Az ivóvíz a Dél-Alföld, az Észak-Alföld és a Dél-Dunántúl egyes térségein gyengébb minőségű, ám az egészségre nem ártalmas. Ez összesen 2,5 millió embert érint. "A következő évek feladata, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, részben uniós forrásokból megoldjuk e kérdést" - tette hozzá a miniszter. Elsősorban az arzén, a flór a nitrát és a nitrit szennyeződések eltávolítása a feladat.
Az EU előírása szerint, főként a felszín alatti vízkészletek védelmére minden 15 ezer lakosnál nagyobb agglomerációban az évtized végére biztosítani kell a teljes körű csatornázottságot és a szennyvíztisztítást - hívta fel a figyelmet a miniszter.
Ez Budapesten például azt jelenti, hogy a mostani ötven százalékos tisztítási arányt 98 százalékosra növelik a központi szennyvíztisztító, egy új, dél-budai szennyvíztisztító megépítésével, az észak pesti szennyvíztisztító korszerűsítésével, illetve egy budai főgyűjtő elkészítésével. A programban a külső kerületek csatornázása is szerepel.
Persányi Miklós arról is szólt, hogy a környezettudatos gondolkodás jegyében a háztartásokban lényegében indokolatlan a palackos ásványvizek fogyasztása, amikor legtöbb helyen a csapvíz hasonló minőségű és ivása nemcsak olcsóbb, de általa feleslegessé válik a környezetre megterhelést jelentő műanyag ásványvizes palackok megvásárlása. A minisztérium élen jár a jó példával, januártól ugyanis csak csapvizet isznak majd a munkatársak - fogalmazott a miniszter.
