A versenyhivatal szerint a MasterCard visszaélt gazdasági erőfölényével, amikor 2011. február 8. és 2013. december 31. között úgy állapította meg bankközi jutalékának mértékét, hogy az alkalmas volt versenytársak kiszorítására a piacról.
A GVH az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében ismerteti: az Európai Unió Bizottsága mint versenyfelügyeleti hatóság számos uniós szintű eljárást folytatott le a kártyatársaságokkal szemben a bankközi jutalékkal kapcsolatban. A bankközi jutalék a bankkártya-elfogadást biztosító bank által a kártyát kibocsátó banknak a bankkártyákkal lebonyolított tranzakcióért fizetett díj, amelynek mértékét Magyarországon a kártyatársaságok határozzák meg.
A versenyhivatal felidézte, a Bizottság a VISA-val szembeni egyik eljárást a VISA kötelezettségvállalásának elfogadásával szüntette meg, így a VISA bankközi jutalékának felső korlátja lett Magyarországon 2011 februárjától.
A GVH ismertetése szerint a bankkártyapiac olyan speciális piac, ahol a bankközi jutalékok emelkedéséhez vezet a piac felső szintjén elhelyezkedő bankkártya-társaságok versenye. Ennek oka, hogy a kibocsátó bankok bevételre tesznek szert a bankközi jutalékból, és így azt a bankkártya-társaságot választják, amely magasabb szinten képes meghatározni bankközi jutaléka mértékét.
A MasterCard a magyarországi kártyapiacon erőfölényes pozícióban volt a vizsgált időszakban, és a pozícióját erősítette, hogy behozhatatlan versenyelőnyre tett szert a VISA-val szemben, a VISA felső korlátja miatt - közölték.
A GVH megállapítása szerint a MasterCard a fentiek tudatában olyan szinten határozta meg bankközi jutalékának szintjét, hogy amiatt tovább csökkent a MasterCard piaci erőfölénye következtében már amúgy is meggyengült verseny.
A versenyhivatal a 88 millió forintos bírság kiszabásakor a MasterCard betéti kártyáiból származó releváns árbevételének 10 százalékát vette alapul a vizsgált időszak alatt. Ugyanakkor enyhítő körülményként vették figyelembe a MasterCard jogsértő magatartásának újszerűségét.
A MasterCard az MTI-nek hangsúlyozta: nem ért egyet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hétfőn kézbesített döntésével, és mérlegeli annak lehetőségét, hogy fellebbezzen. A GVH döntése a 2011 februárja és 2013 decembere között alkalmazott belföldi betéti bankkártyákat érintő bankközi jutalékokra (interchange díj) vonatkozik. A döntés nem veszi figyelembe, hogy Magyarországon a 2014. január elseje óta hatályban levő bankközi jutalékokat szabályozták.
Hozzáteszik: a hétfőn kihirdetett határozattal a hatóság elutasítja a MasterCard GVH-nak tett felajánlását is, amely egy országos szintű kártyaelfogadási fejlesztési projektről szólt, és amely a MasterCard meggyőződése szerint hatékonyabban szolgálná a közérdeket. A történtek ellenére a MasterCard továbbra is elkötelezetten támogatja az elektronikus fizetések magyarországi térnyerését minden kártyabirtokos, bank, kereskedő és a magyar társadalom egésze javára - közölte a társaság.
A MasterCard válaszában kitér arra is, hogy a MasterCard ma a legkedveltebb márka a betéti, hitel- és üzleti kártyák területén mind a magyar kártyabirtokosok, mind a bankok és kereskedők körében, ami a kártyatársaság piaci fejlesztő szerepének köszönhető. Magyarországon partnereivel közösen a MasterCard vezette be és terjesztette el széles körben az egyérintéses és mobilfizetést, így téve az elektronikus fizetéseket gyorsabbá, biztonságosabbá és egyszerűbbé a kereskedők és a kártyabirtokosok számára egyaránt - emlékeztetnek.
MTI
