5p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

A magyar polgári légi forgalom hetven éve született újjá: 1946. október 15-én szállt fel Budaörsről a Maszovletnek, a Malév jogelődjének két első belföldi járata.

A vesztes első világháború, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után, 1920-ban jött létre a Magyar Aeroforgalmi Rt. (Maefort). A vállalatot, amely a háborúból megmaradt hadigépekkel, katonai személyzettel végzett rendszeres posta- és áruszállítást, és 1921-től alkalmanként már utasokat is vitt, egy év múlva felszámolták. A győztes antanthatalmak ugyanis teljes repülési és repülőgép-építési tilalmat rendeltek el, mert úgy vélték, hogy a Maefort a trianoni békeszerződés által tiltott katonai célok szolgálatában állt.

A tilalom feloldása után, 1922 végén jelentős állami támogatással megalakult a Magyar Légiforgalmi Rt., amelynek gépei 1928-ban már mintegy 850 ezer kilométer távolságot repültek. 1937-ben - a "kinőtt" mátyásföldi mellett - új nemzetközi repülőteret nyitottak Budaörsön, 1939-ben a Malert napi járatokkal kapcsolta össze Budaörsöt Béccsel, Salzburggal, Berlinnel, Münchennel, Zürichhel, Rómával, Milánóval, Velencével, Krakkóval és Varsóval. A Malert működésének a második világháború vetett véget, légiflottáját és alkalmazottait hadi szolgálatba állították.

Ilyen repülőket teszteltek Budapesten

Belföldi légi személyszállítás Magyarországon kisgépekkel, sőt hidroplánokkal már az 1920-as évektől folyt, egyes időszakokban például Budapest és Siófok között. A Malert Budapest-Pécs-Kaposvár és Budapest-Nyíregyháza-Debrecen járatokat közlekedtetett, majd a Trianonban elcsatolt területek visszakerülése után Kassa, Ungvár, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Csíkszereda városába is indított repülőjáratokat.

A második világháború után, 1946. március 29-én írták alá azt az egyezményt, amellyel létrejött a Malév jogelődje, a Maszovlet, a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság. A Maszovlet volt jogosult a légi közlekedés szervezésére, utas-, poggyász-, posta- és áruszállítások lebonyolítására, belföldön és külföldön egyaránt. Az alapítólevél értelmében a légitársaság részvényeinek fele a magyar, fele a szovjet állam tulajdonában volt, a magyar fél szolgáltatta a munkaerőt és a repülőtereket, a szovjet fél a repülőgépeket, az alkatrészeket, az irányítástechnikai berendezéseket, és a kiképző személyzetről is gondoskodott.

A Maszovlethez 1946 nyarán érkezett meg a Szovjetunióból öt LI-2 típusú kétmotoros, 21 utas szállítására alkalmas repülőgép, ezek az amerikai Douglas DC-3 gépek licenc alapján gyártott változatai voltak. A hajózó személyzet kiképzése és a vidéki repülőterek rohammunkában történő helyreállítása után újraindulhatott a polgári légiközlekedés Magyarországon.

A budaörsi repülőtérről 1946. október 15-én szállt fel Szombathely, illetve Debrecen irányába a Maszovlet egy-egy LI-2-es gépe. Még abban az évben Győrbe, Szegedre és más városokba is sorra indultak a belföldi járatok. Ezt a közlekedési eszközt a gyorsaságon kívül az ára is vonzóvá tette, hiszen a repülőjegyek csak kevéssel voltak drágábbak, mint a vonatjegyek. Egyre sikeresebbnek bizonyultak az 1954-től indított körjáratok, az ügyes menetrendi tervezés révén bizonyos közös pontokon át is lehetett szállni egyik körről a másikra. Ilyen volt például a Budapest-Győr-Zalaegerszeg-Nagykanizsa-Budapest vonal vagy a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen, illetve a Szeged-Békéscsaba-Debrecen vonal.

1954. november 25-én Moszkvában Magyarország és a Szovjetunió államközi szerződést írt alá, melynek értelmében a magyar kormány megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovletben. A következő nap megalakult a Maszovlet jogutódja, a Magyar Légiközlekedési Vállalat, a Malév.

Az 1956-os forradalom leverése után a szovjetek rövid ideig minden repülést betiltottak, és csak 1957 januárjában indult meg újra a forgalom a Budapest-Miskolc-Debrecen vonalon. A LI-2-es repülőgépek 1963-as selejtezésével teljesen visszaszorult az 1946 óta létező belföldi polgári légi forgalom, megszűnt ugyanis a miskolci, a nyíregyházi, a békéscsabai, a kaposvári, a győri, a szegedi, a nagykanizsai, a szombathelyi és a zalaegerszegi járat. 1968-69-ben az IL-14-es repülőgépek kivonásával egy időben szüntették meg a Budapest-Pécs és a Budapest-Debrecen közötti repülőjáratokat, amivel véget ért a Malév belföldi személyszállítása. A Malév hivatalosan 1969. március 15-én szüntette meg az országon belüli légi forgalmat, a légitársaság ezután már csak a kifizetődő és nyereséges nemzetközi tevékenységére összpontosított.

A Malév az 1990-es évektől már nem rendelkezett kellő tőkével a gazdaságossághoz, és ezen az olasz, majd az orosz privatizációs próbálkozások sem változtattak. A 2010-ben ismét állami tulajdonba került vállalatot 2012 januárjában az Európai Bizottság 70-100 milliárd forint tiltott állami támogatás visszafizetésére kötelezte. A Malév ezt már nem tudta teljesíteni, és csaknem 66 évnyi működés után, 2012. február 3-án hajnalban leállította járatait. A hazai légitársaságot felszámolták, a "feltámasztására" tett próbálkozások nem vezettek eredményre.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!