3p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Bár évek óta vitáznak az uniós tagállamok képviselői a munkavállalók maximálisan ledolgozható heti munkaidejéről, most úgy néz ki, dűlőre jutnak e kérdésben. A többség a 48 órás munkahetet támogatja, amely alól azonban lenne néhány kivétel.

(Mfor-montázs)

Az EP foglalkoztatási szakbizottságának képviselői 48 órában rögzítenék a heti munkaidőt, és az ez alóli kivételeket három éven belül eltörölnék. A lépés kiemelt célja a munkáltatók korlátlan túlóráztatásának megakadályozása, vagy legalábbis egy kísérlet ennek irányába.

Az uniós munkavállalók heti munkaidejének megállapításáról együttdöntési eljárásban határoz a Tanács és a Parlament. A Tanács legutóbbi javaslata értelmében maximum 48 órában rögzítenék a heti munkaidőt, amelyet azonban – a dolgozó beleegyezésével és a kollektív szerződésbe foglalva – növelni lehet 60 órára, illetve ha egy tagállamban az inaktív időt, például az ügyeletet is beleszámolják, akkor 65-re.

A szakbizottság javaslata alpján azonban, annak érdekében, hogy megőrizzék a munkaidő rugalmasságát, a limitált heti óraszámot 12 hónapra kellene vonatkoztatni.

Feketemunka avagy szociális Európa?

Még a javaslatot támogatók véleménye sem egységes azonban a bevezetendő újításokat illetően, a maximális 48 órás munkahetet egyébként támogató Alejandro Cercas spanyol

szocialista képviselő például hevesen ellenzi, hogy a tagállamok kimaradási lehetőséget kaphassanak a rendelkezés kötelező hatálya alól, miután az - véleménye szerint - támadja a szociális Európa projektjét, és nem utolsó sorban az új lisszaboni szerződésben foglalt jogelveket is sérti. Szerinte ugyanis az opt-out a szabályok hiányát jelenti, amely a rugalmasság elfogadhatalan formája.

A 48 órás munkahét kötelező hatálya alóli kimaradás emellett „szociális dömpinghez vezethet az EU-n belül” – véli a képviselő – „lehetőséget teremtve arra, hogy a kevésbé méltányos jogszabályokkal rendelkező tagországok versenyelőnyre tegyenek szert a fejlettebb szociális jogszabályokkal rendelkező országokkal szemben”.

Ezzel szemben a tanácsi elképzeléseket támogató Elizabeth Lynne brit liberális képviselő, aki nézeteivel kisebbségben maradt az EP szakbizottságában, úgy gondolja, hogy az „opt-out” lehetőségének fenntartása létfontosságú. Érvelése szerint fontos, hogy „bárki, akinek munkájának közvetlenül nincs életre vagy halálra kiható következménye, szabadon dönthesse el, hány órát dolgozik, amíg ez valóban önkéntes alapon működik”.

A képviselőnő szerint ráadásul számos tagállamban, ahol betartják a 48 órás munkahetet, sokkal nagyobb a feketemunkások aránya.

„A kimaradás lehetőségének megszűntetése keserű pirula lenne a vállalkozásoknak és sok keményen dolgozó embernek, akik növelni óhajtanák bevételüket e nehéz gazdasági időkben” − hangsúlyozta Lynne.

Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!