Egy magyar cég van jelen a New York-i tőzsdén
A Graphisoft a BÉT-et választotta
A Graphisoft-ot 1998-ban elsőként a frankfurti tőzsdére vezették be, ám 2000-ben a BÉT-en is megjelent, s a kereskedés fokozatosan átkerült Magyarországra. Mivel a frankfurti jelenlét jóval drágább, ezért a társaság 2003-ban úgy döntött, hogy részvényeit kivezetteti a német börzéről. "Részvényeink külföldi tőzsdén történő bevezetésének egyetlen valós célja a presztízs szempontok mellett egy nagyobb likviditás elérése lehet. A frankfurti bevezetés példája azonban azt mutatja, hogy egy nagy likviditású tőzsdén történő megjelenés önmagában még nem garantálja egy adott részvény nagyobb likviditását" - mondta kérdésünkre Bojár Gábor, a Graphisoft igazgatótanácsának elnöke.
A likviditást szerinte elsősorban az elemzői lefedettség generálja, olyan tőzsdét kell tehát választani, ahol a legnagyobb érdeklődés remélhető. "Amikor a frankfurti Neuer Markt mellett döntöttünk, elsősorban az a cél vezérelt, hogy egy olyan tőzsdén jelenjünk meg, ahol sok hozzánk hasonló jellegű cég van" - tette hozzá Bojár Gábor.
A vállalat Neuer Markttal kapcsolatos várakozásai azonban nem váltak valóra. Ez a tőzsde, bár alapvetően valóban technológiai cégeket vonzott, de lényegében német tőzsde maradt, és a magyar vállalaton kívül egyetlen nem német cég sem jelent meg ott. A Graphisoft vezetője szerint valószínűleg ez volt a fő oka annak, hogy nem sikerült megfelelő elemzői érdeklődést kelteni. Amikor a BÉT-en is megjelentek, itt nagyságrenddel magasabb elemzői lefedettséget és likviditást kaptak. (A frankfurti Neuer Markt egyébként távozásuk után egy évvel meg is szűnt.)
Az Egyesült Államokban a magyar vállalatok közül egyedül a Magyar Telekomot jegyzik. "A cég nagysága miatt tartottuk szükségesnek nemzetközi tulajdonosok bevonását, annak érdekében, hogy a hazai tőzsdén túl minél szélesebb befektetői bázist érjünk el" - közölték kérdésünkre a Magyar Telekom sajtóosztályán.
A telekommunikációs cég példája azonban azt mutatja, hogy a hazai piacon is érdemes jelen lenni, ugyanis a papírok New York-i tőzsdén bonyolított forgalma töredéke az itthoni kereskedésnek. Ugyanakkor kétségtelen, óriási jelentősége van annak, hogy egy kis ország vállalata megjelenhetett az amerikai parketten is.
Elemzők szerint a Magyar Telekom esetében a fentieken túl más is szerepet játszhatott a külföldi színre lépésben. A befektetői bizalom erősítését szolgálja ugyanis, ha a társaság a New York-i értéktőzsde által megkövetelt átlátható működésnek is képes megfelelni.
Itthon olcsóbb a jegyzés
Különleges ellenőrzésre a külföldi jegyzés miatt a vállalatoknak nem kell számítaniuk, amennyiben a megadott határidőre elkészítik jelentéseiket. (A dokumentumot a Magyar Telekom a nyáron épp az amerikai tőzsdei szabályok miatt a montenegrói leányvállalat két számlája ügyében folytatott vizsgálat miatt nem készíthette el időben.)
Plusz kötelezettségei ugyanakkor lehetnek a külföldi jegyzés miatt egy adott vállalatnak, ez mindig az adott országban érvényes szabályozástól függ. A nagy nyugati tőzsdéken megjelenni kívánó magyar vállalatok feltehetően magasabb költségekkel és helyenként szigorúbb beszámolási kötelezettséggel kalkulálhatnak, ezért pedig elvileg magasabb likviditást és magasabb befektetői bizalmat kaphatnak.
Elemzők szerint egy közepes méretű magyar vállalat profitjának jelentős részét elvinné az amerikai tőzsdei jelenlét, így a "nagyágyúkon" kívül más cégeknél ez nem igazán jöhet szóba. "Itthon viszont nem kell fizetni a tőzsdei bevezetésért, a forgalomban tartási díj nemzetközi összehasonlításban alacsonyabb, illetve a likviditás is jelentősen bővült" - sorolta Mohai György a BÉT mellett szóló érveket.
Nagy Vajda Zsuzsa
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
A szexi papírokat kedvelik a befektetők
Mohai György a BÉT új vezére
Internet-szolgáltatóval bővült a BÉT
