Csökkent a belföldi utazók száma, elsősorban a külföldi kereslet élénkülésének köszönhetően bővült a magyarországi turizmus teljesítménye tavaly – írja az MTI. A belföldi utazások száma és időtartama ennek ellenére nem esett vissza. A hazai vállalkozások turizmusból származó bevétele az előző évhez képest nominálisan 21 százalékkal nőtt 2025-ben, ennek a bevételnek a háromnegyede a külföldi látogatóktól származott.
A szektor volumene összességében még nem érte el a koronavírus-járvány előtti, 2019-es rekordszintet, 2025-re azonban már megközelítette azt. Az emelkedő tendencia főként a külföldi látogatóknak köszönhető, akik nemcsak 4,4 százalékkal nagyobb számban érkeztek Magyarországra, hanem a korábbinál 15 százalékkal hosszabb időt töltöttek itt, és 12 százalékkal többet is költöttek, mint egy évvel korábban – mondta Németh Eszter, a KSH szolgáltatásstatisztikai főosztályának vezetője.
A többnapos látogatók közül az Ausztriából, az Egyesült Királyságból, Izraelből és az Egyesült Államokból érkezők száma nőtt meg a legjelentősebb mértékben, de a szálláshelyeket nézve ázsiai, dél-amerikai és francia turistákkal lehetett sokkal nagyobb számban találkozni.
Tavasszal már jött a visszaesés a szálláshelyeknél
A belföldi turizmusban az elmúlt tíz évben jelentős eltolódás történt a költéseken belül a szálláshelyek javára, továbbra is jelentős azonban a szezonalitás, a nyári időszak túlsúlya, különösen a Balaton térségében. Az egynapos látogatások 70 százalékos arányát meghatározó és egyre növekvőnek tartja a statisztikai hivatal. A gazdasági jelentőséget viszont egyértelműen a többnapos utazások adják, mivel ezekhez a hosszabb tartózkodási idő mellett magasabb költés kapcsolódik. A többnapos látogatók közül a lengyel és a cseh vendégek száma esett vissza 2025-ben.
Az elmúlt években a magyarok a belföldi turizmusban kevesebben vettek részt, de aki utazott, az többször, hosszabb időre, és többet is tudott költeni.
A lakosságnak kevesebb mint fele tudott belföldi többnapos utazásokon részt venni.
A belföldi utazók közel fele nem fizetős szálláshelyen éjszakázik, a külföldieknél pedig már igen jelentős (19 százalék) a fizetős magánszállások aránya. A KSH vizsgálta a VI. kerületi magánszálláshelyek korlátozásának hatását is, arra jutva, hogy Terézvárosban 28 százalékkal csökkent a vendégforgalom, melynek egy része a környező kerületekben csapódott le. Tízből négy vendégéjszaka Budapestre koncentrálódik, összességében pedig a külföldiek vendégéjszakáinak felét nyolc ország turistái adják.
Németh elmondta azt is, hogy a magyarok háromszor annyit utaznak belföldön, mint külföldön, ahol viszont átlagosan négyszer többet költöttek, mint amikor hazai utazáson vettek részt. A kint tartózkodás összesített ideje viszont rövidült.
Az idei első negyedévben a külföldi beutazások száma kisebb ütemben nőtt, mint tavaly, ám a látogatók több időt töltöttek el Magyarországon. A magyar turisták külföldi utazási közül az egynapos látogatások 10 százalékkal megugrottak. A turisztikai szálláshelyek vendégforgalmának első két havi növekedését márciusban és áprilisban visszaesés követte, jelentősen csökkent például az izraeli vendégek száma.
A turizmus a kapcsolt szolgáltatásokat és az áttételes hatásokat is beszámítva a GDP 10,2 százalékát adta 2025-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Az ágazat a teljes hazai foglalkoztatás tizedét adta 420 ezer fővel.
