A közlemény szerint a társaság 2004-ben és 2005-ben úgy népszerűsítette szolgáltatásait, hogy nem tárgyilagosan hasonlította össze a versenytársak szolgáltatásaival.
A versenytanács indoklásában megállapította, hogy a Tele2 Magyarország nem rendelkezik hang továbbítására alkalmas hálózattal, s ily módon nem nyújt hozzáférési, hanem csak közvetítő szolgáltatást.
A hívásonkénti előválasztással nyújtott szolgáltatás igénybe vételéhez a fogyasztónak rendelkeznie kell egy vezetékes előfizetéssel, például a Magyar Telekom Rt. egyik díjcsomagjával, s egy 1502-es előhívószám alkalmazásával veheti igénybe a Tele2 szolgáltatását.
A versenyfelügyeleti eljárás tárgyát a cég két által kínált díjcsomagra, a "Tele2 Standard" és a "Tele2 Üzleti" csomagokra vonatkozó 2004. és 2005. évi tájékoztatási gyakorlata képezte, amelyet intenzív reklámozás keretében folytatott.
A cég több reklámjában kínált a fogyasztóknak "ingyen" telefonálást, de nem fogadható el az "ingyenességre" történő utalás, ha a fogyasztót a telefonhívással kapcsolatban bármilyen módon ellenszolgáltatás terheli.
A versenytanács kifogásolta azt is, hogy a reklámok jelentős részében szerepelt a "nincs havi előfizetési díj" közlés, amely nem vette figyelembe azt a körülményt, hogy a fogyasztónak nemcsak magával a Tele2-vel, hanem az adott hozzáférési szolgáltatóval is jogviszonyban kell állnia, s ily módon elengedhetetlen, hogy a fogyasztó e szolgáltató részére havi előfizetési díjat fizessen.
