„Egy perc alatt 16-szor veszünk levegőt, naponta 22-ezerszer, ennél magasabb szám már odafigyelést igényel. Az olyan légzőszervi betegségek, mint a COPD, a tüdőrák, az asztma, a foglalkozási ártalmak vagy más miatt kialakult tüdőbetegségek globális népegészségügyi problémát jelentenek. Jelenleg a tüdőrák a rákok között vezető halálok Magyarországon. Ezért a pulmonológia, azaz tüdőgyógyászat korszakváltás előtt áll, mind a prevencióban, a terápiában, a kezelésekben és az életvégi eseményeknél” – kezdte előadását Dr. Bogos Krisztina, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke a légzőszervi betegségek nemzetközi és hazai helyzetét elemezve.
Az európai számok sem alacsonyak a tüdőbetegségek terén, de sajnos Magyarországon még az átlagnál is magasabbak, melynek hátterében számos környezeti, társadalmi és egyéni tényező állhat.
Az viszont kijelenthető, hogy a dohányzás és a légszennyezettség egészen megdöbbentő hatással van a tüdőbetegségekre. A gyógyíthatatlannak számító COPD például 23 százalékkal fog növekedni a következő években a prognózisok szerint. Magyarországon a COPD még mindig aluldiagnosztizált, és a Covid előtti betegszámot még mindig nem éri el a regisztrált betegek száma.
Az is szomorú, hogy egyre ível felfelé a nők asztmás és tüdőrákos megbetegedése és mortalitása, kezdi beérni a férfiak számait – mutatott rá a szakember.
Fotó: Klasszis Média/Kormos Olga
A tüdőszűrés az egyik legfontosabb módszer
Dr. Kerpel-Fronius Anna, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy azért létfontosságú a tüdőszűrés (és más szűrés is), mert ez különíti el a csak látszólag egészséges embereket azoktól, akik valószínűleg nem betegek.
Magyarországon nagy hagyománya van a tüdőszűrésnek, az összes tüdőrák negyedét így fedezik fel.
Sokan kérdezik, miért nem végeznek mellkasröntgennel is szűrést, de ez nem mutatja meg jobban a problémákat, mint a tüdőszűrés. A szakember megemlítette a Hunchest-kutatásokat is, melyek 2013-tól napjainkig folynak, és ma már több mint 20 központban végeznek vizsgálatokat ezen a téren.
A ma közkedvelt mesterséges intelligencia alkalmazásáról kijelentette: ma még nem helyettesítheti a radiológust, mert számtalan hibalehetőséget rejt magában, akár téves diagnosztikát is. A tüdőszűrés egyébként nemcsak a rákot, hanem az életveszélyes meszesedéseket és más tüdőbetegségeket is kimutatja.
Hogyan csökkenthető a tüdőbetegségek okozta halálozás?
„Évente 8 ezer főt érint Magyarországon a tüdőrák, pedig ennek jó része megelőzhető lenne. A dohányzás az egyik legfőbb bűnös, és fontos tudni, hogy az elektromos cigaretta ugyanolyan káros, és a nemrégiben megjelent úgynevezett nikotintasak is. Ezért prevenciós jelleggel nagy szükség van az iskolai edukációra és az ártalomcsökkentésre” – hívta fel a figyelmet Demjén Tibor dohányzás-visszaszorítási szakértő.
Buga László egészségügyi államtitkár az új kormányzat terveiről szólva hangsúlyozta, hogy általános prevenciós programot szeretnének kidolgozni, és az egyik fő célkitűzés épp a dohányzás csökkentése.
„Most vagy soha, az összefogásnak óriási ereje van. Tudjuk, hogy igen nehéz átütő sikereket elérni, ezért az egyik legfontosabb dolog az iskolai felvilágosítás az új típusú dohányzási termékekkel kapcsolatban. Szeretnénk kutatásokat indítani főleg a hátrányos helyzetű gyerekek körében különböző csatornákon, például interneten, de személyes fórumokon is szeretnénk elérni őket. A másik fontos dolog a szabályozás, hiszen a dohánylobbi nagyon erős, és a reklámokat is kontrollálni szeretnénk. Fontos a prevenciót szélesebb kontextusba helyezni, amivel talán olyan életmódképet tudunk felrajzolni a fiataloknak, hogy egyben kezelik majd az egészet, benne a dohányzás ártalmasságát.”
Az államtitkár szerint szeretnék legalább 45 napra lecsökkenteni a tüdőbetegségek diagnózisától a kezelés megkezdéséig eltelt időt, hiszen az időfaktor itt nagyon lényeges. Fontosnak tartja azt is, hogy javítsanak az egyedi gyógyszerbefogadásokon és az egyedi méltányosság alapján igényelt szerek elérhetőségén.
Van egy pozitív fejlemény is
Dr. Kiss Zoltán, az MSD Pharma Hungary Kft. adatkutatási vezetője előadásában egy jelentős pozitív változásra mutatott rá. Annak ellenére, hogy minden egyes órában meghal egy tüdőrákos beteg Magyarországon, és a magyar daganatos halálozások száma még mindig magasabb, mint az EU-átlag,
2011-2023 között mind a férfiaknál, mind a nőknél csökkent a dohányzással összefüggő tüdőrákos betegek száma a középkorúaknál, mégpedig több, mint 50 százalékkal.
Hogy mi állhat a 40-60 év közöttieket érintő csökkenés hátterében? Többek között a 2011-es szigorító törvény, a 2012-ben meghozott teljes beltéri dohányzási tilalom, a 2011-2013-as jövedéki adóemelés és az elrettentő mondatok megjelenése a cigarettásdobozokon.
Joó Tamás, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy egy-egy kormányváltás után körülbelül 1-2 évig van olyan vissza nem térő időablak, amikor nagy esély van olyan erőteljes intézkedések meghozatalára, mint egy átfogó adópolitika kialakítása a dohánytermékekkel kapcsolatban, vagy a ráhatás a dohánylobbira.
Azt is hozzátette a szakember, hogy bár a három évtized alatt bekövetkezett közel 800 ezer halálesettel már egy városnyi embert veszítettünk el tüdőrák miatt, a trafikrendszer kialakítása arra jó volt, hogy kiváló adatszolgáltatási rendszer jött létre, ami a dohányzással kapcsolatos statisztikákban fontos.
