2019. január 25. 13:29

A szerencsejáték a vasárnap elhunyt Andy Vajna egyik legrégebbi magyarországi üzleti tevékenysége volt, a Las Vegas Casino 1992 óta működik a fővárosban, a Széchenyi István téren. Nem volt azonban mindig sikeres, 1999 és 2002 között veszteséget termelt az üzemeltető cég.

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.

2010-ben már nyereséges volt, de a profit meg sem közelítette azt a szintet, amelyet Vajna kaszinóhálózata a szerencsejáték-piac 2010 utáni teljes átalakítása után ért el. Mint emlékezetes, a parlament kormánypárti többsége 2012-ben egy nap alatt betiltotta a nyerőgépek üzemeltetését, kizárólag a játékkaszinókban maradhattak meg. Ekkor ezekből mindössze három működött az országban, a Las Vegason kívül a Szerencsejáték Zrt. által üzemeltetett, szintén fővárosi Tropicana, valamint a többségében osztrák tulajdonú Casino Sopron.

A kaszinópiac újraosztásának a 2014-es választások után veselkedett neki a kormány. Országosan 11, a fővárosban 5 koncessziót lehetett kiosztani, és utóbbiakat kivétel nélkül Vajna érdekeltségei kapták. Ez azért volt még a magyar közállapotok ismeretében is megdöbbentő fejlemény, mert 

a kormány még azt sem engedte meg, hogy az állam saját cége, a nyereségével a költségvetést gyarapító Szerencsejáték Zrt. megtartsa az egyetlen kaszinóját.

Pedig a cégnek ennél sokkal nagyobb ambíciói voltak, mind a 11 koncesszióra pályázott, de saját tulajdonosa gáncsolta el. Pedig a referenciája remek volt, a Tropicana szép nyereséget termelt.

A kormány és a parlamenti többség a továbbiakban sem volt szégyenlős, ha segíteni kellett Vajna kaszinóit. Az összes esetre nem térnék ki részletesen, röviden ezeket érdemes megemlíteni:

  • 2012. október: nyerőgépek csak kaszinókban működhetnek tovább.
  • 2013. november: a koncessziós díj leírhatóvá válik a játékadóból. A Las Vegas révén ezzel Vajna egymilliárdot spórol, az öt kaszinóval számolva pedig ez évi 3,8 milliárdos megtakarítás a számára.
  • 2014. május: Vajna érdekeltsége kapja meg mind az öt fővárosi kaszinókoncessziót.
  • 2014. július: a koncessziós díj áfa-mentessé válik. Ez évi egymilliárdos megtakarítás Vajnának*.
  • 2014. szeptember: módosítják két késésben lévő Vajna-kaszinó koncessziós szerződésének kezdő időpontját, így az üzletembernek nem kell befizetnie mintegy félmilliárd forintot.
  • 2014. november: a koncessziós díjat az állam jóváhagyásával harmadik fél – szakemberek szerint akár offshore vállalkozás – is fizetheti.
  • 2015. október: az üzemeltethet online kaszinót, aki a hagyományos formára vonatkozó koncesszióval rendelkezik.
  • 2017. szeptember: Engedélyt kap az egyesülésre Vajna két kaszinóüzemeltető cége, így évi 1,7 milliárd forinttal*kevesebb adót kell fizetnie.

Mindezek mellett az is figyelemre méltó, hogy Vajna érdekeltsége annak köszönhetően kaphatta meg pályázat nélkül a koncessziókat, hogy a kormányzat megbízható szerencsejáték-szervezőnek nyilvánította. Ennek a nem sokkal korábban kitalált jogi kategóriának az az egyik feltétele, hogy a kormány átláthatónak nyilvánítsa az adott cég tulajdonosi hátterét. Pedig ez akkoriban igencsak kacifántos volt, és a koncessziós szerződésben szerepeltetett (pdf, 19. oldal) tulajdonosi lánc eltért a nemzetközi cégadatbázisok alapján feltárhatótól. Utóbbiak szerint az egyes szinteken voltak Luxemburgban, Hollandiában, a Holland Antillákon és az Egyesült Államokban bejegyzett cégek is. A nyilvánosság tehát nem győződhetett meg arról, ki a végső haszonhúzója a magyar állam által kiadott koncessziónak.

A tulajdonosi szerkezet azóta megváltozott, a kaszinókat az utóbbi években már a magyarországi AV Investments Kft.-n keresztül birtokolta Vajna egy érdekes, határokon átnyúló cégstruktúrán keresztül. Ebben Vajna magyar vagyonkezelője birtokol egy luxemburgi céget, amely egy másik luxemburgit, amely a magyar kaszinók tulajdonosa; a kaszinókból érkező osztalék pedig ugyanezt az utat teszi meg, csak fordítva.

Ez pedig nem kevés pénz: 2016-ban 10,1 milliárd, 2017-ben 7,4 milliárd forint volt az osztalék. A 2018-ast csak akkor fogjuk megtudni, amikor – legkésőbb május végéig – megjelenik a társaság tavalyi beszámolója, ahogy azt is, hogy ment a kaszinóknak tavaly. Az adózott nyereség növekvő tendenciája mindenesetre egyelőre fennmaradt azt követően is, hogy a működő kaszinók száma elérte a maximális ötöt.

Könnyen elképzelhető, hogy újabb megugrást láthatunk majd a számokban, ugyanis a Las Vegas online kaszinója – amely a magyar jogértelmezés szerint az egyetlen törvényesen működő szolgáltató idehaza – 2017. április közepén indult. Vagyis nem működött egész évben, plusz az ismertségét is fel kellett építeni, így 2018-ban már minden bizonnyal sokkal több pénzt termelt.

Ennek alapján – hacsak nem lesz válság – nem tűnik túlzásnak valamivel több mint 8 milliárdos tiszta profitot feltételezni a következő évekre.

Az eredetileg egy évtizedes koncesszióból még hat év hátravan, ami azt jelenti, hogy 2024 végéig körülbelül 50 milliárd forintos tiszta nyereségre számíthat, aki birtokon belülre kerül.

Azaz képletesen mindenkinek járna Magyarországon több mint 5000 forint, ha a kormány Vajna helyett az állam cégének adta volna a koncessziót. A korábbi kaszinós és a más szerencsejáték-formákban azóta is mutatott teljesítménye alapján ugyanis megalapozottan feltételezhetjük, hogy a Szerencsejáték Zrt. ugyanilyen eredményesen működtetné a kaszinókat, ebben az esetben pedig a profit az államé, azaz minden magyar állampolgáré lenne.

(G7)