-ben, miközben a karácsonyi leállást is számítva már csak bő két hónapja van a házigazdáknak arra, hogy felkészüljenek bármilyen változásra, és elindultak az előfoglalások a 2027-es évre. Ez olvasható az egyesület lapunknak küldött közleményében.
Mint fogalmaznak:
„Bízunk benne, hogy az új kormányzat, ígéretéhez híven, szakít azzal a korábbi gyakorlattal, hogy átfogó jogszabályokat egyik pillanatról a másikra módosít, és elegendő időt hagy az érintetteknek a felkészülésre.”
Emlékeztetnek, hogy az utóbbi időben nemcsak a négy érdekvédelmi szervezet, de a Turizmusfejlesztők és Tanácsadók Szövetsége Egyesület (TUTSZ) kérte a kormányzatot, és Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) tiszteletbeli elnöke is azt nyilatkozta. hogy
meg kell fontolni a budapesti szálláshelynyitási moratórium további egy évvel történő meghosszabbítását.
Azt tartanák jónak, ha az ez idő alatt készülő új, egységes szabályozást megfelelő mennyiségű és minőségű adat birtokában, független elemzések alapján, a vonatkozó EU-rendeleteknek megfelelően, transzparens módon lehetne létrehozni.
A moratórium meghosszabbítása mellett kérik a kormányzatot a kiadható napok száma önkormányzati meghatározásának eltörlését is!
Mint írják, dokumetumukat különösen aktuálissá teszik a napokban nyilvánosságra került budapesti turisztikai, valamint lakbéradatok.
Cikkünk megjelenése után a Turizmusfejlesztők és Tanácsadók Szövetsége (TUTSZ) az alábbiak közlését kérte lapunktól:
A TUTSZ 2026. október 5-én beadott javaslata nem általános hosszabbítást kér. Differenciált kezelést javasol:
* Feltételekhez kötött hosszabbítás: a moratórium ott maradjon érvényben, ahol a lakhatási és turisztikai adatok ezt indokolják, [feltételek: pl. időtartam, felülvizsgálati pont, adatgyűjtési kötelezettség].
* Kerületenkénti mérlegelés: azokban a kerületekben, ahol a szálláshelypiac más célcsoportot szolgál és a lakhatásra gyakorolt hatás eltérő, [pl. a külső kerületekben], a kérdés maradjon nyitva, és a döntés adatalapú vizsgálat után szülessen meg.
* Adminisztratív terhek csökkentése: a magánszálláshelyek működését terhelő szabályozási és adminisztratív kötelezettségek egyszerűsítése.
Egyetértünk a szakmai szervezetekkel abban, hogy az új, egységes szabályozás megfelelő adatokon, független elemzéseken és átlátható egyeztetésen alapuljon. Abban viszont nem gondolkodunk egységesen, hogy egy budapesti szabály minden kerületre egyformán érvényes legyen. A belvárosi és a külső kerületek helyzete eltér, és a szabályozásnak ezt tükröznie kell.
