A vesztes első világháború, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után, 1920-ban jött létre a Magyar Aeroforgalmi Rt. (Maefort). A vállalatot, amely a háborúból megmaradt hadigépekkel, katonai személyzettel végzett rendszeres posta- és áruszállítást, és 1921-től alkalmanként már utasokat is vitt, egy év múlva felszámolták. A győztes antanthatalmak ugyanis teljes repülési és repülőgép-építési tilalmat rendeltek el, mert úgy vélték, hogy a Maefort a trianoni békeszerződés által tiltott katonai célok szolgálatában állt.
A tilalom feloldása után, 1922 végén jelentős állami támogatással megalakult a Magyar Légiforgalmi Rt., amelynek gépei 1928-ban már mintegy 850 ezer kilométer távolságot repültek. 1937-ben - a "kinőtt" mátyásföldi mellett - új nemzetközi repülőteret nyitottak Budaörsön, 1939-ben a Malert napi járatokkal kapcsolta össze Budaörsöt Béccsel, Salzburggal, Berlinnel, Münchennel, Zürichhel, Rómával, Milánóval, Velencével, Krakkóval és Varsóval. A Malert működésének a második világháború vetett véget, légiflottáját és alkalmazottait hadi szolgálatba állították.
Ilyen repülőket teszteltek Budapesten
Belföldi légi személyszállítás Magyarországon kisgépekkel, sőt hidroplánokkal már az 1920-as évektől folyt, egyes időszakokban például Budapest és Siófok között. A Malert Budapest-Pécs-Kaposvár és Budapest-Nyíregyháza-Debrecen járatokat közlekedtetett, majd a Trianonban elcsatolt területek visszakerülése után Kassa, Ungvár, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Csíkszereda városába is indított repülőjáratokat.
A második világháború után, 1946. március 29-én írták alá azt az egyezményt, amellyel létrejött a Malév jogelődje, a Maszovlet, a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság. A Maszovlet volt jogosult a légi közlekedés szervezésére, utas-, poggyász-, posta- és áruszállítások lebonyolítására, belföldön és külföldön egyaránt. Az alapítólevél értelmében a légitársaság részvényeinek fele a magyar, fele a szovjet állam tulajdonában volt, a magyar fél szolgáltatta a munkaerőt és a repülőtereket, a szovjet fél a repülőgépeket, az alkatrészeket, az irányítástechnikai berendezéseket, és a kiképző személyzetről is gondoskodott.
A Maszovlethez 1946 nyarán érkezett meg a Szovjetunióból öt LI-2 típusú kétmotoros, 21 utas szállítására alkalmas repülőgép, ezek az amerikai Douglas DC-3 gépek licenc alapján gyártott változatai voltak. A hajózó személyzet kiképzése és a vidéki repülőterek rohammunkában történő helyreállítása után újraindulhatott a polgári légiközlekedés Magyarországon.
A budaörsi repülőtérről 1946. október 15-én szállt fel Szombathely, illetve Debrecen irányába a Maszovlet egy-egy LI-2-es gépe. Még abban az évben Győrbe, Szegedre és más városokba is sorra indultak a belföldi járatok. Ezt a közlekedési eszközt a gyorsaságon kívül az ára is vonzóvá tette, hiszen a repülőjegyek csak kevéssel voltak drágábbak, mint a vonatjegyek. Egyre sikeresebbnek bizonyultak az 1954-től indított körjáratok, az ügyes menetrendi tervezés révén bizonyos közös pontokon át is lehetett szállni egyik körről a másikra. Ilyen volt például a Budapest-Győr-Zalaegerszeg-Nagykanizsa-Budapest vonal vagy a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen, illetve a Szeged-Békéscsaba-Debrecen vonal.
1954. november 25-én Moszkvában Magyarország és a Szovjetunió államközi szerződést írt alá, melynek értelmében a magyar kormány megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovletben. A következő nap megalakult a Maszovlet jogutódja, a Magyar Légiközlekedési Vállalat, a Malév.
Az 1956-os forradalom leverése után a szovjetek rövid ideig minden repülést betiltottak, és csak 1957 januárjában indult meg újra a forgalom a Budapest-Miskolc-Debrecen vonalon. A LI-2-es repülőgépek 1963-as selejtezésével teljesen visszaszorult az 1946 óta létező belföldi polgári légi forgalom, megszűnt ugyanis a miskolci, a nyíregyházi, a békéscsabai, a kaposvári, a győri, a szegedi, a nagykanizsai, a szombathelyi és a zalaegerszegi járat. 1968-69-ben az IL-14-es repülőgépek kivonásával egy időben szüntették meg a Budapest-Pécs és a Budapest-Debrecen közötti repülőjáratokat, amivel véget ért a Malév belföldi személyszállítása. A Malév hivatalosan 1969. március 15-én szüntette meg az országon belüli légi forgalmat, a légitársaság ezután már csak a kifizetődő és nyereséges nemzetközi tevékenységére összpontosított.
A Malév az 1990-es évektől már nem rendelkezett kellő tőkével a gazdaságossághoz, és ezen az olasz, majd az orosz privatizációs próbálkozások sem változtattak. A 2010-ben ismét állami tulajdonba került vállalatot 2012 januárjában az Európai Bizottság 70-100 milliárd forint tiltott állami támogatás visszafizetésére kötelezte. A Malév ezt már nem tudta teljesíteni, és csaknem 66 évnyi működés után, 2012. február 3-án hajnalban leállította járatait. A hazai légitársaságot felszámolták, a "feltámasztására" tett próbálkozások nem vezettek eredményre.
MTI
