Szerdán a törvényhozás elé került az a törvényjavaslat, amely a magyar szállásközvetítők piaci helyzetét hivatott javítani a külföldi szállásközvetítő platformokkal szemben. A törvényjavaslat a kamarai rendszer által képviselt több tízezer vállalkozás közös álláspontját is tükrözi, amelyet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által kezdeményezett turisztikai évadzárón fogalmaztak meg.
A most benyújtott javaslat szerint a szállásközvetítő platformoknak 45 napon belül teljesíteniük kell a szállásadó felé fennálló fizetési kötelezettségüket, és az árfolyamkockázatot sem terhelhetik kizárólag a szállásadóra. Emellett a legnagyobb szolgáltatóknak magyar nyelvű ügyfélszolgálatot is fenn kell tartaniuk, a hazai szállásadók pedig itthon is kérhetnek jogorvoslatot, de elszámolási vita esetén egyoldalú fizetési kötelezettséget sem lehet majd nekik előírni.
A BKIK novemberi országos szezonértékelőjén a területi kereskedelmi és iparkamarák közel 90 százalékának vállalkozói képviselték az ország szinte valamennyi turisztikai régióját, így a Parlament elé került javaslat a legszélesebb körű szakmai konszenzuson alapul. A résztvevők ugyanis egyetértettek abban, hogy a hazai szálláshely-szolgáltatókat meg kell védeni a nagy nemzetközi online közvetítőkkel szemben. A törvényjavaslat alapjául szolgáló szakmai csomagot a BKIK Szatmáry Kristóffal, a Parlament Gazdasági Bizottsága Vállalkozói Kabinetjének elnökével közösen, szakértők bevonásával, a GVH ajánlásait is figyelembe véve dolgozta ki és nyújtotta be a törvényalkotónak.
A budapesti kamara évadzáró fórumán az idegenforgalmi vállalkozások és szakértők által kijelölt másik kiemelt, országos hatályú cél a SZÉP-kártya idegenforgalomba való visszaterelése a felhasználás eredeti kereteinek visszaállításával. Több régióban ugyanis szinte teljesen eltűntek a SZÉP-kártyás vendégek, ami hatalmas kiesést jelent a vállalkozások számára.
