A mai épület közelében állt az ország első pályaudvara, a Pesti Indóház, 1846-tól innen indultak a Pest és Vác közötti első vasútvonal szerelvényei. Az indóház az idő múltával egyre kevésbé tudta kiszolgálni a rohamosan növekvő forgalmat, s a tulajdonos Osztrák Államvaspálya Társaság (nevével ellentétben magáncég) 1872-ben egy kétemeletes résszel egészítette ki a Gyár (ma Jókai) utcai épületszárnyat, amely a körút déli oldalán egészen az 1970-es évekig állt. Az egykor Pest szélén fekvő területet a főváros a 19. század derekára bekebelezte, a pályaudvar az 1870-es évekre szó szerint keresztezte a Nagykörút megépítésének terveit.
A vasútvállalat 1873-ban 250 ezer forint ellenében átengedte a fővárosnak az épülő körúthoz szükséges területet, az épület ide eső részeit lebontották. Határozat is született egy új, a kor építészeti vívmányainak megfelelő, vagy éppen a bevett stílusokat megelőző pályaudvar megvalósításáról. (Felmerült az is, hogy az új indóházat a Városliget szélén húzzák fel, de végül győzött a józan ész, a helyszín nem változott.) A terveket Auguste de Serres, az osztrák államvasút építési igazgatója készítette, de nem vitte végig a munkát. Ezért 1874-ben pályázatot írtak ki, s az egyik feltétel az lett, hogy a terveknek de Serres ötletein kell alapulniuk. A pályázatot és a kivitelezést a négy induló közül az 1889. évi párizsi világkiállításra készült torony miatt később világhírnévre szert tett Gustave Eiffel tervezői irodája nyerte el.
A pályaudvar Eiffel által tervezett és Franciaországban készült vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított, összsúlya 1500 tonna. A csarnok hossza elérte a 146 métert, a középcsarnok 42 méter széles lett, legnagyobb magassága 25 méter, az acélvázat bádoggal és palakővel fedték be. A külső vágányok mellett négy vágány volt a középcsarnokban, később karbantartó csarnokok is épültek. Az épület a régi fölé és köré épült, miközben a körúti részt bontották, a munkálatok alatt a vasúti közlekedés szinte zavartalanul folytatódott. Az építkezésről egyedülálló dokumentumként számos fotó is fennmaradt.
Az 1877-es átadáskor a 6153 négyzetméteres Nyugati az ötödik legnagyobb pályaudvar volt a világon, s egyedi stílusának köszönhetően ma is a legszebb pályaudvarok között emlegetik. Közvetlenül a pályaudvar mellett egy gyönyörű étterem is helyet kapott, amelyben a gondos restaurálást követően, 1990 óta gyorsétterem működik; sokan a világ legszebb gyorséttermének tartják.
A Nyugati (amely 1891-ben, az Osztrák-Magyar Államvaspálya államosításakor kapta nevét) a viharos 20. századot is átvészelte. A metróépítés, majd a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út között épülő felüljáró miatt azonban le kellett bontani a pályaudvar mellett álló kétes hírű szállodát, amelyet a köznyelv csak Westendként emlegetett. A Westend név azonban nem veszett a feledés homályába, a Nyugati mellett álló bevásárlóközpontot így nevezték el. A pályaudvar utolsó jelentős felújítása 1978 és 1988 között zajlott le.
MTI
