Az intermodális csomópontok olyan szolgáltató, intermobilitást biztosító központok, ahol csatlakoznak egymáshoz a vasúti és autópályák, a vízi szállítást biztosító útvonalak, illetve a légikikötők. Ezek hiányában csupán tranzitszerepet lesz képes betölteni az ország.
A Magyar Logisztikai Egyesület elnöke, Doór Zoltán hangsúlyozta, régió szerte jelentős verseny folyik a térség logisztikai központja pozíció elnyeréséért, Magyarország mellett Szlovákia és Csehország is pályázik a titulusra. Ebben a helyzetben meghatározó szerep hárul az államra az infrastruktúra fejlesztésének területén. Az egyesület véleménye szerint maradéktalanul szükséges a 2015-ig meghatározott autópálya-építési program végrehajtása, vagyis a déli, az M8-ast és az M9-est is magában foglaló sztrádatengely megépítése. Fontos feltétel továbbá az is, hogy hazánkban a Duna évente 300 napon keresztül hajózhatóvá váljék 2,5 méteres merülési mélységgel.
A logisztika már ma is jelentős üzletág
Mindennek megvalósulása esetén a magánszféra feladata lesz, hogy csomagolási, raktározási, átrakási szolgáltatásokkal megtöltse a hálózatot. Doór Zoltán az ágazat jelentőségének érzékeltetésére elmondta, hogy a logisztika ma már a GDP 5 százalékát állítja elő Magyarországon, s az egyesülethez tartozó vállalkozások évente mintegy 3 ezer milliárd forintnyi árbevételt produkálnak.
A kormányzat várhatóan októberre készíti el a második nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódó közlekedésfejlesztési, illetve gazdasági versenyképességi operatív programokat, melyek keretében megfogalmaznak egy pályázati rendszert logisztikai fejlesztések támogatására. Ez annál is inkább szükséges, mert a térségben, többek között Mariborban, Pozsonyban, Újvidéken és Temesváron is intenzíven folyik a logisztikai centrumok kialakítása. Magyarország előnye a többiekkel szemben az, hogy területén metszi egymást a négy úgynevezett helsinki közúti folyosó.
