Bár a cégek a cafeteriarendszert elsősorban az adó- és járulékmegtakarítás miatt használják, egy-két vállalat már hazánkban is rájött arra, hogy a dolgozók megtartására is kiválóan alkalmazható ez az eszköz: átgondolt és adekvát cafeteriarendszer mellett mérhetően alacsonyabb a munkahelyi fluktuáció.
Ezt felismerve hatezer független pénzügiy tanácsadón kívül kétszáz főt alkalmazó, a pályakezdőket nagyarányban foglalkoztató Brokernet pénzügyi tanácsadó csoport bevezette a lépcsőzetes béren kívüli juttatási rendszert.
"Azon kezdtünk el gondolkodni, hogy miként lehetne a fiatalokban kialakítani a lojalitást, hiszen tudjuk, hogy az első év minden munkahelyen kritikus időszak a beilleszkedés miatt. Az új dolgozók integrációjának elősegítése érdekében vezettük be ezt a rendszert, amely az első évben folyamatosan új cafeteria elemekkel gazdagítja a juttatások körét. Az anyagi kérdés is fontos szempont a fiataloknál, amit a korrekt bérszínvonal mellett ezzel is elő lehet segíteni" – közölte az mfor.hu-val Dr. Dinnyés Gábor, a Brokernet Holding HR-igazgatója.
Cafeteria mint a megtartás eszköze
A vállalat egy félig kötött cafeteria rendszert alakított ki, vagyis vannak benne fix és választható elemek is. A belépésnél étkezési jegyet és bérletet kapnak az alkalmazottak, majd egy hónap letelte már mobiltelefon és tízezer forint értékű telefon hozzájárulásban részesülnek. Három hónap letelte után a háromszor hatezer forintos ajándékutalvány mellett havi hatezer forint értékben választhatnak a kulturális és internetes utalvány között. Fél év leteltével a cég egészségpénztári hozzájárulást ad, majd egy év után üdülési csekket, akár 64 ezer forint értékben.
A vállalat egyébként tavaly vezette be a cafeteria rendszert, és a dolgozók egy év után fejenként átlagosan közel hatvanezer forint értékben részesülnek béren kívüli juttatásokban.
Dinnyés Gábor úgy vélte, hogy Magyarországon sajnos még nem terjedt el a dolgozók megtartásának ezen formája, meglátásuk szerint kevés vállalat él ezzel a lehetőséggel. Mint mondta, erre akkor döbbentek rá, amikor a rendszer informatikáját ki kellett építeni, és az ezzel folgalkozó társaságok széttárták a kezüket, hogy ilyennel még nem találkoztak.
A családosokat is lehet segíteni vele
Mindazonáltal létezik hazánkban olyan cég, amely hasonlóképpen próbálja kialakítani a dolgozók hűségét: a szintén több száz főt foglalkoztató Győri Kommunális Szolgáltató Kft. is lépcsőzetes cafeteria rendszert vezetett be ennek érdekében. Kocsis Imre, a cég humán főosztályvezetője egy, a napokban tartott családbarát munkahelyekről szóló rendezvényen elmondta: náluk a vezetőség szeret adni, de cserébe lojalitást és lelkiismeretes munkát várnak.
Érdemes azt is megfontolni a cégeknek, hogy a családosokat miként tudják támogatni különböző juttatásokkal, hiszen már több kutatásban is kimutatták, hogy a munka-magánélet egyensúlyára odafigyelő cégeknél különösen nőhet a termelékenység és hatékonyság. Viszonylag sok cég ad ma már iskolakezdési támogatást, de arra is lehetőség van, hogy ajándékutalványt adjanak a vállalatok például karácsonykor a gyermekgondozási szabadságon lévőknek vagy jó eszköz lehet a gyermekszületéskor, házasságkötéskor adott támogatás.
Egyéb speciális juttatásokat is adhatnak a vállalalatok a kismamáknak, egyebek között biztosítást, étkezési utalványt, kedvezményes internet használatot, kedvezményes üdülési lehetőséget, kamatmentes lakácskölcsönt vagy teszt-mobiltelefon használatot, sőt ingyenes nyelvi képzést is szervezhetnek nekik.
Még főleg a nagyobb cégek használják teljes körűen
Mint azt az mfor.hu is megírta, Magyarországon az élet- és balesetbiztosítátás a legnépszerűbb cafeteria elem - a munkáltatók 31 százaléka nyújtja-, legalábbis ez derült ki a Workania állásportál kutatásából. (A cég felmérésében nem szerepelt az étkezési jegy mint juttatás.) Emellett a cégek 28-28 százaléka finanszírozza a munkavállalók képzését, vagy a munkába járás költségét, ezek is népszerű juttatásoknak tekinthetők.
Még mindig nem igazán elterjedt a sport hozzájárulás, illetve kevesen igényelhetnek még a törvényben megszabott mértéken felüli szabadságot (3-5 százalék), és viszonylag kevesen kapnak internetes vagy kulturális juttatást. Ez utóbbi szegmens lassú növekedésének elsősorban az az oka Ficza János, a Workania magyarországi képviselője szerint, hogy a dolgozók elsősorban olyan juttatásokat szeretnek kapni, amelyekből "napi hasznuk" van.
Jelenleg Magyaroszágon elsősorban a multinacionális és a legnagyobb hazai vállalatoknál van igazán kialakult és bevált kultúrája a cafeteriának, (itt kulturális juttatás illetve továbbképzés is van a választékban), a kis- és közepes vállalatok esetében legtöbbször étkezési jegyben merül ki az adó- és járulékmentesen adott juttatások köre.
Kovács Zita
