Ugyanakkor nincs okunk azt gondolni, hogy a vállalat és a dolgozó közti szimbiotikus viszony elengedhetetlen feltétele volna a rugalmas tömegtermelés modelljének. Ezt megerősítik az Amerikában és Nyugat-Európában megjelenő japán ‘transplantok’, amelyek az ottani munkaerővel, ottani foglalkoztatási feltételek mellett is versenyelőnyt tudtak elérni a helybeli konkurrenciával szemben. Itt természetesen a kompromisszumnak ismét másként kellett alakulnia.
A leghíresebb sikertörténet, az amerikai GM és a Toyota közös autógyára, a NUMMI esetében például ez úgy festett, hogy a vállalat megállapodott az autóipari szakszervezet, az UAW helyi tagozatával, ennek keretében biztosította a stabil foglalkoztatást és a szakszervezet által kért egalitáriánus bérezési rendszert (tehát mellőzték a japán vállalatoknál megszokott rangversenyhez kapcsolt bérdifferenciálást), és különböző gesztusokkal is érzékeltette a munkásokkal, hogy ők a vállalat szerves részét alkotják.
A munkaidő természetesen nem a japán mérce szerint alakult, de sikerült megteremteni a rugalmasabb munkaszervezet funkcionálásához, és ezáltal az amerikai átlagnál gazdaságosabb működéshez szükséges motivációt a munkások körében. A levonható következtetéseket árnyalja, de nem teheti semmissé az a tapasztalat, hogy a japánok előszeretettel telepszenek meg a tartós munkanélküliségtől sújtott területeken, ahol kedvező tárgyalási pozícióra találnak a bérek és a munkaidő tekintetében, és a tartós munkanélküliség emléke önmagában is hathatósan fokozza a munkavállalók elkötelezettségét. (Ez így volt a NUMMI esetében is.)
Ezzel együtt is jogosan felvethető kérdés, hogy a munkaerő intenzív japán kizsákmányolása milyen mértékig járult hozzá a japán sikerekhez, de az ma már aligha vitatható, hogy a rugalmas tömegtermelés japán rendszere önmagában is kardinális tényezője volt a felzárkózásnak és az előretörésnek.
Az alábbi cikk Matheika Zoltán: A japán munkaszervezet sajátosságai című tanulmánya alapján készült
Kapcsolódó cikkeink:
Munkaszervezet, ahogy Japánban csinálják
A menedzseri szervezet sajátosságai a távol-keleten
A beszállítói hierarchia a távol-keleten
A japán menedzsment-rendszer számos specialitással rendelkezik. Ezek egyike a vállalatok beszállítói körének kiválasztása. Az európai szokásoktól eltérő módon történő kiválasztás és kapcsolattartás a munkaszervezetre is hatással van.
