Budapesten először 1896 tavaszán vetítettek filmet, egy Váci utcai házfalra. Az év áprilisától a Somossy Orfeum télikertjében (a mai Operett Színház helyén) Animatograph néven tartottak előadásokat, mindössze négy hónappal azután, hogy a Lumiere testvérek Párizsban nyilvánosan is bemutatták találmányukat. A mozi jó ideig a mutatványosok produkciója volt, akik sátraikban a bolhacirkusz és a Paprika Jancsi műsora között rendeztek vetítéseket. Az első állandó pesti mozit 1906-ban nyitotta meg Ungerleider Mór kávéház-tulajdonos és Neumann József egykori artista az Erzsébet körút 27-ben Projektograph néven, később Odeon néven működött. A mozik száma gyorsan szaporodott, 1909-ben 46, 1913-ban már 114 volt (maga a mozi szó Heltai Jenő író leleménye).
A Royal Apollót Ungerleiderék nyitották meg, hogy kiváltsák a mai Blaha Lujza téren működő, de csak ideiglenesen engedélyezett Apolló Színházukat. Helyszínnek az Osztrák Magyar Monarchia egyik legnagyobb hoteljét, az Erzsébet körúti Royal Szállodát választották. A francia reneszánsz stílusú épület az 1896-os millenniumra épült Ray Rezső tervei alapján, a homlokzatot díszítő, az évszakokat jelképező négy öntöttvas szobrot Párizsból hozatták. A vendégeket pálmakert, étterem, cukrászda és üzletsor várta, posta és bank, fodrász és jegyiroda állt rendelkezésükre, de betérhettek szalonokba, olvasóterembe, még az alagsori italmérésbe is, sőt, az épületben fürdő is működött. A szállodában hangversenyeket és felolvasóesteket rendeztek, művésztársaságok tartották itt összejöveteleiket, s az egyik díszudvarban mutatták be az első magyar repülőgépet 1909-ben. A bentlakó vendégek közé számított Bródy Sándor, Krúdy Gyula és Ady Endre is, akinek közvetlenül az utcáról volt bejárása a szobájába.
A szálloda kávéházában már az átadás után tíz nappal, 1896. május 10-től vetítettek filmeket a Lumiére fivérek megbízásából, a hetenként változó műsorra 50 krajcár volt a belépti díj. (A testvérek operatőrei készítették az első magyarországi filmfelvételt is a millennium alkalmával, akkor ezt nem mutatták be, mert a képekről lemaradt az ünnepségeket megnyitó Ferenc József feje. Az első magyar filmet A tánc címmel 1901-ben, az első teljes estét kitöltő, három epizódból álló magyar filmet Ma és holnap címmel 1912-ben, a mai filmek terjedelmét elérő első alkotást Mire megvénülünk címmel 1916-ban mutatták be.) A kihasználatlan dísztermet 1915-ben félmillió korona költséggel alakították át ezer ember befogadására alkalmas filmszínházzá. A lépcsőházat márvánnyal burkolták, az elegáns, színházakat idéző nézőtéren vörös plüssfüggönyök és zsöllyék várták a nézőket. Az első vetítésre 1915. október 31-én került sor, Janovics Jenő Kolozsváron forgatott, Tetemrehívás című filmje előtt a főszereplő Berky Lili mondott beszédet.
A Royal Apollo hamarosan a főváros legnépszerűbb szórakozóhelyeinek egyike lett, amelyet idővel Gerő István premierfilm-trösztje vásárolt meg. 1931-ben itt mutatták be az első magyar hangosfilmet, A kék bálványt Jávor Pál főszereplésével. (Igazi siker csak a második hazai hangosfilm, a Hyppolit, a lakáj lett. A színes filmtechnikát Magyarországon először Radványi Géza próbálta ki 1941-ben A beszélő köntösben, az első teljes hosszában színes magyar filmet, a Ludas Matyit 1950-ben mutatták be.) A filmszínház az 1930-as évek végén a Magyar Film Iroda tulajdonába került, 1942-45 között Nemzeti Apolló volt a neve.
A második világháború alatt itt volt a Gestapo hadiszállása, Budapest ostroma során több gránátbelövést kapott. A filmszínház 1945-ben visszakapta a Royal Apolló nevet, üzemeltetését a Magyar Filmipari Rt. vette át. 1948-ban államosították, ezután évtizedekig Vörös Csillag néven működött. Az 1956-os forradalom alatt tetőszerkezete leégett, újabb belövéseket kapott. A felújítás során az eredeti belső tér teljesen átalakult: beépítették a tetőtereket, a körúti homlokzatról eltűntek a kupolák. Budapest egyik legelőkelőbb és legszebb moziját 1959 karácsonyán nyitották meg újra. Az 1980-as években a homlokzatot eredeti formájában állították helyre, a báltermet és a díszlépcsőt védetté nyilvánították.
A szállót gazdasági okok miatt 1991-ben bezárták, a hasznosításra kiírt versenyfelhívást egy kanadai-francia konzorcium nyerte el. A győztes a mozi helyére ismét báltermet tervezett, a hotelt irodaháznak akarták átépíteni, a pincében mozicentrumot képzeltek el. A tervek nem valósultak meg, a mozi 1993-ban újra megnyílt, és 1997-ig Apolló néven üzemelt. Ekkor egy újabb privatizációs pályázat eredményeképpen a Corinthia Konzorcium 1,18 milliárd forintért vette meg az ingatlant, s vállalta, hogy szállodát, filmszínházat és éttermet alakít ki. A szálloda épületében lévő Apolló Mozit a Budapest Film Rt. és az Állami Vagyonügynökség 274 millió forintért adta el a konzorciumnak 1998-ban, de mozi nem lett belőle, az eredeti épületben a Corinthia Royal Grand Hotel működik.
MTI
