A Weber Shandwick kommunikációs tanácsadó cég régiós ügyvezetője szerint a bizalmi rangsor legalján az állami cégek vezetői állnak, akik az aktuális botrányok idején hallgatnak vagy közhelyekben beszélnek, és elmulasztják sáros kollégáik felelősségre vonását. A probléma valódiságát jelzi a Gfk idén tavasszal készült bizalmi indexe is, amelyen a cégvezetők ötödikek - hátulról...
Gyanúsak az állami cégek vezérei
A legnagyobb amerikai vállalatok vezetőinek 66 százaléka szerint a vezérigazgatók megítélése kifejezetten negatív – derül ki a Weber Shandwick kommunikációs tanácsadó cég és a KRC Research kutatóintézet szerdán publikált tanulmányából. A megkérdezettek mindössze 14 százaléka tekinti a vezérekről kialakult képet pozitívnak, a fennmaradó húsz százalék semlegesen nyilatkozott.
Bár a felmérés nem tér ki a magyar vezetőkkel kapcsolatos attitűdökre, utóbbiak lakosság általi megítélése rosszabb, mint az USA-ban, vélekedett az mfor.hu kérdésére Dr. Szűcs Ervin.
A tanácsadó cég közép-kelet-európai régiójának ügyvezető igazgatója szerint a bizalomhiány a válság kitörése óta a kamatokat folyamatosan emelő és így az ügyfelekre mind nagyobb terheket pakoló bankok első emberei iránt csappant meg leginkább, a legnagyobb bizalmatlanság pedig továbbra is az időről időre botrányos ügyeket produkáló állami cégek vezetőivel szemben tapasztalható. (Kevésbé eufemisztikusan fogalmazva mindez arra utal, hogy továbbra is érvényes "az állami cégeket úgyis mindig szétlopják" attitűd a magyar lakosság körében - a szerk.)
Politikai hátszéllel a főnöki székbe
A szakember szerint kirívóan negatív megítélésük oka, hogy az állami cégek vezetői sok esetben nem tudásuk vagy teljesítményük, hanem politikai kapcsolataik révén kerültek pozíciójukba. Némelyikük maga is a politika világából érkezik, így sok esetben nem a cég érdekeit szem előtt tartva, hanem felsőbb politikai érdekeket kiszolgálva hozzák meg döntéseiket, véli Dr. Szűcs Ervin. Ez természetesen - mint mondta - kommunikációjukat is hiteltelenné teszi.
Az ügyvezető a magyar állami cégvezetők részéről hiányolja az olyan gesztusértékű megnyilvánulásokat is, amelyekkel jelzik a dolgozók és a közvélemény felé, hogy ők is kiveszik részüket az áldozatvállalásból.
Pozitív példák Larry Page-től Járaiig
Erre a nyugati világban számos példa akad: néhány évvel ezelőtt Larry Page és Szergej Brin, a Google két alapítója, Jeffrey Katzenberg, a Dreamworks főnöke és Steve Jobs, az Apple első embere is - a részényopciókat nem számítva - havi egy dolláros fizetésért végezte munkáját a nehéz időkre tekintettel.
A napokban pedig Willie Walsh, a rekordveszteséget produkáló British Airways vezére jelentette be, hogy lemond júliusi fizetéséről, mintegy 75 ezer euróról. Egyúttal arra kérte mintegy 30 ezer kollégáját, hogy kövessék példáját és a társaság túlélése érdekében egy rövid ideig – egy hétig vagy egy hónapig – dolgozzanak ingyen.
Magyarországon a fizetésről vagy annak egy részéről való önkéntes lemondás a szolidaritás jegyében meglehetősen ritka az állami cégvezetők körében. Kivételként említhetjük például Járai Zsigmondot, aki 1995-ben a Magyar Hitel Bank vezérigazgatójaként vállalta, hogy - részvényopcióért cserébe – minimálbérért végzi munkáját.
"Majd kivizsgáljuk..."
A közpénzekből finanszírozott cégek legaktuálisabb botrányával, a BKV végkielégítési ügyeivel kapcsolatban Dr. Szűcs Ervin megjegyezte: ezek a juttatások irtózatosan elszakadtak a cég valódi teljesítményétől. A vezetéssel szemben leginkább azt kifogásolja, hogy nem áll ki a nyilvánosság elé, kommunikációjában mindössze egy "Majd kivizsgáljuk" szlogennel reagál a történtekre.
Úgy véli, ez esetben számos személy felelősségre vonására is szükség volna, ám ezeket a BKV vezetése politikai kötődései miatt nem meri meglépni.
Ahhoz, hogy a vezetők megítélésében pozitív változás legyen, előbb ezen visszásságokat lenne szükséges megszüntetni, majd a kommunikáción is javítani kellene – nem csak az állami, hanem az egyéb cégek vezetőinél is.
A szakember szerint ugyanis a magyar főnökök mind vállalaton belül, mind a közvélemény felé keveset kommunikálnak – raádásul azt is rosszul teszik. Sok esetben inkább nem nyilatkoznak, nem vállalják a felelősséget vagy próbálják eltussolni a kellemetlen ügyeket, ez pedig tovább mélyíti az amúgy is súlyos bizalmi válságot.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
