Mint arról beszámoltunk, a pótköltségvetés tervezésekor a kormányzatnak azzal is szembesülnie kellett, hogy a büdzsé adóbevételei nem a várt ütemben folynak be. A májusi kormányzati átadás során Nagy Mártonék már eleve úgy számoltak, a közterhekből származó bevételek 133 milliárd forinttal maradnak el az előirányzottaktól, Kármán Andrásék azonban úgy vélik, ennél súlyosabb a helyzet. A Tisza-kormány pénzügyminisztere szerint további 105 milliárd forintos mínusszal kell számolni.
Bár a Közpénzügyi Portál adatai szerint az eredeti büdzsé közvetlen bevételei július 31-ig (azaz az év 58,3 százaléka után) összesen 58 százalékban befolytak, találtunk olyan tételeket, amelyeknél valóban jelentős az időarányos elmaradás.
Fotó: Pixabay
A legjelentősebb tétel ezek közül a jövedéki adóból származó bevétel. A főleg alkohol, üzemanyagok és dohánytermékek után fizetendő közteherből Nagy Mártonék egész évre 1796,3 milliárd forint bevételt reméltek, amiből időarányosan július 31-ig 1047,8 milliárd forintnak kellett volna befolyni. Ehhez képest ebből az adónemből az év első hét hónapjában csupán 875 milliárd forintot látott az államkassza (az éves tervezet 48,7 százaléka), tehát
nyár közepére már itt is keletkezett egy 172 milliárd forintos lyuk.
Itt megjegyezzük, hogy az Orbán-kormány a tavalyi év végén úgy döntött, az üzemanyagokra általuk bevezetett automatikus, inflációkövető adóemelést a választás utánra halasztja, így az csak fél évvel később lépett hatályba. Nagy Márton akkor azt közölte, az intézkedés miatt 10-15 milliárd forint bevételkiesés várható, mely kevesebb mint egytizede az adónem tényleges elmaradásának.
Fotó: Magyarország Kormánya / Facebook
Hasonló nagyságrendet képvisel a társaságiadó-bevételek elmaradása. Az egész évre várt 1258,4 milliárd forintból július utolsó napjáig 734 milliárd forintnak kellett volna beérkeznie az államkincstárba, ám
ennél 129 milliárd forinttal kevesebb,
605 milliárd forint (az éves bevételi előirányzat 48,1 százaléka) folyt be a gazdálkodóktól.
Szintén jelentős elmaradást találtunk a nagy bolthálózatokat terhelő kiskereskedelmi adó esetében, ahol egész évre 329,2 milliárd forint bevétellel tervezett az előző kormányzat. Ebből időarányosan 192 milliárd forintnak kellett volna befolynia, de
ennél 82 milliárd forinttal kisebb összeg,
110 milliárd (az egész éves terv 33,5 százaléka) érkezett meg.
Vannak azért jó hírek is. Így például
a pénzügyi szervezetek különadójából az időarányosan vártnál 170 milliárd, míg személyi jövedelemadóból (szja) 147 milliárd forinttal több folyt be.
Előbbi esetében a bankok a májusi határidőben fizettek be jelentős, az éves összegnek megfelelő, nagyságrendileg 300 milliárd forintnyi összeget. Személyi jövedelemadó adónemben pedig nem a május 20-i szja-fizetési határidő volt a vízválasztó, ugyanis az ebből származó állami bevétel már április végén is 79 milliárd forinttal meghaladta az időarányos összeget.
Szintén jelentősen meghaladja az időarányos teljesítést a gépjárműadóból származó bevétel, ez az adónem már az éves tervezett bevétel 97,5 százalékánál tart. Ám a köznyelvben csak súlyadóként emlegetett közteherből ebben az évben már alig-alig várható újabb befolyó összeg, azt ugyanis az adófizetőknek fő szabály szerint április 15-ig be kellett fizetniük.
A nyugdíj- és egészségkassza fő bevételi forrását jelentő szociális hozzájárulási adó (szocho) ugyancsak szépen teljesít, az időarányos összegnél 122 milliárd forinttal többet fizettek az adófizetők, miközben társadalombiztosítási járulékból (tb-járulék) csak 9,5 milliárd forint az időarányos elmaradás.
A fenti számok alapján Kármán Andrásék újraszámolták a várható adóbevételeket. Legnagyobb mértékben a társasági adóból származó pénzeket nyesték vissza. A Pénzügyminisztériumban úgy látják, ebből az adónemből 249,2 milliárd forinttal kevesebb fog befolyni. Szintén drasztikusan visszavágták a jövedékiadó-bevételek várható összegét is, ebből az adónemből 219,9 milliárd forinttal kisebb bevételre számítanak. A Tisza-kormány pénzügyminisztere szerint általános forgalmi adóból is jóval kevesebb fog befolyni az államkasszába, ezt a bevételi tervet 124,6 milliárd forinttal csökkentették.
A József nádor téren úgy vélik, a kiskereskedelmi különadóból is 65,5 milliárd forinttal kevesebbel számolhatnak, és csaknem ugyanennyivel, 64,2 milliárd forinttal csökkentették az energiaágazat különadójából várható összeget is.
Jelentősen megemelték viszont a pénzügyi szervezetek különadójából várt összeget. Számításaik szerint ebből 198,2 milliárd forinttal több fog befolyni, ahogy Kármán Andrásék szerint szja-ból is az előzetesen vártnál 159,5 milliárd forinttal több lesz az éves bevétel.
A Pénzügyminisztérium úgy kalkulál, az idei évben szochóból 109,2 milliárd forinttal több, ezzel szemben tb-járulékból 33,9 milliárd forinttal kevesebb fog befolyni az államkincstár kasszájába.
