A kockázati tényezők kiértékelése és hatásuk a fluktuációs hajlamra
A kockázati tényezők kiértékelése pontokban történi, mégpedig úgy, hogy a magasabb egyetértési fokú válaszoknak magas, az alacsonyabb egyetértési fokú válaszoknak pedig alacsony pontértéket adnak. Eszerint azok a tényezők, amelyek alacsony értéket kaptak, azt a feltevést sugallják, hogy csaknem kielégítően teljesülnek ezzel kapcsolatban a dolgozók igényei. Kézenfekvő az a feltevés, hogy a kevésre értékelt kockázati tényezők is okai a kockázatot jelentő tudáshordozók nagyfokú fluktuációs hajlamának.
Arról, hogy ezek a tényezők ténylegesen is determinálják a fluktuációs hajlamot, az egyes kockázati tényezők kiszámított hatásai adnak felvilágosítást. Különösen a közepesen vagy erősen befolyásoló tényezők hatnak erősen a fluktuációs hajlamra. Ha viszont az derül ki a kockázatelemzésből, hogy például a fejlesztési lehetőségek tényezőnek nincs befolyása arra, hogy a fejlesztési lehetőségek kockázati tényező javítására irányuló intézkedésektől nem lehet komoly közvetlen változásokat várni a kockázatot jelentő tudáshordozók fluktuációs magatartásában.
3. fázis: Intézkedések és eszközök a kockázatok csökkentésére
Az egyes kockázati tényezők kiértékelési adatainak alapján a megfelelő hatásokkal kapcsolatban eljárási ajánlásokat lehet a kockázatot jelentő tudáshordozók csoportja számára levezetni. Ha (ahogy az a 6. ábrán is látható) egy portfólióban az Y-tengelyre viszik rá a kiértékelést, az X-tengelyre pedig a kockázati tényezők mindenkori hatásait, úgy (az 5. ábrán bemutatott modellből) valamennyi tényezőt ebbe a négy mezőbe lehet besorolni.
A fluktuációs hajlam csökkentésére irányuló intézkedések megtervezésekor a nagy hatással rendelkező kockázati tényezők helyiértéke nagyobb, mint a csekély befolyásúaké.
Az elkötelezettség növelésére szolgáló cselekvési szükségletet a 6. ábrán látható cselekvési portfólióból tudhatjuk meg.
A cselekvési prioritás (abban az értelemben, hogy a jelenlegi színvonalat meg kell tartani) azoknál a kockázati tényezőknél a legkisebb, amelyeknél magas értéket állapítottak meg, de kevéssé befolyásolják a fluktuációs hajlamot (megtartani a színvonalat).
A dolgozók fluktuációjának tudásorientált menedzsmentje - 2. rész
Napjaink információs társadalmában az anyagi termelési tényezők észrevehetően veszítettek jelentőségükből. Az, hogy a hangsúly az immateriális összetevőkre helyeződött át, többek között abban is megnyilvánul, hogy elsősorban dolgozóik tudása területén versenyeznek egymással a vállalatok. Ez annyit jelent, hogy a versenyelőnyök gyakran egyet jelentenek a know-how terén elért előnyökkel. Így a tudás, illetve a know-how az egyik legfontosabb erőforrássá válik a tudásigényes vállalatoknál.
