Philippe Paban, a franciaországi erőfeszítéseket koordináló Thomson szóvivője szerint az illetékesek akár már jövő héten közölhetnek részleteket a projektről - írja az International Herald Tribune.
A Quaero ("keresek" latinul) azonban nem váltott ki osztatlan elismerést. Egyesek szerint a program csak elpazarolja az adófizetők pénzét azzal, hogy olyan elméleti tudományos kutatásokra költik azt, amelyek aztán nem járnak gazdasági haszonnal. A projekt ötlete Jacques Chirac francia elnök és Gerhard Schröder korábbi német kancellár fejéből pattant ki 2005 áprilisában. Európa két legerősebb gazdasága a két nagy amerikai keresőnek, a Google-nak és a Yahoo-nak kíván vetélytársat teremteni. A Google 2005 első kilenc hónapjában 327 millió dollárt költött kutatás-fejlesztésre.
A program készítői úgy nyilatkoztak, hogy ebben a hónapban a pénzügyi részletek kidolgozása a fő cél. A teljes költségvetés a terv egyik résztvevője szerint valahol 1 és 2 milliárd euró között lesz öt év alatt.
A Quaerótól Franciaország és Németország azt reméli, hogy nagyobb gyakorlatra tehetnek szert az információelosztást és szórakoztatást meghatározó technológiák terén. A projekt résztvevőinek nem titkolt szándéka, hogy világelsők legyenek a keresőtechnológiában, a szkeptikusabb megfigyelők azonban nem hisznek a sikerben.
Piaci elemzők a próbálkozást az Airbus esetéhez hasonlítják, melynek szintén az volt a célja, hogy az európai versenyképességet erősítse. A projekt ellenzői úgy vélik, hogy a program semmi olyat nem fog tudni nyújtani, amit a magánszektor ne tudna önállóan is megteremteni a jövőben, vagy nem állna a felhasználók rendelkezésére már most.
