3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Bár évek óta vitáznak az uniós tagállamok képviselői a munkavállalók maximálisan ledolgozható heti munkaidejéről, most úgy néz ki, dűlőre jutnak e kérdésben. A többség a 48 órás munkahetet támogatja, amely alól azonban lenne néhány kivétel.

(Mfor-montázs)

Az EP foglalkoztatási szakbizottságának képviselői 48 órában rögzítenék a heti munkaidőt, és az ez alóli kivételeket három éven belül eltörölnék. A lépés kiemelt célja a munkáltatók korlátlan túlóráztatásának megakadályozása, vagy legalábbis egy kísérlet ennek irányába.

Az uniós munkavállalók heti munkaidejének megállapításáról együttdöntési eljárásban határoz a Tanács és a Parlament. A Tanács legutóbbi javaslata értelmében maximum 48 órában rögzítenék a heti munkaidőt, amelyet azonban – a dolgozó beleegyezésével és a kollektív szerződésbe foglalva – növelni lehet 60 órára, illetve ha egy tagállamban az inaktív időt, például az ügyeletet is beleszámolják, akkor 65-re.

A szakbizottság javaslata alpján azonban, annak érdekében, hogy megőrizzék a munkaidő rugalmasságát, a limitált heti óraszámot 12 hónapra kellene vonatkoztatni.

Feketemunka avagy szociális Európa?

Még a javaslatot támogatók véleménye sem egységes azonban a bevezetendő újításokat illetően, a maximális 48 órás munkahetet egyébként támogató Alejandro Cercas spanyol

szocialista képviselő például hevesen ellenzi, hogy a tagállamok kimaradási lehetőséget kaphassanak a rendelkezés kötelező hatálya alól, miután az - véleménye szerint - támadja a szociális Európa projektjét, és nem utolsó sorban az új lisszaboni szerződésben foglalt jogelveket is sérti. Szerinte ugyanis az opt-out a szabályok hiányát jelenti, amely a rugalmasság elfogadhatalan formája.

A 48 órás munkahét kötelező hatálya alóli kimaradás emellett „szociális dömpinghez vezethet az EU-n belül” – véli a képviselő – „lehetőséget teremtve arra, hogy a kevésbé méltányos jogszabályokkal rendelkező tagországok versenyelőnyre tegyenek szert a fejlettebb szociális jogszabályokkal rendelkező országokkal szemben”.

Ezzel szemben a tanácsi elképzeléseket támogató Elizabeth Lynne brit liberális képviselő, aki nézeteivel kisebbségben maradt az EP szakbizottságában, úgy gondolja, hogy az „opt-out” lehetőségének fenntartása létfontosságú. Érvelése szerint fontos, hogy „bárki, akinek munkájának közvetlenül nincs életre vagy halálra kiható következménye, szabadon dönthesse el, hány órát dolgozik, amíg ez valóban önkéntes alapon működik”.

A képviselőnő szerint ráadásul számos tagállamban, ahol betartják a 48 órás munkahetet, sokkal nagyobb a feketemunkások aránya.

„A kimaradás lehetőségének megszűntetése keserű pirula lenne a vállalkozásoknak és sok keményen dolgozó embernek, akik növelni óhajtanák bevételüket e nehéz gazdasági időkben” − hangsúlyozta Lynne.

Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!