A magyar labdarúgó válogatott megítélése az utóbbi időben meglehetősen változó volt, egy-egy kudarc után, mint például az elhíresült hollandok elleni 8-1, komoly mélypontra került, míg néhány ígéretes részsiker – ami alatt gyengébb válogatottak magabiztos legyőzését kell érteni – után pedig a közvélemény szimpátiája is erősebb volt. A csapat Dárdai Pál vezetésével ugyan korántsem játszott szemet gyönyörködtetően, de legalább egy „rendezett sereg” képét kelti. Ez pedig a mostani ínséges évtizedekben már ajándék. Nem véletlen, hogy a rajongók egyre nagyobb számban állnak ki a csapatért, vagy hogy egy furcsa szóviccel éljünk, ülnek le a nemzeti tizenegyért. A hétvégi idegenbeli mérkőzésen ugyanis kisszámú szurkoló tartott a csapattal, sokan nézték viszont a tévében az összecsapást.
A kereskedelmi célcsoportban (18-49 évesek) ugyanis a képernyők előtt ülők 21,2 százaléka nézte a mérkőzést, ami nagyjából 201 ezer nézőt jelentett. A teljes lakosságot tekintve ettől hajszálnyival elmaradt a közönségarány, az 20,8 százalék lett, ami 585 ezer nézőt takar. Mivel csupán néhány nappal a válogatott meccs előtt volt, így érdekes összevetni az egy héttel korábbi BL-döntővel a számokat, ahol az egyik oldalon Messi, Neymar, vagy Iniesta, míg a másikon Buffon, Tevez és Pogba szerepelt. (Akárhogy is nézzük, azért nem ugyanaz a névsor, mint amikor Gera, Dzudzsák illetve Eremenko lépett pályára.) A névsor ellenére a válogatottra többen voltak kíváncsiak. A kereskedelmi célcsoportban a BL-döntő ugyanis csak 12,9 százalékos átlagos közönségarányt ért el, ez pedig 185 ezer nézőt jelentett akkor. Hasonló a helyzet, ha a teljes lakosságnál vizsgáljuk a számokat.
Érdemes azonban azt is hangsúlyozni, hogy a köztévének nagyjából ennyivel be is kellett érnie, a szombati kiugró teljesítményen kívül ugyanis nem tudtak említésre méltót felmutatni.
A hét legnézettebb műsora címet ezúttal is más-más programnak adhatnánk át attól függően, hogy milyen célcsoportot nézünk. Azt ugyanakkor érdemes leszögezni, hogy mind a kereskedelmi célcsoportban legnézettebb Dr. Csont, mind a teljes lakosságban diadalmaskodó Barátok közt az RTL Klubon volt látható. Az ének iskolájának végével ugyanis jelen pillanatban nincs jelentős erőt képviselő műsora a TV2-nek, a legtöbben a csatorna híradóját, a Naplót nézték. A TV2 számára az esti időszak (19-23 óra között), illetve a már emlegetett kereskedelmi célcsoport komoly kudarcélménnyel járt.
A TV2 persze még így is kapaszkodhat egy utolsó "statisztikai" szalmaszálba. A teljes lakosság körében, egész napot vizsgálva ugyanis fej-fej mellett végzett az RTL Klub és a TV2. Egy délelőtti vagy kora délutáni szappanopera előtt ülő nyugdíjas persze a hirdetők szemében nem ugyanazt képviseli mint egy aktív, magas jövedelemmel rendelkező néző.
A mögöttünk hagyott héten tehát minden estét (19-23 óra között) megnyert a kereskedelmi célcsoportban (19-49 évesek) az RTL, amelyet a képernyők előtt ülők 18,4 százaléka nézett átlagosan. A TV2-t a készülékek előtt ülők 8,9 százaléka követte. A Cool ismét átugrotta a 7 százalékos szintet (7,1% SHR), így lecsúszott a képzeletbeli dobogóról a F+ (6,8% SHR). A Duna és Viasat3 meglehetősen hasonló számokat hoztak, előbbi 3,9, utóbbi 3,7 százalékos közönségarányt ért el.
mfor.hu
